Focus

25_4009_420
Forrás: -

Közeledő álláspontok

Megvalósult a március 6-7-én Siófokon megrendezett ITBusiness & Technology 2013 konferencia legfőbb célkitűzése: közelebb kerültek egymáshoz az állami és iparági résztvevők nézetei.

Sikeresen zajlott le az itbusiness hagyományosan tavasszal megrendezésre kerülő, üzleti-technológiai konferenciája, amely az évek során az informatikai szektor és a megrendelői oldal egyik legfontosabb találkozási fórumává nőtte ki magát. Minden évben az aktuális piaci kihívásokra próbálunk válaszokat találni, s tekintettel arra, hogy az ország gazdasága – tetszik vagy sem – továbbra is gödörben van, ezért az idei rendezvény folyamán azokat a lehetséges kitörési pontokat igyekeztünk számba venni és a résztvevőkkel megosztani, amelyek kiutat jelenthetnek ebből a kátyúból. Az biztos, hogy valamilyen új irányra, más stratégiákra van szükség a kilábaláshoz, ezért mi is teljesen új szimbolika irányából próbáltunk közelíteni az említett kitörési pontok felé: a sakk felől.

Habár több sakknagymester is megreformálta már ezt az ősi stratégiai játékot, azonban a Siegbert Tarrasch-jelenség különösen nagy változást hozott az addig megszokott és alkalmazott stratégiák helyébe. Tarrasch ahelyett, hogy számára kényelmetlen, előnytelen helyzetben visszakozott és erősebb védelmet épített volna, inkább megragadta a kezdeményezést, s igyekezett mindenáron teret nyerni, előnyösebb pozíciót kivívni magának. Az úgynevezett Tarrasch-védelem, azaz a kezdeményezés megragadása, saját magunk bebiztosítása a vezércsellel szemben, teljesen új szemléletet, ha úgy tetszik, egyfajta innovációt hozott a játék világába. Tehát ezért választottuk Herr Tarrascht a konferencia névadójává: globális, illetve hazai szinten is vegyük a saját kezünkbe a kezdeményezést, alaposan biztosítsuk be magunkat egy „vezércsel” ellen.

Ám míg Tarrasch az egyéni sikerért küzdött, s talált biztos megoldást a sikerre, addig ezt nemzetgazdasági szinten biztos, hogy nem lehet egyedül elérni. Közös iparági és állami összefogással, a közös hangsúly megtalálásával lehetséges csak egy adott ország „sakkjátszmáját” megnyerni. Rendezvényünk célja elsősorban tehát az volt, hogy ezt a párbeszédet elősegítse a felek között. E tekintetben pedig sorra vettük, mit kell és lehetne tenni a gazdaságpolitikában, a szakmapolitikában, az iparágban, s úgy általánosságban a vezetők fejében ahhoz, hogy ez az ország valóban fejlődési pályára állhasson.

 


 

 

Együttes erővel

A konferencia első kerekasztal-beszélgetése világosabb képet adott arról, hogy a Tarrasch-védelem hogyan alkalmazható a gazdaságpolitikában. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy bár az ikt-szektor versenyképességéhez nem fér kétség, számos olyan pont van, ahol még van mit javítani. Barcza György, a Századvég vezető elemzője szerint még mindig előnyünk a viszonylag olcsó munkaerő és a szoros kötődés a német gazdasághoz; ugyanakkor nagy szükség lenne egy olyan középvállalati rétegre az ikt-szektorban is, amely nemcsak beszállítója vagy leányvállalata a nagy multinacionális vállalatoknak, hanem saját termékekkel is meg tud jelenni a nemzetközi piacon.

Szelecki Zsolt, a PwC hr-tanácsadási területének vezetője abban látja a nagy kérdést, hogy egy nem igazán beruházásbarát környezetben hogyan tud fejlődni egy olyan beruházásigényes szektor, mint az informatika – a beruházást itt nem anyagi, hanem szellemi, oktatási értelemben értve. Szerinte viszont óriási szükség lenne a fejlődésre, mert az ikt-megoldások elterjesztése tudná csak érdemben növelni a magyar gazdaság egészének versenyképességét.

Hozzátette, hogy a magyar cégek innovatívak, de a végrehajtási képesség tekintetében igencsak le vagyunk maradva a nemzetközi mezőnytől. Mint mondta, úgy látja, a versenyképesség kulcsa a változásképesség, annak kulcsa pedig a jó szakemberek, akik nem követik a változásokat, hanem maguk csinálják.

Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a szektoron belül irányváltás, más hozzáállás szükséges, hiszen jelenleg kevesebb hozzáadott értéke van a gdp-hez az informatikának, mint korábban, a 90-es években. Mint mondta, ahhoz ugyanakkor kevés az ikt-piac és annak szereplői, hogy egyedül megoldják a problémákat, ehhez kell az állami oldal is. Ezt a párbeszédet kell felépíteni és kiterjeszteni. A cégek ugyanis nem látják világosan a stratégiákat, s azokat a lehetőségeket, amelyeket az ict tudna hozzáadni a gazdaság növekedéséhez.

Ehhez pontosan az a párbeszéd kell, ami hiányzik, s az ilyen konferenciákhoz hasonló kezdeményezések ennek pótlására kiváló lehetőséget biztosítanak.

 

Projektekből nincs hiány

Az úgynevezett szakmapolitikai Tarrasch-védelem tárgyú plenáris esemény abba engedett bepillantást, hol tartanak, hogyan zajlanak a különböző állami gigaprojektek, melyek ugyancsak lökést adhatnak a gazdaság egészének, azon belül is az ikt-iparágnak. Mint elhangzott, számos államigazgatási rendszer jött létre az elmúlt időszakban, vagy éppen a megvalósulás különböző fázisaiban tart. Ezek nemcsak önmagukban érdekesek, hanem a munka során felgyűlt tapasztalatok miatt is. A projektekről, azok menetéről, s az iparág számára lehetséges kapcsolódási pontokról Fekete Gábor e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár adott általánosabb képet a résztvevőknek, majd a részletekbe a jelen lévő kormányzati szakemberek avatták be a nagyérdeműt.

Vetési Iván, a KEK KH elnöke a telefonos ügyfélszolgálati rendszer megújításáról, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról tájékoztatta a résztvevőket. Megpróbálják az eddig csak információszolgáltatásra korlátozott telefonos csatornát kiterjeszteni először egyszerűbb ügyek intézésére, majd – ha a telefonos azonosítás lehetősége adott lesz (mint a telebank rendszereknél) – olyan ügyintézési folyamatokra is, amelyek addig megkövetelték az ügyfél jelenlétét.

Babócsy László, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. projektvezetője a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer (KKIR) kialakításáról beszélt előadásában: ebben az évben zárják a projektet, jelenleg a megvalósítási fázisban tartanak. Eddig 29 beszerzést hajtottak végre, további 20 még folyamatban, illetve tervezés alatt van. Ez azért lehet érdekes az iparági vállalatoknak, mert a NISZ a munkát részben beszerzések útján végzi el.

Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke az elektronikus fizetési rendszer kiépítéséről szóló tapasztalatokat osztotta meg a publikummal. Előadásának egyik fontos tanulsága az volt, hogy a szállítóknak és a megrendelőknek a mostaninál sokkal jobban kellene ismerniük egymás működését és gondolkodásmódját, mert enélkül rendkívül nehéz együtt dolgozni. Példaként hozta fel a 2008-ban indított e-fizetési rendszer projektjét, amely a mai napig nem valósult meg maradéktalanul.

 

Emberek vagyunk

Habár a konferencia nagyrészt technológiai fókuszú volt, nem szabad elfeledni, hogy a döntéseket emberek hozzák, s a döntések nagymértékben függnek személyes tulajdonságaiktól. Ezért a jó üzleti stratégia kialakításához a döntéshozók, cégvezetők, megcélzott fogyasztói csoportok pszichológiai ismeretére, a döntési mechanizmusok meghatározására és ezen keresztül a lehetséges befolyásolási pontok azonosítására is szükség van. Itt jöhet képbe a 3B, a vezető embertípusokat beazonosító metódus. Palencsár Miklós üzleti mentor a 3B alapján mutatta be, milyen változások mentek végbe a válság hatására Magyarországon a fogyasztói és az üzleti oldalon, milyen volt a döntési mechanizmus a válság előtt és a válság után, milyen embertípusok tudnak érvényesülni az infokommunikációban és a politikában.

Reflexiók az iparágtól

Nemcsak az állami résztvevők osztották meg tapasztalataikat az iparági vállalatokkal, de az ikt-piac szereplői is beszámoltak arról, hogy ki miben találja, találta meg a fejlődés útját. Közülük is kiemelnénk néhányat.

Horváth Csaba, az RT5 Taxi ügyvezető igazgatója szerint az üzleti sikert csak a folyamatos innováció hozhatja el, és az informatikai fejlesztések még egy olyan tradicionális szektor esetében is jól mérhető üzleti és anyagi előnyöket hoznak, mint az autós személyszállítás. A vállalat már évekkel ezelőtt stratégiája központi elemévé tette az informatikai innovációt. Így született meg egyebek mellett a feltölthető taxikártya, az e-taxi csekk, az online menetdíj-kalkulátor, vagy éppen a három platformon is elérhető mobilalkalmazás.

Poros Gábor, a Fujitsu Technology Solutions ügyvezetője cége széles portfóliójából egy aktuális és egy örökzöld problémára mutat megoldást.

A mobileszközök céges terjedésével függ össze a Managed Mobile felügyeleti megoldás: a vállalati rendszerekhez kapcsolódó okostelefonok és táblagépek használatát teszi biztonságosabbá.

A PalmSecure pedig egy régi problémára, a felhasználók azonosítására kínál egészen egyedülálló megoldást. A rendszer az emberi tenyeret vonja be a vizsgálatba, de nem a bőrredőket, hanem a tenyérben futó ereket (vénákat). Ennek nagy előnye, hogy nem igényel fizikai kontaktust a kéz és a leolvasó között.

Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezetője a nyílt forráskódú technológiák fontosságáról beszélt. Mint mondta, nem szabad elfelejteni, hogy a projekteket végre kell hajtani, és az eredményüket fenn kell tartani. A nyílt forráskód területén ez igen fontos, így lehet az ilyen technológiáknak komoly jelentősége az azonnali költségcsökkentést eredményező megoldásokkal szemben.

Az első nap történéseit és a konferencia eredményességét tekintve azt minden résztvevő kiemelte, hogy rendkívül fontosnak tartja azokat az eseményeket, ahol a piaci és kormányzati, államigazgatási szereplők kötetlen formában is találkozhatnak, megismerhetik egymás gondjait, elképzeléseit, illetve ötleteket gyűjthetnek be a másik féltől.