Focus

27_nyitokep_MacBookAir_420
Forrás: -

A Főnök Gépe

Másfél-kétszer, 150–200 ezer forinttal kerül többe egy ultrabook, mint egy „rendes” laptop. Melyik cégnek nincs ennyi pénze arra, hogy a főnöknek legyen egy dögös gépe?! Amely miatt a partnerek jobban tisztelik, vagy legalább irigylik? Aki pedig úgy gondolja, hogy nincs ennyije rá – az ne vegyen ultrabookot.

Tabletőrület ide, tabletkorszak oda, úgy gondoljuk, hogy egy vezető a kommunikációra és a tartalmak megtekintésére (folyamatok ellenőrzésére) egy nagyobb képernyős okostelefont használhat, komolyabb munkára pedig egy könnyű, gyors és korszerű ultrabookot.

Nyomatékosan le kell szögeznünk, hogy az ultrabookot nem az Intel találta ki, hanem (természetesen) az Apple, ráadásul már 2008-ban. MacBook Air néven hozta ki a 19 milliméter vastag, 11,1 inches, 1280×768-as képernyőjű, 1,13 kilogrammos, alumíniumházas csodát, amely ugyanolyan teljesítményű volt, mint a korabeli felső-közepes, több mint kétszer akkora laptopok.

A MacBook Air eljöveteléig a laptop nem volt laptop: nem lehetett ölbe venni – egyrészt, mert nehéz volt, másrészt meg azért, mert forró. Ráadásul a teljesítményük mindig kisebb volt, mint az asztali gépeké. (Ma is így van, de hosszabban kell árnyalni, mire is gondolunk.)

A MacBook Airt ölbe lehet venni, gyorsan ébred, gyorsan kapcsol ki, a kettő között pedig gyorsan működik. Szép a képernyője, és emberszabású a kezelése. Pontosan olyan, amilyennek a laptopot szerettük volna, amióta csak a „hordozható számítógép” fogalom megszületett.

Ezt a megoldást másolta le az Intel az ultrabook kezdeményezéssel, és ezt – a vékony, könnyű, nagy teljesítményű és gyönyörű laptopot – valósítja most meg gyakorlatilag az összes számítógépgyártó.

 


 

 

Tehát egy ultrabook…

…a legújabb generációs Intel processzorra épül. Az Intel számára ez a legfontosabb, és az egész ultrabook kezdeményezésben ez a legügyesebb üzleti húzás: visszakerült a fősodorba egy prémium árú, és messze kétszámjegyű haszonkulcsot nyújtó termékkategória.

…nem lehet vastagabb 18 mm-nél. Ez a követelmény első látásra mechanikainak látszik, de emiatt nem cserélhető az akkumulátor, és emiatt (is) hal ki az optikai meghajtó. Ugyancsak emiatt nem fér a gépek oldalára szabványos lan- és külső képernyő-csatlakozó, sőt, a hdmi is alig. A Macbook Airre való hasonlítás miatt ékalakúak, ami miatt csak 2-3 usb-port fér el az élükön.

…nem nehezebb, mint 1,5 kg. Egyszerű feltétel, mégis nagyon sokat foglalkoznak vele a gyártók. Saját megfigyeléseink szerint a használók többsége „nehéz”-nek minősít egy laptopot, ha az több, mint 1,6 kilós, és „hm, egész könnyű”-nek, ha 1,4 kilós vagy könnyebb. A „hú, ez nagyon könnyű” minősítéshez a készüléknek 1,2 kilósnak vagy még könnyebbnek kell lennie. Ellenőrizetlen feltevésünk szerint a súlyt az egy kézzel megfogott gép által a tenyérre és az ujjakra kifejtett nyomás szerint ítéljük meg. Kis kezűek ezért mondják könnyebb gépekre is, hogy nehéznek érzik...

...képernyője minimum 11”-es, viszont az eddigiek miatt 15”-es nem fér bele. Tehát az ultrabookok túlnyomó többsége 13”-es, és néhány 14”-es is van. 2012 második felében kezdenek megjelenni a hd-nél finomabb képernyőjű ultrabookok. A felbontásról regényeket lehetne írni, de a 13” képátlóról és a 1368×768 képpontról az a nyers igazság, hogy méltatlanul durva az ultrabookok műszaki, formatervezési és árszintjéhez képest.

…30 mp-en belül betöltődik teljes kikapcsolásból, és 20 mp-en belül kikapcsol. Ehhez kihasználja az Intel RapidStart technológiáját, amely egy 25–30 GB-os belső ssd-t hasznosít, ha merevlemez is van a készülékben. Ha a teljes háttértár ssd, akkor a feltétel könnyen teljesíthető.

…nem cserélhető akkumulátort használ a vékonyság miatt. Mi (összhangban a szaksajtóval) ezt a körülményt csak Li-polimer akkumulátor esetén látjuk elfogadhatónak. Mint az közismert, a Li-ion akkumulátor három év alatt mindenképpen elveszti a kapacitásának a felét, ennél azért egy ultrabook kategóriájú terméket még akkor is tovább használnak, ha a „divat” jellege kétségtelen. A Li-polimer akkumulátor 4–5 év alatt öregszik csak ennyit, úgyhogy ha már nem cserélhető, akkor legyen ilyen.

…fémházas alul, felül, bár ez nem szerepel az Intel kezdeményezésében. A vékony és ugyanakkor nagy teljesítményű laptopoknál két fontos, műszaki szempont is indokolja: a fedél esetén a merevség, a ház (alsó fél) esetén pedig a jó hővezető képesség. Ugyanolyan merevséget csak lényegesen vastagabb alkatrészekkel lehetne elérni, a hővezető képességet nem magyarázzuk.

…világít a billentyűzete, és ez sem Intel-követelmény. Kézenfekvően ez is a MacBook Airből származik, éjszakai géphasználatnál tényleg nagyon hasznos. Megemlítjük, hogy számos, lapos asztaligép-billentyűzetben is megjelent.

 

A gépek

Jöjjenek tehát az általunk megvizsgált ultrabookok (vékony, könnyű, gyönyörű, nagy teljesítményű laptopok) a gyártók nevének ábécé-sorrendjében. Közös kiválóságaikat nem szögezzük le mindegyiknél külön-külön. A rövid leírások csak az egyedi jellemzőkre (az előbbi miatt általában hiányosságokra…), illetve a használat során szerzett élményekre térnek ki. Értékelési szempontjainkat a vonatkozó keretben tüntettük fel.

 

Értékelési módszer

Az alábbi öt szempontot vettük figyelembe a termékekkel való ismerkedés során.

(T) Teljesítmény: szakmai, informatikai szempontból értékelünk

(H) Használhatóság: azt ítéljük meg, hogy a teljesítményhez menyire könnyű hozzájutni

(F) Forma: itt az számít, hogy a szakmai teljesítményhez mennyire élvezetes hozzájutni

(A) Ár/érték: a célréteg lehetőségeihez képest mennyire arányos a fenti értékek ára

(E) Eladhatóság: milyen, az eladást segítő tulajdonságokkal rendelkezik a termék

Minden termék alapból megkapta a közepes pontszámot: a 6-ot a 10-es skálán. Ha valamiben ennél jobb volt, akkor felfelé, ha valamiben nem elégítette ki az elvárást, akkor lefelé módosítottuk. Ezt az egyes leírásokban jeleztük is: ha például a megoldás a használhatóságot növelte, akkor ezt (H+1) megjegyzéssel jutalmaztuk, ha valami rontotta a megjelenést, akkor ezt (F-1)-gyel jeleztük, stb.

 

 

Asus Zenbook UX32vd

ÉRTÉKELÉS: 6,2

teljesítmény 6

használhatóság 6

forma 6

ár/teljesítmény 6

eladhatóság 7

Asus ZenBook UX32vd

Az átlagos ultrabook őspéldája. Formái és színei feltehetőleg a nőknek tetszenek majd jobban – de nem olyan hangsúlyozottan feminin, mint az Acer vagy a Samsung. Mindent tud, amitől ultrabook (kicsi, könnyű, jó teljesítményű, szép, gyorsan ébred és alszik), de semmi többet. Fn-es a Home-End (H-1), és nincs számbillentyűzete, és nem adhatunk pluszpontot a 13”-os, sima hd-képernyőre sem. Talán a három USB-portért... (H+1) A vele járó vastag textil védőtasaknak is örülni fognak a hölgy használók (E+1), hasznos is, amikor a táskában nem karcolja meg a gépet valami kulcs, vagy az iPhone sarka. Ez fontos használati körülmény: az ultrabook olyan kicsi és vékony, hogy nem kap külön táskát. Simán befér egy nagyobb (nem is: a normál) női hordeszközbe, diplomatatáskába, hátizsákba, tarisznyába, ha Y generációs a tulaj.

 

Dell

XPS 14

ÉRTÉKELÉS: 6,4

teljesítmény 7

használhatóság 6

forma 7

ár/teljesítmény 5

eladhatóság 7

XPS 15

ÉRTÉKELÉS: –

teljesítmény 7

használhatóság 6

forma 7

ár/teljesítmény 6

eladhatóság 7

Dell XPS 15, 14

Nem is igazi ultrabook az XPS 15, mert a 15”-os képernyő miatt akkora a készülék, mint Hagrid a roxforti pályaudvaron – legalábbis a második generációs, igazi ultrabookok között. A súlya 2,6 kiló…

A nagyság előnye a valódi, full hd, 1920×1080-as képernyő. Ilyet az ultrabookok (még?) nem tudnak. Ezt a jó kontrasztú, finom megjelenítőt a kisebb, mégis durvább lcd-jű ultrabookok között őszintén meg lehet szeretni. (A fényes üveget, hiába „Gorilla”, nem…) Sokan lehetnek még, akik örülnek a „résszájú” dvd-rw dl egységnek is.

Óriási, gumiszerű anyaggal bevont síkságok terülnek el a tapipad két oldalán, miközben a négy apró kurzorgombra még az alapvető Home, End stb. funkciókat is ráintegrálták, kétujjassá (csak az Fn gombbal elérhetővé) téve azokat. (H-1) Nincs virtuális számbillentyűzete se, ami pedig néha, például speciális karakterek (leggyakrabban a Celsius-fok jele) bebillentyűzéséhez kell.

Az XPS 14 pedig groteszk módon hasonlít a bátyjára, hibáiban is. Minden irányban arányosan kisebb, így nyilván nem fért már bele az optikai meghajtó, de ettől eltekintve pont ugyanazt a hangsúlyos, maszkulin felszólító erőt sugározza acélos (valójában duralumínium) és gumi- (valójában szilikon-) felületeivel (E+1). Képernyője is ugyanolyan kiváló, persze „csak” 1600×900-as (H+1) – és a billentyűzete is ugyanolyan hiányos (H-1).

Apróság, de megemlítjük: a szabványos lan- (RJ45) csatlakozást szellemesen oldották meg: egy kis leffentyű lehajtása után befér és be is pattan a dugó. (F+1)

 

Fujitsu Lifebook UH772

ÉRTÉKELÉS: 6,6

teljesítmény 7

használhatóság 8

forma 6

ár/teljesítmény 6

eladhatóság 6

Fujitsu Lifebook UH772

Naponta több százszor jön jól, hogy külön billentyűt adtak a Home, End, Delete (és persze az Insert) funkcióknak. Nem máshol, mint az irodai alkalmazások anyjában, az Excelben. Ennek alapján nem irodai gép az, ahol Fn-es a Home és az End (H+1). Ezek után nem csodálkozhatunk az ujjlenyomat-olvasón sem (T+1).

Viszonylag ritka az is, hogy három USB-port férjen el a szűkös magassági korlátba, amit itt (is) a 14”-es képernyő tett lehetővé. Mobilitás ide vagy oda, gyakran kell kiegészítőket csatlakoztatni, amihez jól jön az eggyel több lehetőség (H+1).


 

HP Folio 13

ÉRTÉKELÉS: 6

teljesítmény 6

használhatóság 5

forma 7

ár/teljesítmény 6

eladhatóság 6

HP Folio 13 Ultrabook

Sokkal szebb a valóságban, mint a képeken (F+1). Vannak ilyen nők és férfiak is... Fényes és csak 1366×768-as a képernyője, ráadásul Fn-es a Home és az End (H-1). Ez az ügyetlenség itt nemcsak azért feltűnő, mert a zsúfolt és túlterhelt kurzorgombok alatt rengeteg hely van (lehet, hogy ott lakik valami fontos és nagy alkatrész?), hanem mert fölöttük terpeszkedik egy teljesen fölöslegesen óriási, még az Enternél is nagyobb Shift gomb.

Ennél több rosszat (a mindössze két usb-porton kívül) nem tudunk mondani. Ez a gép volt a HP első ultrabookja, 2011 végén jelent meg, alig a kezdeményezés létrejötte után. Ehhez képest, egy évvel később még mindig aktív versenyzőnek tekinthető – boly nélkül nincsenek nyertesek sem…

 

Lenovo ThinkPad X1 Carbon

ÉRTÉKELÉS: 6,6

teljesítmény 7

használhatóság 9

forma 6

ár/teljesítmény 6

eladhatóság 5

Lenovo ThinkPad X1 Carbon

Ez a második X1, mire megjelent, ki is derült, mit rontanak el a többiek. Így lett a képernyő 14”-es és 1600×900-as (H+1). Automatikus előny, hogy a nagyobb képernyő miatt az ultrabook-vékonyság még kifejezettebb.

A billentyűzetet a ThinkPad nem volt hajlandó a ma (illetve kb. öt éve) trendi „szigetként” megvalósítani. Nagyobb gombos, mélyebb merülésű, ritkább osztású művet alkottak, amivel megtartották a „világ legjobb laptop-klaviatúrája” címet (H+1). Természetesen külön van a Home, End, Delete és az Insert, és a PgUp, PgDn is (H+1). Mondhatja valaki, hogy könnyű a 14”-es képernyő alá több és nagyobb gombot rakni – ahogy a Fujitsunak is.

Az üzletiességet sugallja az ujjlenyomat-olvasó, amelyre ráépül egy egész biztonsági (azonosítási, titkosítási) vertikum (T+1). Kivételes az X1 Carbon abban is, hogy nem fémházas, ami miatt bizony gyakrabban kell járnia a hiperlapos ventillátornak.

 

Samsung New Series 9

ÉRTÉKELÉS: 6,4

teljesítmény 6

használhatóság 6

forma 8

ár/teljesítmény 6

eladhatóság 6

Samsung New Series 9 ultrabook

Egyértelműen a legszebbnek bizonyult a gyűjteményünkben. Munkatársnőink kivétel nélkül ellenállhatatlanul vonzónak találták hullámos vonalait, jól eltalált görbületeit, szokatlan könnyűségét. Ezt hívja az angolszász kütyüsajtó „wow-faktornak” (F+2).

A „szakemberek” (értsd: kütyümániás férfiak) elismerését az 1600×900-as képernyő vívta ki (H+1), végre egy nem „hd ready” ultrabook azért a sok pénzért. Viszont az S9-nél is észrevételezzük egyrészt az Fn-gombos Home-End funkciókat (H-1) és a virtuális számbillentyűzet hiányát.

 

A szélesvászon csapdája

Öt-hat évvel ezelőtt, amikor a crt-k (Z generációs olvasóinknak: a képcsöves monitorok) végleg kihaltak és elterjedtek a 16:10, 16:9 oldalarányú lcd-k, elvesztettünk mintegy 200 (kettőszáz!) pixelsort az addig megszokott 1280×1024-es, 4:3-os oldalarányú katódsugárcsőhöz képest, és csak a közeljövőben, a full hd 1920×1080 elterjedésével fogjuk visszakapni. Botrányos, hogy a korszerű képernyőkön kevesebb számolótábla-sor fér el, mint egy ósdi „tévén” – és a számok még rosszabbul is látszanak a kockapixelek miatt.

Kicsit javíthatunk a helyzeten, ha kihasználunk egy olyan lehetőséget a Windowsban, amely a 95-ös óta megvan: a Start Menü áthelyezhetőségét. Fel kell oldani a zárolását a jobbgombos menüjében, és át kell húzni a képernyő bal (vagy jobb) oldalára, majd újra le lehet zárolni. Így visszanyerünk körülbelül két sort az Excelben.