Egyszerűsödik a mobilfizetés, a VR még csak az első lépéseket teszi meg a vállalati piacon, a kognitív technológiákkal viszont már számolni kell, mint ahogy azokkal a mobilfelhasználókkal is, akik éppen telefonálásra nem használják okoskészüléküket.
Idén már 15. alkalommal jelentette meg a technológiai, média és távközlési szektorokra vonatkozó előrejelzését a Deloitte. Ahogy a szerzők az előszóban megjegyzik, ez a másfél évtized óriási változásokat hozott. A betárcsázós internet, a féltéglányi, monokróm kijelzős mobiltelefonok, a nyomtatott katalógusok, az albumokban tárolt fényképek és a CD-ken őrzött zenék helyett mindenütt elérhető, szélessávú internetkapcsolat, okostelefonok, a felhőből elért szolgáltatások jellemzik mindennapjainkat. Az alábbiakban a vállalat jóslatai közül ismertetünk négyet.
Fizetés egy érintéssel
Idén a két és félszeresére (50 millióra) nő azon felhasználók száma, akik külső fél egyszerűsített fizetési szolgáltatásait használják a mobil eszközről lebonyolított vásárlás során. Az „egyérintős vásárlás” (touch commerce) lehetővé teszi a felhasználónak, hogy egy első alkalommal felkeresett webáruházban történő vásárlás esetén se kelljen megadnia különféle adatokat. A tranzakció hitelesítéséhez csak az ujjlenyomatára vagy néhány érintésre van szükség.
Aki már próbált egy mobilkészüléken (vagy akár egy tableten) megadni nevet, címet, hitelesítő adatokat, bankkártyaszámot, az tudja értékelni a gyors vásárlás lehetőségét. A mobil vásárlások esetén a befejezetlen tranzakciók aránya (vagyis amikor a vásárló már kiválasztotta és a kosarába tette az árut, aztán mégis lemond a megvételéről) eléri a 80 százalékot; ennek legfőbb oka pedig a fizetési procedúra nehézkessége.
Ezt a nehézséget tünteti el a folyamatból az egyérintős vásárlás, illetve a mögötte álló mobil fizetési szolgáltatások, amelyekből a Deloitte szerint alapvetően két típust lehet megkülönböztetni. Az egyik az eszköz operációs rendszeréhez kapcsolódik. A felhasználó, ha alkalmazásokat vagy valamilyen tartalmat akar letölteni az eszközére, már úgyis megadta nevét, címét és bankkártya-számát a regisztráció során. Az OS-hez köthető szolgáltatások esetén az azonosítás többnyire ujjlenyomattal történik, és az alkalmazásokon belülről is használható.
A másik típus egy külső fizetési szolgáltatóhoz kapcsolódik. A felhasználó először regisztrál és számlát nyit egy külső szolgáltatónál, majd bejelentkezve marad a későbbi vásárlásokhoz. Innentől kezdve csak a vásárlás és jóváhagyás gombokat kell megérintenie a tranzakció lebonyolításához. Az elemzőcég szerint az egyérintős vásárlások többsége 2016-ban az első kategóriába tartozik majd. Egyrészt, már több milliárd okostelefonhoz kapcsoltak bankkártyaszámot és lakcímet, másrészt az ujjlenyomat-olvasós készülékekből is több száz millió van már piacon, idén pedig előreláthatóan újabb félmilliárd talál gazdára.
A Deloitte arra is felhívja a figyelmet, hogy a kereskedőknek aktívan tudatosítani kellene az egyérintős vásárlás lehetőségét és biztonságosságát a fogyasztókban, esetleg még kedvezményeket is adhatnának az először vásárlóknak. A könnyű fizetés lehetősége megnövelheti az impulzusvásárlás esélyét is, növelve ezzel a forgalmat – ennek a másik oldala viszont az, hogy a háttérrendszereket fel kell készíteni az esetlegesen hirtelen megugró érdeklődésre. Ráadásul az egyérintős vásárlás lehetősége önmagában nem elegendő: a könnyen használható, vonzó mobil webáruház (vagy éppen app) szintén alapkövetelmény.
Kognitív technológiák az üzlet szolgálatában
Tavaly a világ száz legnagyobb üzletiszoftver-gyártójának kétharmada épített be valamilyen kognitív technológiát megoldásaiba. Idén ez az arány már 80 százalék fölé nő, 2020-ra pedig alig lesz olyan szoftvergyártó a legnagyobbak között, amelyik ne integrált volna egy vagy több kognitív funkciót szoftvereibe. A Deloitte meglátásai szerint a vállalati szoftverpiacon 2016-ban a gépi tanulás, a természetes nyelvi feldolgozás és a szövegfelismerés lesznek a legfontosabb kognitív technológiák. (Az elemzőcég a fentiek mellett ezek közé sorolja a számítógépes látást, a szabály alapú rendszereket, a robotikát vagy az optimalizációt is.)
A gépi tanulás a számítógépes rendszereknek azt a tulajdonságát takarja, hogy az újonnan megismert adatok alapján javítani képesek a teljesítményüket – anélkül, hogy ehhez expliciten programozott utasításokat kellene követniük. Talán ez lesz a legelterjedtebb a három közül, mert számos alkalmazástípusban használható: osztályozás, előrejelzés, anomáliák felderítése, személyre szabás. A természetes nyelvi feldolgozás során a számítógépek az emberekhez hasonlóan értelmezik a leírt szöveget, esetleg képesek is olvasható, nyelvtanilag helyes szöveget előállítani. Ennek nagy hasznát lehet venni a strukturálatlan szövegek elemzésében. A szövegfelismerés önmagáért beszél: automatikusan és pontosan szöveggé alakítja az emberi beszédet.
A szoftvergyártók számára több szempontból is hasznos lehet a kognitív technológiák integrálása termékeikbe.
Az alapfunkciók továbbfejlesztése Sok esetben ezek a technológiák ugyanazt teszik, mint a meglévő szoftver, csak éppen hatékonyabban, pontosabban. Egy kiskereskedelmi megoldásokat szállító szoftvercég a gépi tanulást vetette be, hogy csökkentse a fals pozitív találatok arányát a visszaélés felderítése során.
Fejlett elemzőfunkciók A gépi tanulással és más elemzési módszerekkel olyan információk birtokába juthatnak a cégek, amelyek korábban elrejtőztek a nagy adathalmazok vagy a strukturálatlan szövegek mélyén.
Automatizálás Lehetővé válik olyan feladatok automatizálása is, amelyekhez korábban embereket kellett igénybe venni. Egy e-kereskedelmi platform gyártója egy természetes nyelvi feldolgozó modul és a gépi tanulás segítségével folyamatosan javítja a termékek osztályozását.
A nagyvállalati szoftverek felhasználóinak is fel kell készülniük arra, hogy értelmezni és alkalmazni tudják a kognitív technológiákat, ajánlja a Deloitte Global. Azt is fel kell mérniük, hogy meglévő alkalmazásaikat és folyamataikat miként tudják magasabbra szinte emelni ezekkel a megoldásokkal, illetve milyen módon képesek az előnyöket saját ügyfeleik rendelkezésére bocsátani.
Virtuális realitás: nem csak játék
Jó éve lesz a virtuális realitás (VR) iparának 2016-ban, véli a Deloitte: idén a szegmens forgalma meghaladhatja az 1 milliárd dollárt. Ebből nagyjából 700 milliót tesznek ki a hardvereladások, a többi a tartalomból származik majd. Ez nagyjából 2,5 millió eladott VR-eszközt és 10 millió játékot jelent. Noha a VR-nek számtalan felhasználási területe képzelhető el a fogyasztói és a vállalati piacon egyaránt, az elemzők szerint a kereskedelmi tevékenység zömét a videójátékok teszik ki, így a legnagyobb fogyasztók is a hardcore gamerek lesznek.
Az eszközöknek alapvetően két típusa lesz elérhető idén: a teljes (full feature) és a mobil. Az előbbiek beépítve tartalmaznak egy nagy felbontású képernyőt, áruk pedig valahol a 350-500 dolláros sávban lesz. Ezeket általában úgy tervezik, hogy játékkonzolok vagy erős PC-k kiegészítői legyenek; ezek képesek ugyanis olyan grafikus teljesítményre, amely garantálja a kiváló virtuális élményt. Ilyen gépekből a Deloitte számítási szerint mintegy 35-40 millió lehet szerte a világon (konzolokat és PC-ket is beleértve); ezekhez nagyjából 1-1,75 millió VR-készüléket adhatnak el idén.
A mobil VR-készülék egy csúcskategóriás mobiltelefont igényel: azt kell belecsúsztatni a szemüvegbe, hogy annak kijelzőjén jelenjen meg a tartalom. Ezek jellemzően 100 dollár körüli áron kerülnek majd forgalomba, a hozzá illő telefon hatszor-hétszer ennyibe is kerülhet. A valószínűbb viszont az lesz, hogy olyanok vásárolnak majd mobil VR-t, akik már rendelkeznek megfelelő telefonnal.
Vállalati környezetben 2016 még csak az ismerkedés és a kísérletezés éve lesz a VR szempontjából. A legvalószínűbb felhasználási területeknek az értékesítés és a marketing támogatása tűnik. Néhány példa:
– egyes ingatlanosok a 3D modellek helyett a VR-t használják a tervek interaktív megjelenítésére;
– a technológia alkalmas arra, hogy a nukleáris vészhelyzetek elhárítását gyakorolják;
– többféle alkalmazás létezik az egészségügyben, ápolók, de különösen a nagyközönség oktatására, továbbképzésére;
– értelemszerűen használni fogja a katonaság is, ahol a szimulátoroknak már eddig is komoly szerepe volt a kiképzésben.
Ezzel együtt az elemzőcég óvatosságra int a VR-rel kapcsolatban. A technológia körül most nagy a felhajtás, de ez nem jelenti azt, hogy az eszközöknek, kiegészítőknek vagy a tartalmaknak nagy piaca lesz a közeli jövőben. A kiállítások lelkes látogatóiból még nem lehet tömegpiacra következtetni. Csábítónak tűnhet VR marketinganyagok készítése is (például az idegenforgalomban), de számolni kell azzal, hogy ezek a tartalmak hány embert érnek el – mekkora költséggel.
Beszélni a telefonon? Minek?
2016-ban lesz legalább egy olyan hét, amikor a fejlett országok okostelefon-felhasználóinak több mint egynegyede egyetlen hagyományos telefonhívást sem bonyolít le. Az ilyen „adatfogyasztók” nem állnak le a kommunikációval, csak éppen annak más formáit választják: hagyományos hanghívások helyett írásban (például SMS-ben) kommunikálnak, vagy valamilyen adatkapcsolaton alapuló hang- vagy videószolgáltatást vesznek igénybe. Ezek az előfizetők már korábban is jelen voltak: 2012-ben 11 százalék válaszolta azt, hogy egy adott héten nem indított hagyományos hanghívást.
Érdekes jelenség, hogy ezzel párhuzamosan, 2012 és 2015 között a teljes, percekben számolt telefonforgalom 20 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy polarizálódik a használat: egyesek a kedvező árnak köszönhetően az eddigieknél is többet beszélnek a telefonon, míg az ellenkező véglet egyáltalán nem telefonálgat a hagyományos módon. Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel lesz adatfogyasztó: a 18–24 éves korosztályban arányuk meghaladja a 31 százalékot.
Sok tényező járul hozzá ahhoz, hogy valaki miért hanyagolja a telefont. Egyrészt, mind népszerűbbek a közösségi hálózatok csetprogramjai, amelyek több előnyt is kínálnak. Egyszerre többekkel is folytatható, képek, videók, linkek csatolható az üzenethez, emotikonokkal pedig feldobható a beszélgetés. Másrészt az ember megválaszthatja, hogy mikor válaszol: a kommunikáció aszinkron, nem igényel azonnali reagálást. Ráadásul egyre többször mobil app révén intézünk olyasmit, amihez korábban még tárcsáznunk kellett: pizzát vagy taxit rendelhetünk, időpontot foglalhatunk, stb.
Schopp Attila
