Több száz felső szintű doménből lehetne választani, de a vállalkozások és a felhasználók továbbra is a megszokott néhányat ismerik. Pedig az online gazdaságnak is jót tenne, ha elterjednének az új végződések.
Vajon hány legfelső szintű domént (TLD, top level domain) tudna felsorolni az átlagos internetfelhasználó? Egészen biztosan ismeri a .com-ot és a .hu-t, és ezen felül összesen talán egy tucatnyi általános (.gov, .net, .org) és országra, közösségre utaló (.de, .at, .eu) domént ismer. Pedig már több mint 1200-at fogadott el az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezet, az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers).
Felrázni a rendszert
Ezeket viszont még mindig túl kevese ismerik, és nemcsak a végfelhasználók, hanem azok a szervezetek, vállalkozások is, amelyeket pedig ezek szolgálnának – ismerte el nemrégiben tartott budapesti előadásán Gabriella Schittek, a szervezet közép- és kelet-európai közönségkapcsolati felelőse.
1998-as megalakítása után az ICANN a merev TLD-rendszerhez is hozzányúlt. Korábban (a kétbetűs országvégződéseket nem számítva) csupán 7+1 általános TLD (gTLD) volt elérhető: .com, .edu, .gov, .int, .mil, .net és .org. 2000 és 2004 között ehhez két lépcsőben újabbakat is felvett a szervezet (például .biz, .info, . museum vagy .xxx). 2008-ban aztán elhatározták, hogy az új doménvégződések létrehozását demokratizálják, vagyis meghatározott keretek között mindenki folyamodhat új végződésért. Több éves előkészület után 2012-ben, egy pár hónapos időszak alatt lehetett jelentkezni a doménekért. (Időközben megteremtették annak is a lehetőségét, hogy ne csak az angol ábécé betűit lehessen az URL-ekhez használni; ezt először 2010-ben, az országkódok között vezették be.)
Az új doménnév-rendszer bevezetésével többes célja volt és van az ICANN-nak. Egyrészt szeretnék növelni a versenyt és szélesíteni az üzleti lehetőségeket az online világban – a .com-hoz például már elfogytak a hárombetűs kombinációk, és a többiből is nagyon sok foglalt, így az internetes gazdaságba most bekapcsolódók már eleve hátránnyal indulnak. A több domén a regisztrációt intéző szervezetek között is nagyobb versenyt indukálhat. Szintén fontos cél volt, hogy ne csak az angol ábécé betűiből lehessen képezni általános TLD-ket. Végül pedig az új végződések új innovációk előtt nyitják meg az utat, lehetővé teszik az internetben rejlő lehetőségek jobb kihasználását.
Drága mulatság
Ezzel együtt nem volt könnyű dolga annak, aki be akart biztosítani magának egy gLTD-t. A jelentkezőknek be kellett bizonyítaniuk, hogy műszakilag és szervezetileg képesek lesznek kiszolgálni mindazokat a regisztrátorokat, akik az új domén alatti webcímeket árulják és regisztrálják majd. (Ha például megszereztem .actor domént, lehetővé kell tennem a különböző országok szolgáltatóinak, hogy oda beregisztrálják, mondjuk a tomcruise.actor címet. A műszaki háttér biztosítását számos szolgáltató vállalja, így adott esetben egy városnak nem kell saját infrastruktúrát kiépítenie.) Ez önmagában is komoly megterhelés, de mindezeken felül még 185 ezer dollárnyi jelentkezési díjat és kérelmezett végződésenként 5000 dollár letétet is kellett fizetni.
|
Elárvult Budapest |
|---|
|
Egyetlen magyar vonatkozású gTLD került be az újak közé: a .budapest. (Próbálkoztak a .bud-dal is, de az a Budweiser sörgyártó vétója miatt nem jött ösze.) Ezt sem közvetlenül a magyar főváros vagy egy hazai cég szerezte meg, hanem a regisztrációs szolgáltatások nyújtására szakosodott TLDH, miután a budapesti városvezetés együttműködési megállapodást kötött a vállalattal. Bár a végződést már odaítélte az ICANN, még nem él, egyetlen doménnevet sem regisztráltak alá. |
A kérelmek elbírálása az elmúlt években folyamatosan zajlott, és mostanra már több mint 1200 új általános felső szintű domént fogadtak el, amelyek nagy részét már implementálták is az internet infrastruktúrájába. Az új gTLD-k mintegy felét Észak-Amerikából kérelmezték; Európából nem egészen 400 igény futott be, de Közép- és Kelet-Európából egy sem. Sajnos az is jellemző, hogy egész Afrikából összesen három domént igényeltek.
A jelentkezéseket alaposan megszűrték, nem feltétlenül az kapta meg a végződést, aki először jelentkezett érte. A népszerű végződésekre árveréseket tartottak: a .web például 135 millió dollárér kelt el, a .shop több mint 41 millióért, de egyenként több mint 1 millió dollárt fizettek (egyebek között) a .app, a .tech, a .buy vagy a .vip végződésekért is. Az egy-egy közösségre utaló végződéseket az kaphatta meg, aki hitelt érdemlően tudta bizonyítani, hogy az adott közösséget képviseli – a .catholic például a Vatikán kezelésébe került. A földrajzi területekre, városokra utaló doméneket (.london, .nyc, .paris) is csak akkor adták oda, ha a kérelmező rendelkezett a városvezetés beleegyező nyilatkozatával. Hasonlóan szigorú volt az eljárás a cégnévre vagy brandre utaló végződések esetében is.
Kontroll a tartalom felett
A legnagyobb érdeklődés ezeket a cégekhez köthető doméneket ötvözte. A megítélt 1200 új gTLD mintegy harmada cégekhez került: igényelt ilyet autógyártó (.volvo, .volkswagen, .fiat), divatcégek (.nike, .gucci), szolgáltatók (.ups), bankok, biztosítók (.axa) és természetesen infokommunikációs cégek (.toshiba, .microsoft, .ibm, hogy csak néhányat említsünk). Az sem ritka, hogy egy-egy nagy társaság nemcsak a nevét, hanem a hozzá köthető brandeket is lejegyezte. Így lett például a Fiaté a .abarth, a .alfaromeo, a .ferrari, a .lancia és a .maserati is, a Microsoft pedig a saját nevén kívül még hét domént bebiztosított (.azure, .bing, .hotmail, .office, .skype, .windows és .xbox).
És miért ez a nagy érdeklődés? Gabriella Schittek szerint a saját végződés birtoklásának legnagyobb előnye az, hogy az adott cégnek teljes kontrollja van a neve alatt megjelenő tartalom felett. „Tegyük fel, Gucci táskát akarok venni a neten. Megtalálom a guccibag.com oldalt, nagyon is pofás egy oldal, és még vásárolni is lehet ott. De nem lehetek biztos abban, hogy ott eredeti táskákat árulnak-e, vagy egyáltalán van-e köze a gyártóhoz. De ha majd a bags.gucci oldalt keresem fel, 100 százalékig garantált, hogy azt az oldalt a Gucci felügyeli, vagy az ő jóváhagyásával hozták létre az oldalt” – hozott egy példát az ICANN munkatársa.
Kérdés, hogy mikor kerülnek át a köztudatba is ezek az új végződések. Eddig az ICANN sem fordított erre túl sok figyelmet, de a szervezet az új doméntulajdonosok fokozottabb aktivitására is számít. Gabriella Schittek biztos benne, hogy előbb-utóbb az internetezők is felfedezik maguknak ezeket a címeket. Mint mondja, egyszerűbb lesz beírni a böngészőbe mondjuk az www.xc90.volvo címet, mint a kereső találati között kikeresni a minket érdeklő oldalt.
Schopp Attila
