Jó év vár a technológiai startupokra

Ugyan, ha nem is fog annyi cég a tőzsdére lépni idén, mint 2014-ben, de ismét a kockázati tőke hátterű megoldások uralják a piacot – hála a mostani gyors technológiai fejlődésnek. Összességében jó évet jósolnak 2018-ra a startupoknak, pontosabban az azokba fektetőknek a szakértők.

Amerika jelenleg a startupvilág trendjeinek diktátora, az ott megjelenő technológiai tendenciák a világ többi részén is mérvadók (vagy inkább kötelezően követendők) lehetnek, valójában mindig ezek alakítják a piac mozgását és jövőjét. Érdekes tény az is, hogy sok olyan startup létezik, melyet bár nem az USA-ban álmodtak meg, végső állomása mégis New York vagy Kalifornia lett, és a kezdeti tesztidőszak, majd a piacra kerülés végén akár a NASDAQ-kon is megjelent.

A lehetőségek hazája

Az eddigi legerősebb év 2015 volt, akkor több mint 3000 befektetési megállapodás, több mint 44 milliárd értékben született meg, viszont a tavalyi évben némileg mérséklődött a szám. A 100 millió dollárt meghaladó méretű befektetések azért mindig mérséklik ezt az optimista képet, már csak 66 ilyen született, a kockázati tőke 19 százalékkal csökkent.

Általános jelenség ma már az, hogy a befektetők egyre inkább csak a komolyabb cégeket részesítik előnyben, és főként az 1 millió dollárt átlépő unikornisok felé kacsingatnak. Mindez annak köszönhető, hogy az amerikai startupok sokkal kiegyensúlyozottabban működnek, szinte minden nemzetből kikerülnek tehetséges cégek, az viszont már kérdés, hogy a legtöbb esetben még az ígéretesnek tűnő ötletek sem tudnak tartósan megmaradni hosszabb ideig az USA-ban.

Az is trend, hogy bár a befektetőknek a legnagyobb megtérülést a tőzsde hozná meg, mégis a nagy technológiai cégeknél kötnek ki a végén, akik a saját piacuk előnye érdekében folyamatosan felvásárolják a konkurensnek vélt startupokat, mielőtt még azok ténylegesen erős konkurenciává tudnának növekedni. Így biztosítva van az is, hogy folyamatosan hozzájutnak az új és kreatív technológiákhoz, nem beszélve a tehetséges fiatal szakemberekről. Valamint így új ügyfeleket szerezhetnek, illetve a leendő, potenciálisan fenyegető piaci vetélytársaiktól is megszabadulhatnak könnyedén.

A legerősebbek ebben a mezőnyben az úgynevezett FAMGA-cégek (Facebook, Apple, Microsoft, Google/Alphabet, Amazon). A legnyereségesebb év számukra a 2014-es volt: több mint ötven reményteli céget kebeleztek be, tavaly viszont ennek már csak a felét tudták megszerezni.

Új trendi technológiák eljövetele

2018 minden jel szerint a virtuális asszisztensek új generációjának ténylegesen használható változatait fogja elhozni. A Samsung a Bigxby virtuális asszisztensét tökéletesíti, gyakorlatilag mindent lehet majd vezérelni vele az újgenerációs modellekben, de az Apple is beígérte a Siri tökéletes megreformálását erre az évre. Sőt, Elon Musk már gőzerővel dolgozik az idegrendszerünkkel együttműködő startupos ötletén, melynek lényege, hogy az információkat egyből az érzékszerveinkkel és az idegeinkkel kötik össze (tulajdonképpen félig-meddig kiborgosítanák a felhasználókat). A Google is egyre okosabbá teszi a Google Now megoldását, és a piacon egyre több egymással versengő hasonszőrű megoldást találunk már ma is (például az Amazon Echót vagy a Microsoft Cortanaját, amely már most is kezes báránnyá teszi a Windows 10 operációs rendszerüket); a gépek lassan teljesen átveszik a fizikai érzékszerveink funkcióit.

Nagy siker lehet, ha végre tényleg működőképes, a mindennapokban is alkalmazható kibővített valóságos megoldásokat (AR) tudunk majd használni, ez a technológia gyakorlatilag felválthatja a jelenlegi okostelefonokat, az asztali számítógépeket és még a tévét is. A virtuális valóság is tömegcikké válhat, ehhez viszont az kell, hogy ilyen módon is lehessen például vásárolni (illetve megfelelő alkalmazások garmadája is kell még hozzá), sőt, az eddigi telefon funkcióit is transzplantálnák bele.

Ezek a megoldások (vagy kezdetleges változatuk) állítólag már izmosan meg fognak jelenni 2018-ban. A borúlátóbb technológiai szakértők viszont csak 2020-ra jósolják az első ilyen jellegű forradalmi megoldások megjelenését, de egyre több startup dolgozik megdöbbentően hasonló forradalmi projekteken – kérdés, ki tud elsőként ebben az évben valamilyen, a hétköznapokban is hellyel-közzel működő, épkézláb megoldással előrukkolni.

Hazai ötletek

Nem kell szégyenkeznie a magyaroknak sem startup témában, létezik ezen a téren egy hungaricum, a Drukka Startup Studio. A „startup factory” lényege az, hogy nem egy termékre vagy ötletre fókuszálnak, hanem párhuzamosan futtatnak és fejlesztenek több ígéretes jövőtechnológiát, és a legéletképesebbet szeretnék sikeresen piacra juttatni. A „gyár” átveszi a fejlesztőktől az üzlet működtetését, így ők kizárólag a projektre koncentrálhatnak. Kölcsönözhetnek cégvezetőt is szerencsére, aki csak a piacképessé tétellel foglakozik ténylegesen, de akár a marketinget is átveszi a Drukka tőlük. Így jóval költséghatékonyabb modellt kapunk, és a startupoknál több idő jut a hasznos fejlesztésekre. Minimum kilenc hónap alatt kell bizonyítaniuk, mennyire életképes az ötletük. Maga a projekt abból a célból indult, hogy megmutassák: hazánkban is meg lehet jelenni a nemzetközi piacon is sikeres megoldásokkal. Látható ebből az is, hogy a magyar mentalitás sikeresen tud versenyezni a nemzetközi startupokkal, talán pont azért, mert a legtöbb esetben a semmiből kell fejleszteni, illetve „hungaricum” az is, hogy egy magyar fejlesztő egyszerre több megoldáson is dolgozik az adott projektben, így felgyorsul a fejlesztés időtartama, hiszen a nem életképes megoldások hamar elvéreznek. Ugyanakkor sajnos az is jellemző hazánk kreatív startup-fejlesztőire, hogy nehezen tűrik a kudarcot, ezért van az, hogy csak a legéletképesebben maradnak életben.

A fenti megoldás nem új a nap alatt, a Szilícium-völgyben is egyre inkább kreatív csapatot vásárolnak a befektetők a világmegváltó ötletek helyett. A legtöbb startup pedig azon vérzik el, hogy nem ért a marketinghez.

Ígéretes ötletek lehetnek

A teljesség igénye nélkül, íme néhány olyan startup, amely 2018-ban sikeresen befuthat.

Meg kell említeni, hogy az önvezető autók tömeges eljövetele előtt a legtöbben még a meglévő gépjárművek biztonsági rendszereinek tökéletesítésében (okosjárművé tételében) látják az üzletet. Ilyen a Nauto, egy felhőalapú, mesterséges intelligenciára épülő hálózati kamera, mely folyamatosan figyeli, milyen veszélyek fenyegethetik az autó utasait, illetve az adott útvonal közlekedési forgalma alapján már előre meg tudja „jósolni” az optimális és leggyorsabb biztonságos utat. Egy másik autós startup a Deepmap, a leendő önvezető autóinak készült, egy professzionális automata térkép. A Deepmap fejlesztői között a Google Earth és az Apple Maps egykori tagjai is fellelhetőek. Igaz, ez a startup sajnos csak önvezető járművekkel és kísérleti fázisban működik még.

Nem maradhatott ki idén sem a jövő ígérete, a kvantumszámítógép a startupok közül. A Rigetti Computing a nagy óriások (Intel, Microsoft) eddigi kísérleteivel szemben maga adta a fejét egy ilyen kvantumchip kifejlesztésére, egy merőben szokatlan és újszerű technológiai megoldással. Kérdés, hogy a tényleges kvantumszámítógépet ki fogja először megalkotni, a nagy cégek vagy egy startup.

A 3D-s nyomtatás ugyan ma még csak gyermekcipőben jár, de a Relativity Space ilyen megoldással akar rakétákat nyomtatni. Vagyis megépítik a világ legnagyobb 3D nyomtatóját, ami szerintük nem is lesz annyira drága, mint a legtöbben gondolnák, körülbelül egy műhold árából már megépíthető és fenn is tartható. A Molekule startup pedig a lakásunk levegője tisztításában segít, igaz, ennek tökéletes kivitelezésére nanomulekulákat használ már. Asztmásokon és más allergiával küzdőkön szeretnének a megoldásukkal segíteni, hiszen a világ sok helyén küzdenek légszennyezéssel manapság, nemcsak a nagyvárosokban.

A JustWorks kisvállalkozások számára készít HR-es alkalmazást. Gyakorlatilag ezzel mindent lehet menedzselni, ami egy KKV kapcsán emberi erőforrás ügyekben szükségeltetik (munkakörtervezés, létszámtervezés, stratégia, oktatás és kiválasztási metódusok stb.).

Úgy tűnik, a gasztronómia sem maradhat ki, mert a Toast az éttermeknek szánt mobilapplikáció, mindent lehet vele menedzselni, a vendégek foglalásait, a beszállítókat, az alapanyagokat és még az étlapot is összeállítja.

A Mira Labs a kibővített valóságot célozta be egy olyan headsettel, amely a mobiltelefonunkat használja a kivetítéshez és a kommunikációhoz az AR objektumokkal, olcsóbbá téve a ma kapható borsos hasonszőrű megoldásokat.

A Zebra Medical Vision a mesterséges intelligenciát használja az orvosi képalkotásban és szkennelésben és értékelésben. A radiológusok munkáját szeretnék megkönnyíteni, előnye az lesz, hogy egy szkennelés már csupán 1 dollárból is kivitelezhető a megoldásukkal.

A Kryon Systems szintén mesterséges intelligenciára építette a startupját, ők viszont a tavalyi év kedvenceit, a céges chatbotokat gondolták tovább. Megoldásukkal egy sokkal egyszerűbb (és értelmesebb), a valósághoz (vagyis az emberi kommunikációhoz) hasonló beszélgetést lehet kivitelezni a virtuális ügyfélszolgálatosokkal.

A céges hangos, videós távértekezleteken is van még mit csiszolni, a Zoom pedig ennek az egyszerűsítését, jobbá tételét tűzte ki a céljául. A megoldás jobbnak tűnik még a rosszabb internetelérésű kapcsolatok esetében is, mint a hagyományos, hasonló programok használatával.

A ThoughtSpot big data-analízissel foglalkozik, az általuk kifejlesztett mesterséges intelligencia könnyedén tud céges adatokból releváns kérdésekre válaszokat adni, olyanoknak is, akik nem beavatottjai az adattudománynak.

A Plenty pedig a jövő mezőgazdaságával foglalkozik, ebben is a mikroszenzor technológiákkal, a vertikális és mikrokertekkel. Érdekességük az, hogy az optimális automatizált termesztési feltételeket és tápanyagozást big data analízissel támogatták meg az egyes növénytípusok szerint.

Tölgyes László