Igazi, környezettudatos cég egy eseményt több (sok) célra hasznosít. Ilyen volt a Siemens 2016 év végi, kétnapos müncheni összejövetele, ahol felvázolták a cég közeljövőjét, amelyet néhány friss beszerzéssel – cégfelvásárlással, stratégiai együttműködési megállapodással – támasztottak alá. Bemutatták az új irodaházat is, és átadták az év innovációs díjait több kategóriában. Nem mellesleg néhány nappal az esemény után volt a cégalapító Werner Siemens születésének 200. évfordulója.
Tegye föl a kezét, aki tudja, mi az az Ipar 4.0! Vagy mi az az IoT-forradalom! Ki tudja, hogy az előbbi vagy az utóbbi-e a nagyobb gyűjtőfogalom, és hogy az előbbi részhalmaza az utóbbi, vagy fordítva? Talán kellőképpen érzékeltettem, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság a fenti fogalmak körül annak ellenére, hogy a legtöbb, a témában nyilatkozó biztosan tudja, hogy ő maga mit ért alattuk, és hol téved mindenki más.
Ezért volt üdítő, hogy a Siemens a 2016-os év végi innovációs konferenciáján egy világos és logikus jövőképet rajzolt fel a fenti kettő (és több más, divatos) fogalom felhasználásával és tisztázásával. Viszont ez a jövőkép csak az ekkora méretű és beágyazottságú cégek számára nyújt iránymutatást.
Mi az Ipar 4.0?
Úgy tűnik, mintha az Ipar 4.0 a „felhő” és a „big data” buzzwordök gyárakba kerülését jelentené, ami nem is rossz irányzat – de ez a folyamat már lezajlott, vagy eléggé előrehaladott állapotban van. A Siemens szerint további két buzzword jut majd el az ő közvetítésével a gyárakba: az IoT és a mesterséges intelligencia.
|
Az épület |
|---|
|
Kézenfekvő, hogy a Siemens új székháza „okos”. Reagál a fűtés és a világítás arra, hogy hányan vannak a helyiségben. Az ablak üvegtáblái hasznosítják a rajtuk áthaladó fényt és meleget. (Ez kissé pongyola megfogalmazás, de azt hiszem, érthető.) A lehető legkisebb az épület CO2-lábnyoma. Ezek az okosságok kevéssé érzékelhetők. Viszont a csapból nemcsak hideg-meleg víz folyik, hanem enyhe vagy dús ásványvíz is. Továbbá meglepően logikus, hogy a lifteknél előre adják meg a használók, hogy hová szeretnének eljutni, mert így a vezérlés egy sor célállomás ismeretében tudja optimalizálni az útvonalat. Csak ebből számottevő energia- és elhasználódás-megtakarítás származik. A 200. évfordulót is tükrözi az épület: földszintjén állandó, ingyenes kiállítás fogadja az érdeklődőket, bemutatva az alapító műhelyét, alapvető találmányait, valamint cég számos, későbbi, meghatározó termékét. |
E cél eléréséhez a cég ambiciózus fejlesztési folyamatokat tart fenn. Mind volumenben, mind bevételarányosan folyamatosan és gyorsuló mértékben növeli a K+F ráfordításokat: 2014–2017 között 4-ről 5 milliárd EUR-ra, tehát 25 százalékkal, évente 5,5-5,9 százalékos ütemben.
Amíg lezajlanak, a K+F ráfordítások közé tartozhatnak az akvizíciók. Megveszi a Siemens a Mentor Graphics nevű, elektronikus tervező- és szimulációs szoftvereket fejlesztő céget 4,5 milliárd dollárért. Stratégiai szövetségre lép a Bentley Systems nevű, építészeti, beruházás- és épületfelügyeleti, valamint iparifolyamat-szimulációs szoftvereket fejlesztő céggel, az együttműködés keretében 50 millió eurót ruháznak be ipari és infrastruktúra-megoldások közös létrehozásába. A német elektrotechnikai cég meg is vásárol mintegy 70 millió dollár értékű Bentley Systems részvényt. Mindezeken túl a MindSphere nevű IoT-platformjának adatelemző és vizualizációs szolgáltatásainak erősítése érdekében együttműködésre lép az IBM-mel: integrálni fogják a Watson Analytics mesterséges intelligencia és autonóm tanulási képességeit a MindSphere-be. Az IBM pedig az IT-szolgáltatási portfóliójába felveszi a MindSphere platformot.
A 2016–2023-as időtartam alatt 1 milliárd euróval támogatja a cég a next47 névre keresztelt startup-kezdeményezést, avagy független részleget, amelynek fő célkitűzései között mesterségesintelligencia-megoldások, autonóm gépek és internetes „okosságú” mobilitási termékek (villanymotorok, járművek stb.) szerepelnek.
Ezek után határozott értelmet nyer a Siemens „digitális iker” fogalma: a gyárak, erőművek, közlekedési rendszerek szenzorainak összegyűjtött adatait mesterséges intelligencia segítségével elemzik, majd az eredmények alapján finomítják azt a virtuális modellt, szimulációt, amely a hathatósan közreműködik a gyárak, erőművek stb. irányításában. Akár azt is mondhatjuk, hogy kognitív kapcsolat van a létesítmények és a szimulációik között.
Mi az IoT-forradalom?
Ezt sejtjük leginkább: nagyon sok forrásból halljuk, hogy már most is rengeteg eszköz csatlakozik az internetre, és a számuk folyamatosan, ráadásul egyre gyorsabban nő. Mostanra csaknem ugyanennyi forrás szól arról, hogy mekkora kockázatot hordoz magában az összekapcsoltság, a kockázat jellegét pedig az USA keleti partjának közösségiháló-elérését lebénító, tömeges webkamera-eltérítés mutatta meg legutóbb.
De nemcsak webkamerák milliói csatlakoznak a webre, hanem villanyórák és napelem-panelek is – legalábbis Németországban, ahol egyrészt az okosmérők, másrészt az egyéni, környezetbarát (értsd: a napsütést és a szelet hasznosító) energiatermelés egyaránt a fősodorban vannak. Márpedig az energiaipar a Siemens egyik fő „vadászterülete”: például mintegy 70 millió háztartási mérőeszköz adatai jutnak el hozzá. A másik a tömegközlekedés, benne a városi és a helyközi személyszállítással, magyarul a villamossal és a vonattal: ebből a vertikumból a digitális szolgáltatások mintegy 3 milliárd EUR bevételt szállítanak ma. Ennyi ma is aktív eszköz valóban gazdag táptalajt képez egy viruló IoT-ökoszisztéma számára. Tehát a Siemens kifejlesztett egy nyílt, átfogó IoT-szoftverplatformot, a MindSphere-t. A nyíltság azt jelenti, hogy az API-k (programozási csatolók) bárki számára elérhetők – viszont a használatukért PaaS- (platform as a service-) alapon fizetni kell majd.
Kenczler Mihály (München)
