Habár a CES főként a felhasználói szórakoztatóelektronikáról szól, mégis minden év elején itt derül ki, hogy mire érdemes figyelni üzleti szempontból is. Most az autóipar döntött úgy, hogy a saját lábára áll, és közös iparági szabványokat alakít ki, az Intel és a Samsung a dolgok internetének működő megoldásait mutatta be, közben a jövő zálogáról, a kibővített valóságról sem szabad elfeledkeznünk.
Az autóipar vitte el a prímet a CES-en, úgy tűnik, végre tényleg sikerül az iparági szabványokat létrehoznia a gyártóknak, ha nem is egy nagy közöst, de legalább több, egymással összekapcsolhatót. Az autók hálózatba, vagyis az információs és adatszolgáltatásokhoz kapcsolódásának megoldása 2016-ban már elkerülhetetlen, sőt kötelező lesz. Nem várnak tehát tovább a technológiai cégekre a vezető autógyártó cégek, maguk vették kezükbe a sorsukat. Vagy lesz több közös autóinformatikai szabvány, amelyekre mindent fel lehet építeni, vagy pedig marad az a tény, hogy még évekig az okostelefonjához választja a vásárló a gépkocsiját.
Ebben a Ford és a Toyota járt elől a CES-en, ők a SmartDeviceLink (SDL) mellett tették le a voksukat. A PSA Peugeut Citroën, a Honda, a Mazda, és Subaru is ezt a köztes SDL megoldást fogja alkalmazni a jövőben. Jelenleg a piacon a SmartDeviceLink mellett szerepel még a CarPlay és az Android Auto megoldás is, köztük az átjárhatóság technológiája megoldható – ha mindenki akarja majd. A probléma jelenleg az, hogy a többi autógyártó céget még kötik azok a szerződések, amelyeket a Szilícium-völgyi fejlesztőkkel kötöttek, akik egymás szabadalmait egészítik ki, de zárt rendszert alkotnak. Az viszont már nagy előny, hogy elindult egy folyamat, ahol nem egymás szabadalmaival, hanem ezek kiegészítésével próbálják a jövő autóit felokosítani.
Az önvezető autóra még legalább 4-5 évet kell várni, amíg teljesen hiba nélkül nem tud működni ez a bonyolult rendszer. A szoftverfejlesztés és az autófejlesztés egészen másként működik: míg egy hibás szoftver csupán anyagi károkat okozhat, de frissíthető, egy elhibázott konstrukció már emberi életeket tehet tönkre visszafordíthatatlanul. Valamiért a Google is már 2009 óta kínlódik ezzel, felváltva jönnek hírek, hogy mennyivel ügyesebb lett, és hogy már megint balesetet okozott (de mindig a benne ülő ember), vagy hogy lefagyott valami nem várt körülmény miatt. Ennek ellenére egyre több gyártó száll be a közös fejlesztésekbe. Ezen a CES-en derült ki, hogy a Daimler, a BMW és az Audi is tesztel önvezető autót. Ami azért fontos hír, csak meglesz a robotautó, ha már ennyi „nagy” ráugrott a problémára.
Dolgok internete
Az Intel Lady Gagával felturbózott showműsora mindent vitt. Ez a vállalat is a stratégiai együttműködésekre esküszik 2016-ban, több olyan céggel társult össze (Red Bull, Replay, Oakley), akikkel a jelenlegi fejlesztéseit a hétköznapokban is, egyéni szinten tudja már kamatoztatni. A fő területek ebben az évben a sport, a zene és a művészetek és az egészségmegőrzés lesznek, de Brian Kranitz vezér kedvence, a robotipar sem maradhatott ki. A fő szegmens a dolgok internete, a különböző szenzoros technológiák és az egyénre szabott számítástechnika.
Mindez a legplasztikusabban a sportban jelentkezik, itt az Intel Curie modulok állnak minden mögött, ezeknek a szenzorai szolgáltatnak valós időben információkat a sportolókról (a snowboard volt az állatorvosi ló a bemutatón), a sportközvetítések különböző szemszögből nézhetők vissza. Nem maradhattak ki az ide CES legfontosabb trendjei, a fittness és egészségipar sem, a sportolóknak fejlesztettek ki okos futócipőket (Intel RealSense). A robotokat az új Segway Ninebot képviselte.
Okosotthon
A Samsung és az LG okos hűtőszekrényét sokan megmosolyogták, de tulajdonképpen ezzel a megoldással a dolgok internetét egyszerűen bele lehet csempészni az otthonokba. Egy frizsider a ház középpontjában áll, itt mindenki megfordul a családban, naponta többször is. Ezért kapott egy hatalmas képernyőt, és nemcsak kinyitása nélkül tudjuk, mit tartalmaz, de meg is tudja rendelni a hiányzó termékeket automatikusan, és digitális, családi üzenőfalként is funkcionálhat. A házimozi-rendszerre is rákapcsolható egyszerűen, a Samsung már univerzális távirányítót is készített, amellyel minden okos tárgy vezérelhető a házban.
A CES nagy kérdése az volt, hogy ezek az IoT-tárgyak wifi vagy Bluetooth hálózaton kommunikálnak-e, ezekből ugyanis az év közepén fog kijönni az új okosotthonokra paraméterezett változat.
Ha pedig eddig nem mondtuk volna, az okosotthonban nem a kütyű a legnagyobb üzlet, hanem a szolgáltatás. A hűtőszekrényt egyszer vesszük meg, de a boltból minden nap rendelünk, és nemcsak az áruért fizetünk, hanem a rendelés lehetőségéért is. (Vagy ha nem, akkor bele van építve az áru árába…)
Kibővített valóság
Ugyan a CES sokak számára most a virtuális valóságról szólt csupán, de B2B-szempontból a már működő kibővített valóság az, amely 2016-ban alapvetően meghatározza majd az életünket. Az AR különböző címkéket vagy rétegeket ragaszt a körülöttünk lévő világra, újraformálja azt. Nem kell nagy hardverfejlesztés sem hozzá, már egy mezei okostelefonba építve is elérhetjük. Sőt, a meglévő analóg médiumokba is, például a nyomtatott újságokba is vígan bele lehet csempészni.
Eközben sokan az AR mellőzött voltára hívták fel a figyelmet, a Google Glass sikertelen sorsára hivatkozva, pedig azt éppen újrapozícionálják, és ipari felhasználásra lesz kiválóan alkalmas. Nem véletlen már mindenki kihozott a CES-re is AR szemüveget, és az azokhoz tartozó kiegészítőket. Nemcsak a globális ismertségű cégek, hanem rengeteg, ma még kicsi, holnap ki tudja mekkora kíni gyártó is.
Tölgyes László
