Gyorsabb és megbízhatóbb mobil internetkapcsolatra van szükségünk ahhoz, hogy az újabb szolgáltatások, az újabb technológiai vívmányok megjelenjenek az utakon. Talán ez lehet a kiváltója az 5G-s mobilhálózatok terjedésének. Vagy a mobilszolgáltatók inkább a meglévő infrastruktúrát fejlesztve igyekeznek a digitalizált társadalom kihívásainak megfelelni? Íme, a Gartner elemzése az 5G mobiltechnológiáról és a technológia gyorsan fejlődő területének számító IoT-ről.
A vezető mobilszolgáltatók szerte a világon már kísérleteznek az 5G hálózattal, noha a nemzetközi szakmai szervezetek még abban sem egyeztek meg, mit értünk ötödik generációs mobilhálózat alatt. Az biztos, hogy a negyedik generációs mobilhálózatokat a jelenleg kísérleti stádiumban lévő 5G-s hálózatok váltják le; a Gartner becslése szerint 2020 elejére a mobilszolgáltatók 3 százaléka már 5G-s hálózatokat használ. A magyar kormány is elkötelezte magát az 5G technológia mellett. A kormányzati szereplők szándékai szerint hazánk az elsők között szeretne lenni a technológia bevezetésében – az ezzel kapcsolatos állami programok hamarosan megjelennek.
Három forgatókönyv
A Gartner három lehetséges forgatókönyvben foglalta össze az 5G-re való átállás kiváltó okait. Az első szerint az új szolgáltatások iránti igény lehet a váltás hajtóereje. Fogyasztói részről a mobilappok egyre nagyobb mértékű használata, az internetre kötött tárgyak sokasága – legyen az tablet, viselhető eszköz vagy új technológiai eszköz – újabb és újabb szolgáltatások, megoldások fejlesztését generálják.
A Gartner előrejelzése szerint a 2020-ban eladott mobiltelefonok 94 százaléka okostelefon lesz (ez az arány 2015-ben még csak 74 százalék volt), a viselhető eszközök száma kétszereződik 2020-ig, és eléri az 1,3 milliárd darabszámot – főleg Bluetooth headsetekre és csuklón viselt eszközökre kell itt gondolni. Ezen eszközök számítási kapacitása folyamatosan nő, vele együtt a rajtuk futtatható mobilalkalmazások sokasága, komplexitása is változik. A gyors fejlődést támasztja alá az a tény, hogy a high-end kategóriás eszközökből egyre több technológia csorog le a középkategóriás eszközökbe.
|
IoT, a nagy üzlet |
|---|
|
A Gartner adatai szerint az 5G hálózatok körüli sok megválaszolatlan kérdés ellenére a vállalkozásoknak érdemes az IoT-szektorra összpontosítaniuk. A legfrissebb elemzésük azt mutatja, hogy 2017-ben 31 százalékkal 8,4 milliárdra bővül az internetre csatlakozó tárgyak száma. Az IoT-val kapcsolatos végpontokra és a kapcsolódó szolgáltatásokra a megdöbbentő 2 billió dollárt fogunk idén költeni (a további adatokért lásd a mellékelt táblázatot). Az ITBUSINESS kérdéseire válaszolva, Peter Middleton, a Gartner elemzője ismertette, hogy minden iparág ki tudja használni az IoT-ben rejtőző lehetőségeket, igaz, változó mértékben. A legtöbb pénzt a gyártók, közműszolgáltatók és szállító cégek fognak fektetni ebbe a szektorba, és ők látják a legnagyobb hasznát is. Széles körű értelmezés szerint az IoT-t a meglévő vagyontárgyak hatékonyságának menedzselésére, a működtetési költségek csökkentésére használják, a különböző ipari gépeknél, járműveknél (és jármű flottáknál), orvosi eszközöknél, kereskedelmi ingatlanok működtetésénél, a logisztikában. Az elemző szerint az IoT technológiák elterjedése lassú azoknál az iparágaknál, ahol szigorúak a szabályozások. Az IoT eszközöket körülvevő, nem tisztázott biztonsági kérdések sem tesznek jót a technológia terjedésének, ahogy az egyes megoldások éretlensége, a kulturális és üzleti különbségek az IT és a mérnöki, működtető részlegek között. A szakember azt is a terjedést gátló tényezőnek említette, hogy egyes projektek esetében nem tisztázottak az elvárt üzleti eredmények, így több esetben kudarccal végződik egy-egy bevezetés. |
A tárgyak internete befolyásol
A második forgatókönyv alapján a vállalati szférában a digitális transzformációs tervek arra késztetik a vállalkozásokat, hogy mobilitás fókuszú alkalmazásokat fejlesszenek. A mobil munkatársak felhőalapú alkalmazásokat használnak munkájuk során, ezeket különböző, internetre kapcsolódó eszközről veszik igénybe. Nekik gyorsabb és megbízhatóbb mobil szélessávú internetkapcsolatra lesz szükségük. A dolgok internete (IoT) döntően befolyásolja a mobilhálózatok fejlődését. Az IoT-technológia és az összetevők ára csökken, egyre több eszköz kapcsolódhat az internetre – ipari környezetben főleg a SIM-kártyás csatlakozás preferált. Emiatt nagymértékben megnő az egy mobilcellához csatlakozó eszközök száma, és általánossá válik, hogy egy felhasználónak több előfizetése is van.
Rugalmasság, megbízhatóság
A harmadik forgatókönyv szerint az egyes IoT-s eszközöknek más-más igénye és felhasználási területe lesz. Például az összekapcsolt autó sokrétű média- és szórakoztatóközponttá válik, olyan fogyasztói eszközzé, amely gyors csatlakozási sebességet igényel. A mostani mobilhálózatok nehezen tudják teljesíteni ezen eszközök és a mögöttes szolgáltatások által támasztott követelményeket. Az IoT képes mobilhálózatot ideális esetben szinte a végtelenségig lehet terhelni, csak így tudja hatékonyan kiszolgálni az egyre növekvő mobiladat-forgalmat, melyet az egyre több kapcsolt eszköz generál. Szükség van rugalmasságra, megbízhatóságra, hogy megfelelő teljesítménnyel legyen kiszolgálva a fogyasztói, a vállalati és az IoT szegmens egyaránt.
A támogatandó alkalmazások köre eléggé szerteágazó. Lesznek adatigényes alkalmazások (mint például az autóba épített szórakoztatóközpont), energiafogyasztásra kényes alkalmazási területek (alacsony fogyasztású szenzorok, automatizált mérési eszközök) és késést nem tűrő alkalmazások (önvezető autók, egészségügyi eszközök) egyaránt.
Befektetést hátráltató tényezők
A fentebb vázolt szolgáltatásokat, alkalmazásokat nem maga a mobilszolgáltató, hanem más gazdasági szereplők fogják kínálni, így joggal adódik a mobilszolgáltatók szemszögéből az a kérdés, hogy ha a legnagyobb gazdasági hasznot mások fogják learatni, akkor nekik miért érdemes új hálózatba befektetni. Továbbá az 5G terjedését hátráltathatja például az alternatív hálózati technológiák elterjedése is. A wifihálózat életképes alternatívája a mobil adatforgalom tehermentesítésének, a technológiának már léteznek gyakorlati alkalmazásai. A gyengélkedő gazdaság, az IoT lassabb fejlődése is visszafogja az 5G térnyerését.
|
1G-től az 5G-ig |
|---|
|
Érdemes visszanézni, mi váltotta ki a korábbi technológiai váltásokat, az okok ugyanis eléggé különbözőek. – 1G-ről 2G-re: az akkor diszruptív technológiának számító mobilszolgáltatás iránt nagy volt az érdeklődés, az emberek jobb minőségű, új hangszolgáltatásokat igényeltek. – 2G-ről 3G-re: a 3G-s engedélyeket a hatóságok a szolgáltatás gyors elindításához kötötték, így a sávokért sok pénzt fizető szolgáltatók hamar felépítették az új hálózatot. A váltást a szabályozói nyomás, a hatósági tevékenység generálta, a nagy befektetés csak az okostelefonok megjelenése után térült meg. – 3G-ről 4G-re: az egymással versenyző szabványok (WCDMA versus CDMA 2000) az adatok iránti növekvő igény miatt több mobilszolgáltatónál (főleg amerikai, japán és koreai) kikényszerítették a gyors átállást, hiszen csak így maradhattak versenyben vagy szerezhettek versenyelőnyt. A korábbi hálózat hamar elavult, az újgenerációs technológia egyesítette a protokollokat, meghozta az igazi szélessávú internetet. – 4G-ről 5G-re: a hatóságok nyomása nem játszik erőteljes szerepet a váltásban, az új szolgáltatások iránti igény és a hálózat elavulása a legerősebb érv. |
Technológiai elavulás
Az adatok az mutatják, hogy egy újgenerációs mobilhálózat a bevezetése után tíz évvel éri el a csúcspontját, majd azután megjelenik a konkurenciaként is felfogható, újabb generációs technológia. Ha ezt a folyamatot vesszük alapul, akkor a 2009-ben bevezetett 4G-s hálózatok 2019-ben érik el a csúcsot, ezután elkezdődik az 5G fokozatos bevezetése.
A jelenlegi generációs váltás azonban késhet. A korábbi váltások komoly ugrást, javulást eredményeztek: a 3G meghozta az igazi internetet, a 4G pedig nagyobb sebességet jelentett. Az 5G esetében ezt a nagymértékű ugrást a szakértők még nem látják. A mostani, különböző bővítésekkel, újításokkal felturbózott mobilhálózat elégséges a meglévő szolgáltatásokhoz, az 5G minősége a szükséges plusz biztonságot hozza. Ez hátráltatja a váltást.
Az is tény, hogy a mobilszolgáltatók nemrég kezdtek el foglalkozni a mobilhálózatok különböző funkcióinak virtualizációjával, az elmúlt években már kereskedelmi bevezetéseknek is a tanúi lehettünk ezen a téren. A szoftveres virtualizáció csak akkor tudja teljes képességét megmutatni, ha új hardvert, technológiát helyeznek alá – ez pedig az 5G gyorsabb bevezetése mellett szól. De az 5G hálózatok felállítása után bizonytalansági faktort jelent, hogy nem tudni, a fogyasztók milyen ütemben cserélik le 4G képes készülékeiket.
Ilyen feltételek mellett a 4G hálózatok fokozatos cseréje a legnagyobb valószínűséggel megvalósuló forgatókönyv: az 5G-re autópályák mentén, sűrűn lakott nagyvárosokban és egyéb forgalmas helyeken lehet nagyobb szükség, vidéken várhatóan hosszabb ideig a 4G marad a domináns.
Piszkos pénzügyek
A távközlési vállalatok kommunikációjában a lehető legkevesebb szó esik a költségről, ami eléggé eltántorítja őket az újabb beruházásoktól. Pedig az elemzések azt mutatják, hogy a mobilszolgáltatók alacsonyabb nyereséggel működnek az utóbbi időben. Amikor a távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos változások hatásait figyelik, az elemzők gyakran a repülőgép társaságokhoz viszonyítanak. Az újgenerációs repülőgépek bevezetésekor a technikai fölény egyértelmű. A gépeket azonban akkor tudják eladni, ha azok működtetési költsége alacsonyabb. Vagyis, ha az 5G hálózat működtetési költsége alacsonyabb lesz, akkor valószínűbb a váltás. A költségeket a hatóságok is befolyásolják, hiszen egy nagy befektetést kiváltó frekvenciaárverés megterheli a szolgáltatót.
Az IoT-re költött összegek alakulása és előrejelzése (millió dollár)
| 2016 | 2017 | 2018 | 2020 | |
| Fogyasztói | 532,515 | 725,696 | 985,348 | 1,494,466 |
| Vállalkozói – átfogó | 212,069 | 280,059 | 372,989 | 567,659 |
| Vállalkozói – vertikális | 634,921 | 683,817 | 736,543 | 863,662 |
| Összesen | 1,379,505 | 1,689,572 | 2,094,881 | 2,925,787 |
Vass Enikő
