Listánkat a szerintünk legfontosabb hazai történésekkel nyitjuk. Ezek olvasóinkat is közelebbről érintik. A legfontosabb nemzetközi hírekkel folytatjuk, amelyek globális léptékűek, ezért hatásuk áttételesebb és késleltetett.
#1 Összeomlott az ematrica-rendszer. Az év eleje rendszeresen hoz változásokat, akár új adókat, díjakat is. Az viszont még hazai gyakorlatban is ritka, hogy egy január 1-jén hatályba lépő – és informatikai fejlesztéseket is igénylő – jogszabályváltozásról csak december 30-án jelenjenek meg a részletek. Így aztán minden ellenkező fogadkozás ellenére borítékolható volt, hogy az útdíj-matricák online vásárlási rendszere nem fogja bírni az első napok terhelését. Így is lett: a weboldal, illetve a szolgáltatás hosszú órákra elérhetetlenné vált, és később is sokáig akadozott. Félreértés ne essék: nem a rendszer fejlesztésén (valószínűleg rohamtempóban) dolgozó programozókat hibáztatjuk, de akkor is elképesztő, hogy a virtualizált rendszerek és a felhőből igénybe vehető erőforrások korszakában a feladattal megbízott szervezet miért nem képes felkészíteni a infrastruktúráját a bizton várható megnövekedett forgalomra.
#2 Lezárult az IBM-Lenovo integráció. Tavaly tovább folytatódott az IBM és a Lenovo románca: a személyi számítógépes üzletág 2005-ös megvásárlása után most feljebb léptek az értékláncon, és a kínai vállalat 2,1 milliárd dollárért megvette az x86-os üzletágat is. Az akvizíció világszerte október 1-jén fejeződött be, de Európában túl sok ország és folyamat volt érintett. Erre való tekintettel az üzleti műveletek és az alkalmazottak áthelyezése még néhány hónapig elhúzódott. Ez a folyamat zárult le Magyarországon 2015. január 1-jén. A megerősített csapattal dolgozó Lenovónak most egy új piaci szegmensben, a vállalati szerverek között kell bizonyítania. Nagy tervekben nincs hiány: a cég a világ legnagyobb szervergyártója kíván lenni, és a magyar leányvállalat is arra készül, hogy megismételje a pc-eladásokban elért sikereket.
#3 Elindult az MT-IX. Decemberben egy csapásra megduplázódott a belföldi internetes forgalomkicserélő központok száma. Az eddig egyedüli BIX (Budapest Internet Exchange) mellett ugyanis a Magyar Telekom is elindította saját központját, a Telekom Internet Exchange-et (MT-IX). Az új, nemzetközi forgalomkicserélést is kínáló központ a vállalat ígéretei szerint alacsonyabb árakat kínál, így az internetszolgáltatók akár a felére is csökkenthetik a belföldi forgalomkicserélés költségeit. Ennek köszönhetően több szolgáltató számára válik elérhetővé közvetlen kapcsolat egy forgalomkicserélő központhoz, ami javítja a válaszidőket. Ha egy szolgáltató több központhoz csatlakozik, az javíthatja a szolgáltatás biztonságát és minőségét, és ennek végső soron a vállalati és egyéni internetfelhasználók élvezhetik az előnyeit.
#4 Autókiállítássá változott a CES. Lassacskán nem a tablet-, tévé- és játékkonzolgyártó cégek lesznek az év eleji, las vegasi fogyasztói elektronikai show legnagyobb sztárjai, hanem az autógyárak. Érthető is: az autók lassan guruló adatközponttá válnak, amelyekbe több elektronikát és kommunikációs képességet zsúfolnak be, mint az első holdkompokba. Az idei CES egyik legnagyobb ámulatát kétségkívül a Mercedes dallamos névre hallgató tanulmányautója, az F 015 Luxury in Motion. A hidrogénmeghajtású jármű vezetői segítség nélkül is képes haladni, olyannyira, hogy az első ülések hátra is fordíthatók, guruló szalonná változtatva a Mercit. A belsejét természetesen elborítják a gesztussal vezérelhető és a tekintetet követő monitorok.
#5 15 millió Spotify-előfizető. Lehet, hogy a Spotify-t a zenei előadók közül sokan nem szeretik – Taylor Swift például letiltotta innen a számait, de valljuk be, ez nem akkora veszteség –, a felhasználók viszont továbbra is sereglenek az online zenehallgatást kínáló szolgáltató zászlaja alá. Tavaly májusban még csak 10 millióan voltak, akik hajlandók voltak havi 5 dollárt (vagy eurót) fizetni azért, hogy ne kelljen rendszeresen hallaniuk a világ valószínűleg egyik leggyűlöltebb hangját, ahogy irritáló lelkesedéssel ecseteli a szolgáltatás egyébként valós előnyeit. Novemberre ez a szám 12,5 millióra, január elejére pedig 15 millióra emelkedett. Májustól mostanáig a nem fizetős hallgatók száma is 40-ről 60 millióra nőtt. Ám a bevételei 70 százalékát zenei jogdíjakra fizető Spotifynak még több fizetős ügyfélre lehet szüksége, ha hosszabb távon is életképes akar maradni.
