Március 5-én konferenciát rendezett az ITBUSINESS Budapesten „Software & Technology 2024” címmel. A konferencia témaadó gondolata szerint a szoftver ma már nem pusztán az üzletet támogató eszköz – a szoftver az üzlet maga. A vállalati értékteremtés, a versenyképesség fokozása, az ügyfél-elégedettség egyre nagyobb mértékben függ a használt szoftverrendszerek fejlettségétől, megbízhatóságától, biztonságától. Egy bank vagy webshop nem csak szolgáltatásai minőségével vagy áruválasztékával versenyez a piacon – mindez mit sem ér, ha a bankolás vagy vásárlás élménye a weben és a mobilon csapnivaló, vagy ha a háttérrendszerek fejletlensége miatt a kiszolgálás lassú és akadozik.
◼︎ Software & Technology 2024, Stratégia blokk
Az esemény első, „Stratégia” szekciójában szó esett a blockchain-technológia alkalmazási lehetőségeiről a hazai e-közigazgatásban – az EMAP pilot projekt bemutatásával. Kiderült a Sigma Software sikerének titka, amely nemcsak a technológián múlt, hanem azon is, hogy a fejlesztők ismerik és értik az iparági elvárásokat és a mögöttes üzleti igényeket. Megismerkedhettünk a DevSecOps (leánykori nevén: DevOps) keletkezéstörténetével, és válaszokat kaptunk arra is, hogy milyen kihívásra ad választ az előbbi, és hol tart ma a világ a bevezetésében. Végül a szekciót záró kerekasztal-beszélgetésben kiderült, hogyan lesz a szoftverből üzlet, mennyire befolyásolja egy vállalat üzleti lehetőségeit és versenyképességét az, hogy milyen szoftverkörnyezetet használ.
Az EMAP-projekt
Dr. Pap Sándor, az NHIT alelnöke, a blockchain-technológia hazai e-közigazgatási alkalmazási lehetőségeiről beszélt, bemutatva az EMAP (eseményalapú adatszolgáltatás projekt) pilotot. Az államról és a kormányzati informatikáról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az valami indokolatlanul konzervatív, a múltban megragadt entitás, mivel az államnak szükségszerűen konzervatívnak kell lennie technológiailag, ugyanis a működésbiztonság mindennél fontosabb az állam működési környezetében. Ez persze tévedés, amit egy konkrét projekten, az EMAP-on keresztül érzékeltetett.
Az eseményalapú adatszolgáltatási projekt célja a foglalkoztatók és az állam közötti kapcsolat. Aki embereket foglalkoztat, az pontosan tudja, hogy az állam különböző entitásai számára különböző, de sokszor egymással átfedő űrlapokon eltérő periodicitással kell különböző adatokat szolgáltatni arról, hogy foglalkoztatóként mit csinál, vagy hogy a foglalkoztatottakkal mi történik. Ha pedig ezt nem jól teszi, esetleg még meg is bírságolják.
Az EMAP projektben a kiírók három célcsoport szempontjából szeretnék az adminisztratív terheket csökkenteni. Az első a foglalkoztatóké, a második a foglalkoztatottak csoportja, akik számára így nőhet a transzparencia, megtudhatják, hogy az állam mit tud róluk, mint foglalkoztatottakról. Harmadikként pedig maga az állam számára is egyszerűsödhetnek a hivatali folyamatok, például egy munkavállaló felvételének, betegségének, gyermeke megszületésének, fizetése kiutalásának adatai ma kimutatások bonyolult rendszereiben halmozódnak, és ezek a munkaadóktól és az államigazgatáson belüli különféle szervektől érkeznek.
A blokklánc-alapú EMAP nem váltja majd fel a korábbi rendszereket, ez egy előtétrendszer, amelyben minden adat rendelkezésére állhat az adatok validálásához és keresztvalidálásához, ami segíthet majd az ügyintézőknek az adatok automatikus kitöltésében, és a hibás kitöltés megakadályozásában.
Siker a szoftverfejlesztésben
Cseresnyés Dóra a Sigma szoftver CIO-ja stratégiai gondolkodásra invitálta a közönséget, nemzetközi kontextusban, nemzetközi kitekintéssel. Előadásában a sikeres szoftvermegoldások titkát keresve megállapította, hogy bár a zseniális ötletek a legváratlanabb időpontban és helyeken pattannak ki a fejünkből, de ahhoz, hogy azokból sikeres termék legyen, nagyon hosszú utat kell bejárni. A szoftver és az üzlet összefügg, sőt, maga a szoftver az üzlet. Egy sikeres termék két nagyon fontos eleme, az üzletág alapos ismerete, illetve az üzleti igények megértése. Nemcsak menedzsment szinten, hanem a fejlesztők szintjén is erre van szükség. „A mostanihoz hasonló krízisidőszakban fontos arra fókuszálni, hogy mik az erősségeink, mik a gyengeségeink, mert erre tudunk a jövőben építeni, és ezzel tudunk elindulni a növekedés útján. Ez a Sigmán belül is így történt, ami öt fős cégként indult 2022-ben Ukrajnában, majd a svéd SIGMA csoport felvásárolta a céget, és 22 év alatt globális multinacionális vállalattá nőtték ki magukat, amelynek jelenleg több mint 2000 alkalmazottja van, 19 országban, 40 irodával”, mondta el Cseresnyés Dóra.
DevSecOps és DevOps
Alföldi Judit biztonsági szakértő, a Tigra Információbiztonsági Üzletág vezetője, aki a DevSecOps hazai helyzetéről tartott előadást, mindjárt a terület keletkezésétől kezdve. A DevSecOpsot a DevOps alapozta meg, és már 1976-ban – talán ezt érdemes kiemelni – megfogalmazódott a gondolat, hogy biztosítani kell a szoftverek minőségét, a szoftverek biztonságát.
Azóta persze alapvetően minden felgyorsult, de régebben még a dobozos termékek voltak a jellemzőek. A dobozos termékeket aztán elkezdte kiváltani a szolgáltatás, a szolgáltatások mögött pedig egyedileg fejlesztett szoftverkomponensek állnak. A régebbi, éves release-ciklusokat mára havi, akár heti, napi, vagy napon belüli többszörös release váltotta fel. A DevSecOps emiatt a felgyorsult fejlesztési metodika miatt jött létre, hogy a fejlesztők reagálni tudjanak az üzleti igényekre. Az IT-biztonsági szakma ezzel egy lépéssel közelebb került a fejlesztőkhöz: „a puszta auditori szerepkörből kilépve támogató szerepkörbe emelkedett, megosztva biztosítva a felelősséget egy szoftver teljes életciklusában annak biztonságával egyetemben”, mondta el Alföldi Judit.
App, felhő, automata
A szekciózáró kerekasztal-beszélgetésen Bene Tamás, a Gloster Cloud Cloud üzletágvezetője, Éberling Gergelyt, a Gloster Networks szolgáltatási üzletág igazgatója, Vidra András infokommunikációs főigazgató a MÁV Zrt-től, és Vízi Zsolt IT Business relationship manager a Nestlé Hungáriától beszélgettek, lapunk főszerkesztője, Schopp Attila főszerkesztőnk moderálása mellett.
Vidra András beszámolt arról, hogy a MÁV mobilappja idén nyáron újul meg, és hogy a vállalat számára a legfontosabb az utasok felé megjelenő szolgáltatások kezelése. Vizi Zsolt a Nestlé jó infrastruktúráit méltatta, amelyek többszáz milliárdos beruházással épültek ki, köztük az automata magasraktár, ahol nem szükséges több tucat targoncás alkalmazása, mivel magasfokú automatizálás valósult meg a termelési oldalon. Bene Tamás a felhőszolgáltatások bevezetését javasolta, mivel ezeket tartja a legfontosabbnak a versenyképesség szempontjából. A vállalatoknak nyitottnak kell lenniük az újdonságok felé, mivel ezekkel lehet a termelékenységet növelni, mivel, ha az „early adopterek” gyorsan reagálnak és implementálnak, akkor versenyelőnyhöz juthatnak.
