A zsarolóvírusok és egyéb kiberbiztonsági veszélyek árnyékában rendkívül sokat kockáztat az a vállalat, amelyik nem készít rendszeresen biztonsági másolatot adatairól.
A modern tárolórendszerek már kész megoldásokat kínálnak ezekre a feladatokra. A NetApp kínálatában például a SnapMirror látja el ezeket a funkciókat. Feladata, hogy az elsődleges tárolóról egy – földrajzilag távol lévő – másodlagos tárolóra töltse át az adatokat, és onnan biztosítsa azok elérhetőségét, ha az elsődleges helyen katasztrófa történik.
Segítségével biztosítható az adatok magas rendelkezésre állása és a kritikus alkalmazások gyors adatreplikációja. A SnapMirror adatvédelmi funkcióval gyorsan és hatékonyan mozgathatjuk az adatokat a szervezeten belül, valamint rendszerfrissítéseket telepíthetünk a teljesítményre gyakorolt minimális hatással. Ha az adatokat egy vagy több NetApp tárolórendszerre replikáljuk, és folyamatosan frissítjük a másodlagos adattárolót, az adatok naprakészek maradnak, és bármikor rendelkezésre állnak, amikor csak szükség van rájuk.
A NetApp rendszerei háromféle, katasztrófa utáni helyreállítási (disaster recovery, DR-) megoldást kínálnak.
Másolás, amikor akarjuk
Az első az aszinkron SnapMirror. Ez az iSCSI vagy Fiber Channel kapcsolat távolságától függetlenül több módszert is kínál az adatok védelmére. Időszakosan snapshot-másolatokat készíthetünk az adatokról egy köteten (volume-on); átmásolhatjuk őket egy célkötetre; vagy megtarthatjuk őket. A célkötet lehet az adott virtuális gépen (VM-en) belül; egy másik VM-ben a klaszteren belül, vagy másik VM-ben egy másik klaszterben.
Az aszinkron tükrözés során be kell állítani az ütemezést is, vagyis, hogy mikor történjen az adatok replikációja. A célkötetre csak az aktuális és másolt adatok közötti különbségek fognak kerülni.
A SnapMirror-kapcsolatban lévő célkötetek egészen addig csak olvashatóak, amíg a katasztrófa miatt át nem kell venniük a feladatokat. Ha adatszivárgás, véletlen adattörlés, vagy offline állapot következik be, a célkötet írható lesz. Ez alatt az idő alatt azonban a SnapMirror kapcsolat megszakad. Amikor a forráskötet ismét elérhetővé válik, az adatokat újra kell szinkronizálnunk a célhelyről, a módosításokat frissíteni kell, valamint a forrásköteteket is újra kell aktiválnunk.
Replikáció virtuális gépek között
A második módszer az úgynevezett Storage Virtual Machine Disaster Recovery (SVM DR). Ez olyan megoldás, amely egy adott virtuális géphez tartozó köteteken replikálja a konfigurációkat és az adatokat. Az újonnan hozzáadott kötetek automatikusan védelmet kapnak.
A NetApp SVM DR a katasztrófatűrő képességet a virtuális gépen (SVM-en) belül teszi lehetővé. Itt egyaránt lehetőség van külön az SVM-volume adatok helyreállítására vagy a teljes SVM-konfiguráció helyreállítására. Miután az SVM–DR kapcsolat létrejött, csak a művelet meghibásodása esetén szükséges manuálisan beavatkozni. Minden egyéb esetben a rendszer önállóan működik az előre beállított folyamatok alapján. Ha a forrás SVM elérhetetlenné válik, a cél SVM automatikusan aktiválódik.
Folyamatos adatáramlás
Végül a harmadik megoldás a SnapMirror Synchronous (SM-S) technológia. Ez kötetszintű, folyamatos és automatikus adatreplikációt biztosít, amelyre a vállalatoknak biztonsági mentés, katasztrófa utáni helyreállítás, adatmobilitás, vagy folyamatos rendelkezésre állás miatt lehet szükségük, nulla adatvesztéssel. Az aszinkron megoldással ellentétben itt minden adat átmásolódik a célkötetre. A szinkron működés Fibre Channel kapcsolaton, maximum 10 km távolságig lehetséges, miközben a célklaszteren a forrásklaszterével megegyező, vagy magasabb verziójú ONTAP szoftvernek kell futnia.
Természetesen a való életben minden DR egyedi kihívásokat jelent, ezért mindig fontos, hogy a saját igényeinknek megfelelő megoldást alkalmazzunk.
