Gyakorlatilag minden napra jut olyan hír, amely egy jól ismert nemzetközi vállalatot ért kibertámadásról, adatvesztési incidensről szól. Történnek ezek az esetek annak ellenére, hogy több millió dollárt költenek a vállalatok tűzfalakra, antivírusra, IDS/IPS-megoldásokra és más biztonsági technológiákra. A rosszfiúk, akik egyaránt lehetnek külső támadók és ártó szándékkal felvértezett belső felhasználók, így is képesek pusztítást végezni. A kutatások szerint ezeknek az adatvesztési incidenseknek a 80 százaléka kiemelt jogosultságú felhasználói adatokkal történt visszaélés eredménye.
De mit is jelent ez a gyakorlatban? Úgy tűnik, hogy a szervezetek jelentős része nem fordít elegendő figyelmet a támadók leggyakoribb módszerére: a kiemelt jogosultságokat biztosító jelszavak ellopására. Pedig miután a támadók ilyen hozzáféréshez jutnak, máris a lábuk előtt hever az érzékeny adatokat tároló vállalati infrastruktúra. Nem kérdés, hogy a megfelelő jelszómenedzsment és -védelem nélkülözhetetlen terület minden szervezet számára, legyen szó akár kis-, akár nagyvállalatról. De az is nyilvánvaló, hogy biztonságos módon tárolni és menedzselni a privilegizált jelszavakat önmagában még nem elégséges.
Mit tehetünk ezen felül? A vállalatoknak nyomon kell követnie azt is, hogy mit csinálnak a felhasználók a jelszavaik birtokában. Mely szerverekhez férnek hozzá, milyen parancsokat hajtanak végre, hogyan módosítják a tűzfal-konfigurációt, vagy készítenek-e mentéseket az érzékeny adatokat tároló adatbázisokról.
Elemezzünk és monitorozzunk!
Ez az a pont, ahol a kiemelt jogosultságú hozzáférésekkel végrehajtott tevékenységek monitorozása és elemzése a képbe kerül. A privilegizált felhasználók tevékenységének, más néven viselkedésének az elemzése a leghatékonyabb eszköz a visszaélések megakadályozására. A legújabb technológiáknak – mint a gépi tanulás, a viselkedési biometria és az anomália detektálás – köszönhetően az elemzőeszközök képesek valós időben azonosítani a normális viselkedéstől való eltéréseket. Ez teszi a viselkedéselemzést az IT-biztonság egyik legizgalmasabb területévé napjainkban.
A Magyarországon fejlesztett One Identity Safeguard for Privileged Analytics megoldás technológiai vezető szerepet tölt be a privilegizált felhasználók tevékenységének elemzése területén. Az eszköz segítségével lehetőség nyílik a magas kockázatú felhasználók azonosítására, elemezhetővé válnak a felhasználói tevékenységek és detektálhatóak az ismeretlen támadások is, akár külső akár belső visszaélésről van szó.
Kockázati szintek szerint
A gépi tanuláson alapuló technológia feltérképezi a felhasználók napi tevékenységét és profilt készít a viselkedésminták alapján. A napi munkavégzés során ehhez a mintához hasonlítja az aktuális tevékenységet, így felismerhetővé válnak a kompromittálódott felhasználói fiókok, és a normál munkavégzéstől eltérő nem szokványos tevékenységek. Az eszköz nem csupán a bejelentkezés helyét, időpontját, a képernyő felbontását és a kiadott parancsokat vizsgálja, hanem arra is képes, hogy a gépelési dinamikából vagy az egérmozgatás karakterisztikájából állapítsa meg, hogy az a felhasználó használja-e a hozzáférést, akihez az tényleg tartozik. Az elemzés eredményeként kockázati szintjüknek megfelelően rangsorolhatóvá válnak az informatikai rendszerben bekövetkező incidensek, és valós időben akadályozhatók meg mind a külső, mind a belső visszaélések.
Ha többet szeretne megtudni a viselkedéselemzésen alapuló technológiákról, látogasson el a One Identity termékeket disztribútorként forgalmazó Balasys weboldalára! www.balasys.hu
(X)
