Szakértõi vélemények szerint a mobiltelefonok mûködésének irányítását semmilyen alkalmazás nem veheti át.
Bizonyos SMS-ek mûködésképtelenné teszik a Siemens két mobiltelefonját – röppent fel nemrégiben a hír. Jacob Rice, a cég szóvivõje elismerte: az „*English” vagy a „*Deutsch” karakterkombináció a 35-ös sorozatú telefonokat teljesen lefagyasztja, míg a 45-ös sorozatú készülékek kevésbé érzékenyek, és úgy két perc után feléleszthetõk.
A probléma kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés: vajon milyen veszélyeknek vannak kitéve a mobiltelefonok? A PC-khez hasonlóan érheti-e vírustámadás a készülékeket?
Nincs vírusveszély
Több hazai szakértõ egybehangzó véleménye szerint biztonsággal állítható, hogy a napjainkban használatos mobiltelefonokban nem képes futni olyan szoftver, ami vírusnak nevezhetõ. Ez az állítás természetesen nem zárja ki azt, hogy a mobiltelefonok mûködésében valamiféle zavar – esetleg külsõ behatás által elõidézett zavar – történjen. Ilyen külsõ behatás lehet például egy SMS-ben érkezõ, korábban nem tesztelt karakterkombináció, ami elolvasásakor elõre nem várt eseményeket – például lefagyást – idéz elõ a telefonban.
Ahhoz, hogy kicsit mélyebben megvizsgáljuk ezt a jelenséget, célszerû röviden áttekinteni a mobiltelefon logikai felépítését. Az alap a készülék hardvere, erre épül az operációs rendszer, azaz a telefont mûködtetõ szoftver, majd erre a különféle alkalmazások. Nagyon fontos megállapítás, hogy a külvilág felõl érkezõ információt (beszédet, SMS-t, adatot) több alkalmazás is fogadhatja, azonban ezek egyike sem teszi lehetõvé a beavatkozást a telefon mûködtetõ szoftverébe. Ez a biztosíték arra, hogy ha érkezik is valamiféle „káros” bitsorozat, az nem reprodukálhatja magát, nem terjedhet, nem hozhatja létre önmaga mutánsát, azaz nem viselkedhet vírusként.
Az operációs rendszer érintetlen marad
És mi a helyzet azokkal a telefonokkal, amelyekbe már beépítették a Javát? Miután ezekre a készülékekre „bárki” írhat programot, s ezek a programok tartalmazhatnak vírust, a kérdés jogosnak tûnhet. A szakértõi válasz ugyanaz, mint az SMS-ekben vagy a WAP-oldalakról érkezõ adatok esetében: a készülékek kialakítása nem teszi lehetõvé, hogy akár a hardverbe, akár a mûködtetõ szoftverbe be lehessen avatkozni. Az természetesen elképzelhetõ, hogy egy Java alkalmazás valamilyen nem kívánt eseményt idéz elõ a telefonban, az azonban kizárt, hogy ez a készülék használójának akaratán és tudtán kívül továbbterjedjen vagy tönkretegye azt, azaz vírusként viselkedjen.
Mindent csak engedéllyel
Jóllehet a meglévõ telefonok még nem képesek rá, a nem túl távoli jövõben biztosan lesznek olyan Java alkalmazások, amelyek hozzáférhetnek például a készülék telefonkönyvéhez, és annak adatait felhasználva hajtanak végre különféle mûveleteket. Bizonyára sokan örömmel vennék, ha például a névnapi üdvözlõ SMS-eket automatikusan küldené el a telefon.
És akkor rögtön itt az újabb kérdés: mi történik akkor, ha olyan „parancsot” kap a telefon, hogy naponta küldjön SMSeket a telefonkönyv összes szereplõjének? A szakértõi válasz: új Java alkalmazások csak a felhasználó kifejezett akaratára kerülhetnek a telefonba, azaz teljességgel kizárt egy esetleges rossz akaratú alkalmazás elterjedése.
Azoknak pedig, akik még így sem érzik magukat teljes biztonságban, egy jó tanács: a készüléket alapértelmezésben állítsák be úgy, hogy az a külvilággal történõ minden kapcsolatfelvétel elõtt kérdezze meg a felhasználótól, hogy engedélyezi- e a kommunikációt.
Mallász Judit
