Mindenki tisztában van azzal, hogy az informatikai innováció lényeges a vállalat jövőjének szempontjából, de a megvalósítás már nem mindenkinek megy jól.
Aki nem halad előre, az hátrafelé halad – a régi közgazdasági bölcsesség gazdasági válság idején talán még inkább igaz, mint egyébként. Csak az a vállalkozás maradhat versenyben – és esetleg előzheti meg a konkurenciát –, amelyik folyamatos innovációval fejleszti termékeit, szolgáltatásait és – nem utolsósorban – üzleti folyamatait, belső működését.
Bármilyen területről legyen is szó, az innováció egyik kulcseleme az informatika. Nincsenek viszont könnyű helyzetben az informatikai igazgatók: úgy kellene újítaniuk, hogy közben tekintettel legyenek a költségekre és a minél gyorsabban jelentkező (pénzügyi) előnyökre is. Nem mindegy tehát, hogy milyen irányokba indul el egy informatikai vezető, mely technológiáktól várhatja a versenyképesség legnagyobb fokú javulását, ugyanakkor a legtöbb közvetlen előnyt is.
Az AT&T egy kutatóintézet segítségével arról készített felmérést, hogyan látják a főinformatikusok az informatika szerepét a vállalati innovációban, és milyen megoldásoknak adják a fő szerepet.
Eltérő definíciók
Elsőként az iránt érdeklődtek a kutatók, hogy ki mit is ért innováción. Nem meglepő módon, a válaszok között nagy eltérések is voltak; abban viszont mindenki egyetértett, hogy az innováció kulcseleme minden jó üzleti stratégiának. A legnépszerűbb definíció szerint (ezt a megkérdezettek több mint fele vallja) az innováció nem más, mint „új termékek és szolgáltatások létrehozása”; de közel ugyanennyien vallják azt is, hogy a termelékenység fokozását jelenti. Ugyancsak gyakori definíció volt a költségcsökkentés (43 százalék), a bevétel növelése (40 százalék), illetve a piacvezető pozíció megszerzése (40 százalék).
Akármi is legyen a definíciója, a szakértők szerint nagy különbség van innováció és innováció között. Vannak olyan radikálisan újszerű találmányok, amelyek alapjaiban forgatják fel a vállalatok működési módszereit és folyamatait – ilyen például a futószalag vagy a telefon. Vannak aztán olyan, kisebb léptékű innovációk, amelyek meglévő módszerek, technológiák továbbfejlesztését jelentik, mint mondjuk az áttérés a kapcsolt internetről a dsl-re.
Arra felhívják a figyelmet, hogy csupán az újítás kedvéért nem szabad belevágni a fejlesztésekbe. Csak az a jó innováció, amely valamilyen módon hozzájárul az üzlethez: akár a költségek csökkentésével, akár a bevételek növelésével.
Egyetértettek ezzel a felmérés résztvevői is, akik szerint az innováció kulcseleme a jó vállalatvezetési gyakorlatnak; 44 százalékuk szerint ráadásul szervezetük óriási jelentőséget tulajdonít az innováció és a kreativitás ösztönzésének.
Deficites innováció
Az idealizált kép azonban ebben az esetben sem feltétlenül fedi a valóságot. Noha az üzleti és informatikai vezetők egyaránt létfontosságúnak tartják az innovációt, saját szervezetük ilyen irányú erőfeszítéseit és konkrét eredményeit sokkal alacsonyabb pontszámmal értékelik.
Csupán a válaszadók 14 százaléka felelte azt, hogy vállalatuk „kimagaslóan” vagy „nagyon” hatékony az innováció és a kreativitás ösztönzésében. A többség pusztán átlagosnak ítéli cége innovációs tevékenységének eredményességét, közel negyedük viszont bevallja, hogy egyáltalán nem sikeresek ezen a téren.
A jelenség nem ismeretlen az üzleti élet kutatói előtt: ez az „innovációs deficit”. Azt a feszültséget tükrözi, ami egy vállalatban és vezetőiben felgyülemlik, amikor tudják magukról: gyorsabban kellene haladniuk, ám valamiért képtelenek erre. Sok esetben a gyorsabb előrejutást olyan triviális tényezők nehezítik, mint a szűkös anyagi erőforrások, az időhiány, esetleg a cégen belüli hatalmi vagy pozícióharcok. Különösen nehéz helyzetben vannak az informatikai vezetők, akik munkaidejük nagy részében kénytelenek a napi működtetés és a mindenáron való azonnali költségcsökkentés nyűgeivel foglalkozni, és kevés idejük marad az előremutató dolgok megtervezésére és megvalósítására.
Az innováció hosszú távon akkor lehet sikeres, ha beépül a vállalati intézményrendszerbe és folyamatokba. Ehhez viszont mindenképpen szükség van két dologra: a felsővezetés folyamatos elkötelezettségére és támogatására, valamint a munkatársak alsó szinteken is folyó hatékony együttműködésére.
Közvetlen hasznok
A válaszadók többsége abban is egyetért, hogy az informatika kulcsszerepet játszik az innovációban; 42 százalék szerint a csúcstechnológia kimondottan szükséges az innováció ösztönzéséhez. Ez pedig azt is jelenti, hogy az innováció sikerének kulcsa az informatikai vezetők kezében van.
Jó példa lehet az informatikai beruházás és a közvetlen, mérhető üzleti haszon közötti kapcsolatra az értékesítési munkatársak ellátása mobileszközökkel – ők így a távolból bejelentkezve is hozzáférhetnek a rendszerekhez és a fontos adatokhoz, javítva az eladási mutatókat –, vagy rfid-címkézést vezethetnek be a raktárban, pontosabbá téve a készletállomány nyilvántartását, valamint az utánrendelés folyamatát.
Három az előny
Három területen várnak jelentős üzleti előnyt az informatikai fejlesztésektől a vezetők: a hatékonyság, termelékenység növekedésében, az együttműködés fejlesztésében és az innováció ösztönzésében.
Hatékonyságnövelés. A hatékonyság javítása minden cégvezetés egyik legfontosabb célkitűzése. Az informatikai technológiák a működés gyakorlatilag minden területén alkalmazhatók, hogy a dolgozók, az ügyfelek és a partnerek a lehető leggyorsabban, a legkisebb erőfeszítéssel és a legpontosabban végezhessék el a kívánt feladatokat. A felmérésben részt vevők szerint a munkavégzés hatékonyságát leginkább a távoli hozzáférés (az irodán kívüli munkavégzés) és a vezetéknélküli megoldások biztosításával lehet megfelelő módon növelni.
Az együttműködés fokozása. A dolgozók közötti együttműködés minden vállalati folyamat alapja. Ám míg korábban ez az együttműködés térben erősen behatárolt volt – leginkább az egy irodában vagy legfeljebb telephelyen dolgozókra korlátozódott –, ez ma már nem elegendő. Amikor az üzleti döntéseket villámgyorsan kell meghozni, amikor a munkatársak egy része időlegesen vagy folyamatosan a távolban dolgozik, amikor az ügyfelek és a partnerek azonnali választ és cselekvést igényelnek, a technológiának muszáj legyőznie a tér és az idő korlátait. Nem véletlen, hogy az együttműködést javító informatikai megoldások között első helyen szerepel az egységes (a vezetékes és mobiltelefonálást, az elektronikus levelezést, esetleg az azonnali üzenetküldést ötvöző) kommunikáció, de vele közel egy szinten helyezkedik el a vezetéknélküli hálózat és a távoli hozzáférés.
A kreativitás ösztönzése. Innováció nincs új ötletek nélkül – annak a cégnek pedig, amelyik folyamatosan sikeres akar maradni, folyamatosan új ötletekre van szüksége. Az ötletek pedig bárhonnan jöhetnek, nem feltétlenül csak az arra hivatott fejlesztői vagy kreatív részlegtől. A legjobb cégek komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a dolgozók összes ötletét betereljék a megfelelő csatornákba, és ott megfelelő folyamatokon keresztül, akár több lépcsőben is megvizsgálják életképességét, megvalósíthatóságát.
Ezen a téren is számos technológia segíti a vállalatokat. A mostani felmérés szerint a vállalatvezetők elsősorban a web 2.0-s technológiákat, a vezetéknélküli hálózatokat és érdekes módon az üzletmenet-folytonossági tervezést említették. Ez utóbbi mögött az áll (alapvetően az Egyesült Államokban), hogy a természeti katasztrófák nyomán a cégek ráébredtek arra: a legnehezebb időkben is van lehetőség az üzletvitel továbbvitelére vagy legalábbis gyors helyreállításra.
Szükséges technológiák
Az elméleti kérdések után a felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy voltaképpen mire is költik a fejlesztésre szánt összegeket az informatikai vezetők. A válaszokból az derült ki, hogy a következő másfél év során legnagyobb valószínűséggel a vezetéknélküli hálózatokba, az üzletmenet-folytonosság kezelésébe, valamint a távoli hozzáférésbe ruháznak be a vállalatok – ezektől remélik ugyanis a legnagyobb pozitív hatást a termelékenység, az együttműködés és az innováció terén. A vezető hármast követő beruházási területek a törvényi megfelelőség biztosítása (compliance), a titkosítás, valamint az internetes telefónia (voip).
Érdekes módon, az „agyonsztárolt” technológiák nem a lista elején végeztek. Az elemzők szerint ennek több oka is lehet. Az internetes telefónia esetében valószínűleg azért nem terveznek nagy befektetéseket a jövőben, mert ezeken már túlvannak. A web 2.0 és az egységes kommunikáció pedig meglehetősen új, és talán túlságosan is megfoghatatlan a válaszadók egy részének.
Még egy dologra fény derült a válaszokból: a nagyvállalatok az átlagnál jóval nagyobb arányban terveznek beruházásokat az egységes kommunikáció, az rfid és a törvényi megfelelőség terén.
Összeállította: Schopp Attila
