A jövő technológiái már ma is működnek a laboratóriumi falak között.
Hősünk hazafelé tart a munkából, amikor egy, őt különösen érdeklő rövid híradást kap a mobiltelefonjára. A szöveg csak a leglényegesebb információkat tartalmazza, ezért hazaérve bekapcsolja a tévéjét, ahol a hírhez tartozó képes tudósítást is megtekintheti, a számítógép elé ülve pedig feljön az a weblap, ahol megtalálja az elemzéseket, háttéranyagokat a témáról.
Röviden összefoglalva erre (is) képes a MediaNet, ami egyike annak a számtalan fejlesztési projektnek, amelyek a Mo-torola Párizshoz közeli kutatólaborató-riumában zajlanak.
Több fázisban
A párizsi pedig csak egyike a tucatnyi, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában működő laboratóriumnak. A kutatások mindig innen indulnak el – mondta el újságírók előtt Nicolas Demassieux, aki egyszerre vezetője az európai kutatási részlegnek, illetve világszinten vezeti a szélessávú vezetéknélküli kutatásokat. Az alapötletek azonban nem a mérnökök fejéből pattannak ki: a Motorola jelszava a „felhasználó központú kutatás”, azaz a problémákat a felhasználói élmény felől igyekeznek megközelíteni
Az ötletek alapján megtervezett alapkutatások folynak a laboratóriumokban, olyan területekre koncentrálva, mint az ember–gép interakció, alkalmazások, hálózatok, vezetéknélküli megoldások, mi-niatürizáció. Az alapkutatások után következik a szoftverfejlesztés (ezzel közel 6000 ember foglalkozik a Motorolánál), hogy a technológiai ötletet megvalósítsák különféle platformokon.
A következő lépés az „early stage accelerator”: ez – egyfajta belső vállalkozásként – abban segít, hogy az igazán nagy ötletek minél gyorsabban eljussanak a megvalósítás fázisába.
A Motorola szerint a mechanizmus beindítása óta ez az idő 50 százalékkal lett rövidebb, és kilencszer több ötletet sikerült piacra vinni. A végső fázis pedig a termékfejlesztés, amikor már konkrét fizikai formát ölt a technológia az egyes piacok igényeinek megfelelően.
Öt lépés
A kutatások – bármilyen konkrét célokat is szolgáljanak – egyetlen alapgondolatra fűzhetők fel, mégpedig a „zökkenőmentes mobilitás” megvalósítására – erről már Gary Grube vezető kutató beszélt. Ezt öt lépésben tervezi elérni a Motorola.
Az egyik legfontosabb lépés a kapcsolat lehetőségének megadása mindenki számára. Nemcsak arról van szó, hogy a távközlés minden fejlődése ellenére a világon 4 milliárd ember még egyszer sem telefonált életében, hanem arról is, hogy sokan csak szűk sávszélességet tudnak használni, pedig életüket és munkájukat nagymértékben segítené a vezetéknélküli szélessávú elérés. Ezért lényeges cél a vezetéknélküli kapcsolatok sávszélességének növelése és ezzel párhuzamosan az árának csökkentése.
Ezzel összefüggő feladat a különféle – nem csak feltétlenül távközlési – hálózatok közötti együttműködés megvalósítása, illetve annak biztosítása, hogy a mobileszközök mindig azt a vezetéknélküli hálózatot tudják kihasználni, amelyik éppen a legmegfelelőbb az adott célra. Ehhez persze „piszkosul klassz eszközök” (wickedly cool devices) is kellenek, amelyek kifejlesztése a harmadik feladat.
A maradék kettő pedig már szorosan kapcsolódik a felhasználókhoz. Egyrészt biztosítani kell, hogy a felhasználók ne csupán fogyasztói lehessenek a multimédiás tartalmaknak (képek, videók), hanem könnyen elő is állíthassák azokat, és ha egyszer létrehozták ezeket, akkor könnyen meg tudják osztani másokkal is. Így az illető kedvenc online közösségei mindig vele lehetnek a „telefonjában”.
A jövő, már ma
A bemutatott – egyelőre természetesen még kísérleti fázisban lévő – újdonságok is ezeket az elveket tartják szem előtt.
Az integrált médiakezelés egy konkrét megvalósítási formája lehet például az, amikor a telefonon megtekinthetők a műsorok előzetesei, majd a mobilról beállítható az otthoni set-top box, hogy a kívánt műsort a távollétünkben vegye fel. De működhet a dolog az ellenkező irányban is: DVB-H tévéadásokat lehet fogni a mobilkészüléken, amiket a mobilhálózaton különféle információkkal lehet kiegészíteni.
Valószínűleg többeket érint majd egy másik kutatási terület, a zavartalan átjárás a wifi- (WiMAX-) és a 3G-hálózatok között – erre szolgál például a mobil IPv6 megvalósítása. Ha ez működik – amihez persze kell a szolgáltatók együttműködése is –, akkor a felhasználó a telefonbeszélgetések, de a video- vagy hangletöltések során is mindig azt a hálózatot, technológiát használhatja, ami számára éppen a legkedvezőbb, de képes arra is, hogy a különféle hálózatok sávszélességét aggregálja.
Schopp Attila, Párizs
