Az emberi testbe épített információs és kommunikációs eszközök számos új gyógyászati lehetőséget rejtenek magukban.
Világszerte – és Magyarországon is – működnek olyan szakértői csoportok, amelyek az emberi testbe ültethető információs és kommunikációs eszközök fejlesztésével foglalkoznak. Ezek az úgynevezett aktív (tehát saját vagy állandó jellegű külső energiaellátással rendelkező) implantátumok közvetlenül az emberi idegrendszerrel kommunikálnak, illetve az emberi test működéséről, állapotáról gyűjtenek információt, és közvetítik azt a külvilág, pontosabban az adataikat fogadó és feldolgozó számítógépek felé.
Alkalmazásuk elsősorban a gyógyászatban képzelhető el: ma főként rehabilitációs célokra használják (például hallássegítés, intelligens művégtagok), de alkalmasak bizonyos képességek növelésére, tökéletesítésére is (például látás sötétben, hallás nagy távolságból).
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács az információs társadalom technológiai távlataival foglalkozó projektjének keretében Rátai Balázs és Sándor Judit végzett a témában mélyfúrást. Hasonló kérdésekkel a Magyar Info-Bionikai Kutatóközpont és a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete is foglalkozik.
Fülbe, szembe, orrba
A hallássérültek már ma élvezhetik az implantátumok előnyeit. Műtéti beavatkozással olyan, úgynevezett cochleáris implantátumot ültetnek a belső fülbe, amely nem a külvilág hangjait erősíti fel, hanem azokat elektromos jelekké alakítva közvetlenül a hallóidegpályákat stimulálja. Elképzelhetők olyan cochleáris implantátumok is, amelyekbe egy sim-kártyával ellátott gsm-telefont integrálnak. Ennek az eszköznek a segítségével a gyengén hallók és a siketek is képesek volnának minden további nélkül mobiltelefont használni. Napjainkban világviszonylatban mintegy 100 ezer ember használ cochleáris hallássegítő implantátumot.
Komoly jövőt jósolnak a látássegítő implantátumoknak: az egyik a retina pótlását célozza, a másik a látóidegpályák kikerülésével, közvetlenül az agyba juttatott jelek segítségével próbál meg látásélményt létrehozni.
Vannak már olyan interfészek, amelyek az agyi tevékenységet közvetítik a számítógép felé. A fejlesztések odáig jutottak, hogy az agy–számítógép interfész segítségével az emberek képesek egy kurzort mozgatni a képernyőn.
Az úgynevezett agyi pacemaker célja az egyes agyi funkciók befolyásolása. Gyakorlati haszna, hogy az agyba ültetett, önálló elektromos ellátással rendelkező implantátum képes bizonyos betegségek (Parkinson-kór, epilepszia stb.) kellemetlen tüneteit enyhíteni. Szintén léteznek és megvásárolhatók már azok az implantátumok, amelyek a gerincvelő közvetlen stimulálásával a fájdalomérzet továbbítását blokkolják.
Folyamatban van számos egyéb, nem idegi testi folyamatokat monitorozó technológia klinikai tesztje. A beültetett bioszenzorok figyelik az ember testi funkcióit, megfigyeléseik eredményét tárolják, majd továbbítják egy külső eszközhöz.
A mai valóságtól némileg elrugaszkodott – ám korántsem megvalósíthatatlan – ötlet a szaglóimplantátum. Segítségével úgy is megszagolhatja az ember az interneten kiválasztott parfümöt, hogy egyetlen cseppjével sem kerül fizikai kapcsolatba. Nem kell mást tenni, mint a parfüm illatát képviselő kódot a testbe épített szaglóimplantátumra letölteni.
Új iparág születhet
Az ilyen implantátumok fejlődését rövid távon elsősorban nem a gazdasági tényezők, hanem az orvosi-rehabilitációs igények vezérlik. Nagy lökést adhat a terjedésnek a testbarát, az emberi testben hosszú távon is működőképes implantátum-technológiák megjelenése. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a technológia jövőjét illetően annak társadalmi fogadtatása sem.
Európában a rehabilitációs célú implantátumok viszonylag gyors terjedése valószínűsíthető, mivel orvosilag indokolt esetben az ilyen típusú beavatkozásokat a társadalombiztosítás a legtöbb ember számára finanszírozza.
Az implantátumok széles körű terjedése csak megfelelően szabályozott keretek között képzelhető el. Feltétlenül kezelni kell az olyan jellegű kérdéseket, mint például a távdiagnosztika céljára begyűjtött egészségügyi adatok biztonsága; a megnövelt képességek felhasználási lehetőségei és kontrollja; az illegális nyomkövetés kiküszöbölése.
A testbe építhető eszközök iránti igény növekedése húzóhatást gyakorolhat a nagy számítási és tárolókapacitással rendelkező, de alacsony energiaigényű eszközök fejlesztésére. Az implantátumok és a külvilág közti kommunikációban főszerephez jutnak a vezetéknélküli eszközök, tehát lökést kaphat a kis hatótávolságú vezetéknélküli hírközlési technológiák fejlődése. Az érző implantátumok megjelenésével az emberi érzetek kódolási, tárolási és továbbítási technológiájának fejlesztése iránt keletkezhet igényt.
A szakértői vélemények szerint az implantátumok terjedésének legfőbb hozadéka egy új gyártó- és szolgáltatói ipar kialakulása. Ez befolyásolja majd az oktatás, a szakképzés szerkezetét. További hatás a munkaerőpiac jellegének és szerkezetének átrendeződése: a mainál lényegesen több fogyatékkal élő kapcsolódhat be a munkába, valamint kitolódhat az öregedés okozta képességcsökkenés időpontja.
Mallász Judit
