A vonalkódos és rádiófrekvenciás azonosításnál a legritkább hiba a téves olvasás.
Ki ne találkozott volna azzal a kellemetlen jelenséggel, hogy a bolt pénztáránál nem sikerül valamelyik termék vonalkódját leolvasni? A pénztáros próbálkozik néhány lehúzással, majd lemondóan a szemüvegéért nyúl, és bepötyögi a gépbe a vonalkód alatt található sok-sok apró számot.
Ez a kis incidens – ami meglehetősen gyakori jelenség a kereskedelemben – természetesen nem jelenti azt, hogy magával a vonalkóddal vagy az azt kezelő rendszerrel lenne alapjaiban a gond. A vonalkódos azonosítás világszerte elterjedt és jól működő megoldás.
Olvashatatlan kódok
Egy vonalkód téves leolvasásának veszélye rendkívül kicsi. A széles körben alkalmazott egydimenziós kódok egyik legelterjedtebb változatánál, a Kód 39-nél például több mint 1 millió, a kétdimenziós kódoknál átlagosan minden 10 milliomodik leolvasásnál fordul elő hiba.
|
Nincs garancia |
|---|
|
A rádiófrekvenciás azonosítás adott esetben elektromos zavarokkal ellehetetleníthető. Mivel az rfid számára a frekvenciaengedély a sávok úgynevezett harmadlagos használatát jelzi, semmiféle garancia sincs rá, hogy egy adott rendszer zavarmentesen működjön. Probléma esetén a hatóság nem vizsgálja a zavar okát. |
Gyakran fordul elő, hogy bepiszkolódik az olvasó, vagy rossz a vonalkódnyomtatás minősége. A bolti pénztáraknál jellemzően e két okra vezethetők vissza a problémák. Bizonyos árucikkeknél már előre látható, hogy a színkombináció – a vonalkódolvasás szempontjából – nem szerencsés. Ha ilyenkor nem megfelelő nyomdai technológiát vagy nem megfelelő méretű vonalkódot alkalmaznak, akkor meghiúsulhat az olvasás. Egy másik jellemző hiba, hogy a bolti mérleg mellé tett vonalkódnyomtatóban kiég egy hőfej. Amíg a hibát ki nem javítják, az eszköz olvashatatlan vonalkódokat nyomtat.
Noha egyre jobbak az olvasók, a vonalkód felvitelének irányultsága is befolyásolhatja az olvasás sikerességét. Sok függ az eszközök mélységélességétől, de tény, hogy a felület erős görbülete esetenként problémát okozhat.
Egyrészt a felvihető információmennyiség, másrészt a kis helyigény miatt napjainkban terjedőben vannak a kétdimenziós kódok. „A kétdimenziós kódok nagyon hatékony, beállítható erősségű hibajavító móddal rendelkeznek. Ez is hozzájárul növekvő népszerűségükhöz. Ugyanazt az algoritmust alkalmazzák, amilyet adott esetben a dvd-ken vagy a különféle adatátviteli rendszerekben használnak. A Reed-Solomon eljárásnak köszönhetően még az igen sérült kétdimenziós kódok is visszaolvashatók, ellentétben a sérült egydimenziós kódokkal” – tájékoztat Beliczay Tamás, a Vonalkód Rendszerház termékfejlesztési igazgatója.
Magyarországon a kétdimenziós kódokat leginkább az iparban, az alkatrészek útjának követésére használják. Egy elektronikus áramköri lapra például egyből rákerülhet a kód, legegyszerűbben lézergravírozással vagy tintaköpővel.
Minél kisebb olvasási távolság
Bizonyos területeken egyre jobban terjed a rádiófrekvenciás azonosítás. Mivel a rádióhullámok láthatatlanok, az rfid-nál kicsit nehezebben azonosíthatók az esetlegesen fellépő problémák, mint a vonalkódoknál – hívja fel a figyelmet Beliczay Tamás, majd hozzáteszi: „Az rfid-nél nem találkoztam még olyannal, hogy valamit rossz tartalommal olvastak volna le. Akárcsak a vonalkódnál, itt is az fordulhat elő, hogy nem sikerül elolvasni a kódot. Ennek több oka lehet, így például a hordozófelület, vagy a környezet passzív és aktív zavaró tényezői, értem ezen valamilyen fém vagy folyadék jelenlétét, illetve valamilyen más elektromos berendezés által keltett zavart.”
Az rfid-val kapcsolatban az egyik veszélyforrás, hogy esetleg illetéktelen személy is leolvashatja a kódot. Ez ellen az egyik legjobb védekezési mód az olvashatósági távolság csökkentése.
| Együttélés |
|---|
|
Beliczay Tamás szerint a vonalkódos és a rádiófrekvenciás azonosítás sokáig együtt fog élni. Noha egyes területeken az rfid kiváltja a vonalkódot, nagy csata nem várható. Nem várható például, hogy a szupermarketek pénztárainál belátható időn belül kipakolás nélkül, tehát a termékekben lévő rfid-chip leolvasásával történhet a fizetés. Sokkal fontosabb volna viszont megoldást találni arra, hogy a hátsó és első raktárak készletei összhangban legyenek. Erre a feladatra kiválóan alkalmas az rfid. |
A 13,56 megahertzes tartományban működő rendszereknél már eleve két szabvány létezik; az alkalmazáshoz igazodva célszerű választani az idegenkezűség ellen nem védett, illetve védett mód között. Ez utóbbi rendszerek bonyolultabb elektronikával működnek, fogyasztásuk nagyobb, ezért csökken az olvasási távolság. A chipekben elhelyezett processzor programozható, tehát egy adott feladatra dedikálható. Ilyen megoldást használnak például a különböző jegyek, kártyák védelmére.
Az rfid-chipek az esetleges átírás ellen már gyárilag védettek – mutat rá a szakember. Vannak chipek, amelyek a gyárban átírhatatlan számot kapnak, és vannak olyanok, amelyek csak egyszer írhatók, de sokszor olvashatók (worm – write once read many). A védekezés harmadik módja, hogy csak jelszóval lehet megváltoztatni a chip tartalmát. Hasonlóképpen a kiolvasás is köthető jelszóhoz.
Mallász Judit
