Oda kell figyelni az informatikai rendszerek biztonságára, de fel kell készülni azokra az esetekre is, amikor a védekezés csődöt mondott. Ilyenkor nagymértékben segítheti a károk minimalizálását, ha előre elkészített tervek szerint tudjuk helyreállítani a működést.
Ha az informatikai biztonságot az üzleti oldal szemszögéből közelítjük meg, akkor az egyik legnagyobb problémát az jelenti, ha a különböző üzleti vagy működési folyamatokban valamilyen informatikai probléma miatt zavar keletkezik, és rövidebb-hosszabb időre leáll a működés.
A kár mértéke ilyenkor nagyságrendekkel nagyobb is lehet, mint az alkalmazott informatikai eszközök (hardver és szoftver) tényleges értéke.
Az ilyen nem kívánt események kiküszöbölésére és esetleges bekövetkezésük negatív hatásainak a minimalizálására szolgál az informatikai üzemmenet-folytonossági terv (OCP, Operational Continuity Planning) és az informatikai katasztrófaelhárítási terv (DRP, Disaster Recovery Planning), amelyek az informatikai biztonsági intézkedések és megoldások – az üzletmenet-folytonosság szempontjából – kritikus elemeit tartalmazzák.
A folytonosság a lényeg
Minden informatikai rendszer üzemi működésének folytonosságát a rendszerben és környezetében rejlő kockázatok terhelik. Az informatikai rendszerek megbízható működésének területén meghatározó tényező az üzemmenet-folytonosság tervezése. A folytonossági terv kialakításának alapvető célja, hogy a szervezet üzleti és működési folyamatait támogató informatikai erőforrások a rendelkezésre álló üzemidőben a lehető legjobb időkihasználással és a legmagasabb funkcionalitási szinten működjenek – figyelembe véve az üzemzavari és katasztrófaesemények széles skáláját –, annak érdekében, hogy a folyamatok zavarai által okozott közvetlen és közvetett károk minimálisak legyenek.
Az üzemmenet-folytonosság tervezésének eredményei ideális esetben azt jelentik, hogy az informatikai rendszerek megfelelően hosszú időszakon át megszakítás nélkül, folyamatosan és a kívánt funkcionalitás-, kapacitás- és teljesítményszinten működnek. A valóságban azonban – a hardver- és szoftver-összetevők korlátos megbízhatósága, illetve a különböző környezeti fenyegetések bekövetkezése miatt – az informatikai rendszerek működése kisebb- nagyobb megszakításokat szenved el, és az ezek következtében előálló időleges kiesések közvetlen és/vagy közvetett károkat okozhatnak az adott szervezet számára.
Megelőzni és helyreállítani
Napjainkban akkor tekinthető megfelelőnek egy informatikai rendszer, ha az a lehető leghosszabb ideig tud hibamentesen működni; bizonyos számú/mértékű hiba esetén is képes ellátni eredeti feladatát (akár szűkített kapacitással vagy teljesítménnyel); és részleges, vagy akár teljes kiesés után minél hamarabb vissza tud állni az eredeti állapotába.
Az informatikai üzemmenet-folytonossági tervezés megelőző, illetve helyreállító tevékenységek kialakításának sorozatából áll. Ehhez biztosítani kell a megfelelő erőforrásokat, azaz a tartalék eszközöket, a személyzetet, a szabályozást, valamint a feladat megoldáshoz szükséges egyéb feltételeket.
Megközelítésünkben az informatikai üzemmenet-folytonosság tervezésének két alapvető pillére van: a megelőző, illetve a helyreállító intézkedések sorozata. Szorosan a megelőző és helyreállítási megoldások tervezéséhez tartozik a kiesési kockázatok elemzése, illetve a kockázati tényezők csökkentésére vonatkozó megoldások elemzése.
Ennek kapcsán kell felbecsülni a lehetséges kár vagy károk nagyságát és velük összehasonlítani a megszüntetésükre vagy mérséklésükre vonatkozó védelmi intézkedések költségeit. Csak ezeknek az előzetes adatoknak a figyelembevételével lehet megkezdeni a konkrét intézkedési csomagok kidolgozását.
Az informatikai üzemmenet-folytonosság tervezéséhez kapcsolódó előkészítési feladatok a következő témakörök köré csoportosíthatók:
– periodikus és alkalmi informatikai folyamatok indításának és felügyeletének vizsgálata;
– a rendszer rendelkezésre állásának vizsgálata;
– környezeti hatásokkal kapcsolatos intézkedések (áramellátás, gépészet, tűzbiztonság, biztonsági rendszer, vegyvédelem, klímarendszer) kidolgozása;
– a kompetens (és megfelelően képzett) üzemeltető személyzet biztosítása;
– az informatikai üzemmenet-folytonosság biztosításához kapcsolódó különböző külső szerződések szükséges módosításainak meghatározása.
Felkészülés
Az üzemmenet-folytonossági tervek hatálya alá tartozó események osztályozása során az alábbi tényezőket szükséges figyelembe venni:
Maximálisan elviselhető kiesés mértéke. A maximálisan elviselhető kiesés mértékének azt az időtartamot kell tekinteni, ameddig a szervezet informatikai szolgáltatásai (bármilyen okból) anélkül szünetelhetnek, hogy emiatt komoly anyagi vagy erkölcsi veszteség keletkezne. A helyreállítási tevékenységeket úgy kell tervezni és szervezni, hogy ez az időtartam teljesíthető legyen.
Szükséghelyzetek szintjei. A rendeltetésszerű üzemtől eltérő helyzeteket kell szükséghelyzeteknek tekinteni. A szükséghelyzet szintjét – a hibaelhárítás várható módjának ismeretében – az adott területért, illetve az egyes rendszerekért felelős informatikusok segítségével célszerű definiálni. Az üzemmenet- folytonosság biztosításához szükséges személyzet meghatározása során figyelembe kell venni, hogy a normál hibaelhárítás és a veszélyhelyzetek kezelése az adott területért, illetve az egyes rendszerekért felelős informatikusok közreműködését igényli, és az ő felelősségük a problémák megoldása. A vészhelyzet alatt és után keletkező feladatok kezelésére az adott területért felelős belső informatikusoknak és a külső informatikai partnereknek közösen kell jogosultnak lenniük, illetve ők a felelősek egy ideiglenes vészhelyzet- elhárító munkacsoport összehívásáért és teljhatalmú vezetéséért.
Lépések
A szabályozandó informatikai környezet átvilágítása alapján, valamint a fenti tényezők figyelembevételével az üzemmenet- folytonossági tervek összeállításakor a következő területekre szükséges kitérni:
– a terv részletes definiálása;
– a tervek céljainak meghatározása;
– a tervek hatályának, kiterjedésének és érvényességi területeinek meghatározása;
– a tervek elosztási rendjének és elosztási módjának megtervezése;
– a kapcsolódó felelősségek és hatáskörök behatárolása;
– a szolgáltatásminimumhoz tartozó eljárások és rendszerek körének meghatározása;
– annak az időtávnak a meghatározása, amely alatt a szolgáltatásokat vissza kell állítani;
– az üzleti és működési folyamatok, az informatikai rendszerek és alkalmazások, valamint az üzemmenet-folytonossági tervek kapcsolatrendszerének meghatározása;
– a tervek összehangolása a szervezet informatikai és nem informatikai rendszereivel;
– a tervek összehangolása a szervezet meglévő szabályozási rendszerével;
– az informatikai vészhelyzetek megelőzési szabályainak és alapelveinek meghatározása;
– az informatikai vészhelyzetekre való felkészülés szabályainak és alapelveinek meghatározása;
– az informatikai vészhelyzetekhez kapcsolódó védekezés szabályainak és alapelveinek meghatározása;
– az informatikai vészhelyzetekhez kapcsolódó jelzési és riasztási rendszer alapelveinek kialakítása;
– a kritikus szolgáltatások fenntartásához szükséges minimális tárgyi és személyi feltételek meghatározása;
– a szolgáltatások fenntartására, illetve helyreállítására szolgáló informatikai és infrastrukturális eszközök, valamint a szükséges tartalék eszközök meghatározása és elhelyezése;
– akciótervek kidolgozása az informatikai vészhelyzetekhez kapcsolódó végrehajtandó tevékenységsorozatokra;
– az informatikai vészhelyzetekhez kapcsolódó felhasználói cselekvési tervek kidolgozása;
– a szolgáltatások fenntartásához szükséges minimális tárgyi és személyi feltételek meghatározása;
– az informatikai üzemmenet-folytonosság biztosításához szükséges stratégiai informatikai partnerek és külső informatikai szolgáltatók meghatározása, a velük szemben támasztott rendelkezésre állási igények és elérhetőségük rögzítése;
– a helyreállítási eljárásokhoz kapcsolódó információs, személyi és tárgyi feltételek meghatározása;
– a helyreállítási folyamatokat támogató ideiglenes szervezeti egység modelljének kidolgozása és feladatainak meghatározása;
– az informatikai vészhelyzet-kezelési folyamat dokumentálási szabályainak kidolgozása;
– az informatikai vészhelyzet-elhárítás közbeni jelentési kötelezettségek;
– az informatikai vészhelyzetből és a vészhelyzet- elhárítási folyamatból levont tapasztalatok és következtetések elemzési módjának meghatározása;
– az informatikai üzemmenet-folytonossági tervek karbantartásának, rendszeres felülvizsgálatának és módosításának kidolgozása.
Az egyszerűbb kezelhetőség és áttekinthetőség érdekében a fenti szempontokat és tartalmi bontást figyelembe véve minden egyes kritikus informatikai szolgáltatásra, illetve alkalmazásra külön-külön üzemmenet-folytonossági tervet érdemes (szükséges) kialakítani.
Oroszi Norbert–Papp Attila
