Már nem azon vitáznak az informatikusok, hogy kell-e, jó-e a számítási felhő, hanem azon, hogy milyen kell és azt miként lehet megvalósítani.
Miközben sokáig alapvetően a nyilvános felhőkről szólt az informatikusi közbeszéd, manapság egyre többen inkább a saját (privát) felhőben látják a megnyugtató utat a vállalati informatikai erőforrások hosszú távú optimális kihasználásához. Bár a nyilvános felhő rugalmasabb kapacitásokat kínál, a biztonsággal és az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos aggodalmak még nem egy céget arra ösztönöznek, hogy bizonyos szolgáltatásokat saját felhőből oldjanak meg.
De hogyan?
Virtualizált alapokon
A saját felhő kiépítésének első lépéseit a legtöbb nagy és közepes cég már megtette, amikor virtualizálta szervereit, tárolóit, hálózatait vagy legalább azok egy részét. A virtualizációval a vállalat számtalan olyan folyamatban szerez gyakorlatot, amelyek a számítási felhőben is fontossá válnak. Ezekre az alapokra építkezve már könnyebben lehet ráhúzni a felhőszolgáltatásokhoz szükséges funkcionalitásokat, mint amilyen a felhasználói önkiszolgálás, a heterogén környezetek felügyelete, vagy éppen a használaton alapuló elszámolás.
Ezért a privát felhő létrehozása nem jelenti azt, hogy a vállalat kénytelen lesz kidobni meglévő infrastruktúráját, és a helyére valami egészen mást felhúzni. Az okosan tervezett és körültekintően megvalósított saját felhőbe csak az kerül, amit érdemes oda áttenni. Nagyobb vállalatoknál ez egész biztosan nem lesz minden alkalmazás vagy rendszer: lehetnek régebbi szoftverek, amelyek nem jól virtualizálhatók vagy komoly adatbázis-rendszerek nagy átmeneti tárolóval.
Pluszfeladatok
Nem is érdemes az alapoktól kezdve elkezdeni egy saját felhő építését. A tapasztalatok alapján sokkal célravezetőbbnek látszik a fokozatos váltás, amelyben a már meglévő szervereket, tárolókat és hálózatot használjuk fel a privát felhőhöz – különösen, ha azok (vagy egy részük) már virtualizált is.
A kiterjedt virtualizáció azonban még nem egyenlő a saját felhő kialakításával, és nem is csupán technológiai döntések sorozatát jelenti. Nagymértékben javítja a felhő menedzselhetőségét, ha az addig esetleg decentralizált informatikai szervezetet központosítják, illetve ha egységesítik és szabványosítják az infrastrukturális elemeket, beleértve a virtualizációs szoftvereket. Ráadásul még a biztonsági, azonosságkezelési és információkezelési feladatokat is át kell gondolni a felhő „szemszögéből”. Nem árt felkészülni a mobileszközök elkerülhetetlennek látszó áradatára és az általuk okozott infrastrukturális problémákra: a hálózatiteljesítmény-igény növekedésére, a végpontbiztonság csökkenésére stb.
Az informatikai vezetőnek nem szabad elfeledkeznie az üzleti döntéshozók megnyeréséről sem. Esetükben különösen a biztonsággal és a megtérüléssel kapcsolatos aggodalmak eloszlatására kell felkészülni, bár a számítási felhők térnyerésével ezek a félelmek már egyáltalán nem olyan mélyek, mint néhány évvel ezelőtt voltak.
Feltehetően nem minden cég akarja saját erőből kiépíteni privát felhőjét. Akár a belső erőforrások és tudás hiánya, akár a szűk időkeret a korlátozó tényező, sokan fordulnak külső partnerekhez segítségért.
Számtalan cég kínál ilyen jellegű szolgáltatásokat. Közülük érdemes lehet azokat kiválogatni és közelebbről szemügyre venni, amelyek nemcsak az infrastruktúra kiépítésében, hanem a fenntartásához szükséges szolgáltatások biztosításában is jártasak. A privát felhőt nem elég egyszer kiépíteni, azt folyamatosan igazítani kell a változó üzleti környezethez, felhasználói igényekhez, alkalmazásokhoz.
Schopp Attila
