Több, nem a Microsoft által készített irodai szoftvercsomag is létezik. Mindegyik sokkal olcsóbban szerezhetõ be, mint a Microsoft Office, mégis nagyon nehéz meghatározni, hogy összességében – a mûködtetés oldaláról tekintve – melyik kerül kevesebbe.
Amíg a windowsos munkaállomások 80 százalékán Microsoft Office-t használnak, az alternatívák legfõbb minõsítési szempontja a Microsoft-kompatibilitás. A programoknak a lehetõ legkevesebb eltérést kell produkálniuk a Microsofteredetû Word-, Excel-, PowerPoint- vagy esetleg Access-dokumentumok beolvasásakor, mentésekor, illetve ismételt használatakor.
A második legfontosabb szempont, hogy az alternatíva minél többet valósítson meg az eredeti Microsoft-alkalmazás szolgáltatásai közül, lehetõleg ugyanolyan kezelés mellett – hiszen egyértelmûen ahhoz szoktak hozzá a használók. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a helyi nyelvet mennyire ismeri a program, mert a Microsoft Office, hosszú évek szívós munkájának eredményeképpen lényegében a világ összes nyelvén „beszél”, pontosabban ír, és jelzi a hibákat. Kicsit ellentmondásos, hogy ha az alternatívának a lehetõ legjobban kell hasonlítania az eredetire, és azzal együtt is kell mûködnie, akkor mi az értelme a létezésének? Hiszen nem csökken a függõség a Microsofttól – ha változtat valamit az alkalmazásain, az alternatíváknak is
követniük kell. Egészen más a helyzet, ha az adott szervezet szakítani akar a microsoftos alkalmazásokkal, és teljes rendszerét az alternatívákra akarja építeni – ahogy legutóbb például München önkormányzata tette mintegy 14 000 munkahellyel kapcsolatban (Linux operációs rendszert és OpenOffice irodai szoftvert fognak bevezetni). Ilyenkor is fontos a Microsoftkompatibilitás, de csak a kapcsolattartásban a külsõ szervezetekkel; a protokollt már az alternatíva ismert tulajdonságai alapján lehet kialakítani.
Az alternatívák
A magyar OpenOffice beszerzési árával nem lehet versenyezni, üzemeltetési igénye pedig nem tér el az egyéb windowsos alkalmazásokétól. Az OpenOffice mögött a Sun Microsystems, egy világhírû, nagy léptékû számítógép- és szoftvergyártó és az általa szervezett nemzetközi fejlesztõközösség áll. Ilyen támogatóval egyetlen alternatív szoftvercsomag sem rendelkezik. És még az OpenOffice-nak is másfél évébe tellett, hogy megvalósítsa a néhai StarOffice – és a Microsoft Office – egyik alapszolgáltatását, a makrórögzítést. (Lásd keretes írásunkat!) Az alternatívákra való áttérés legfõbb oka a lényegesen alacsonyabb tulajdonlási költség (divatos angol rövidítéssel: TCO) lehet – ami viszont nagyon erõsen függ a helyi alkalmazási körülményektõl. Többszörös, indokolható eltérés mutatkozhat az ugyanolyan kereskedelmi elemekbõl felépített rendszerek üzemben tartási költségei között a speciális követelmények teljesítése következtében. Gondoljunk például csak a biztonságra, vagy valamilyen komplex, a teljes vállalati szervezetet átfogó speciális alkalmazásra – vagy ezek hiányára.
Költségek
Mint már közismert, nem igaz, hogy a Windows alapú rendszerek kevesebb (olcsóbb) felügyeletet igényelnek, sõt. A felhasználói ismeretet meg lehet követelni a felvételnél, de elvileg meg is kell fizetni. Az alternatívákat viszont oktatni kell, a bevezetés alkalmával biztosan. (Bár, az is igaz, hogy az ECDL-tanagyagba éppen mostanában vették fel az OpenOffice- t…) Elõnyben van a Microsoft azzal is, hogy az informatikusok esetében megkövetelhetõ a Visual Basic ismerete, az OpenOffice UNO-é viszont (egyelõre) nem. Tehát az áttérés alacsony licencköltségeit a rendszerüzemeltetõk kiképzésének ára ellensúlyozhatja.
Nehéz lenne tehát olyan megfontolható becslést nyújtani, amellyel felelõsen megalapozhatnánk a Microsoft- vagy az alternatív irodai rendszerek közötti választást. Tény, hogy tömegesen létre lehet hozni irodai munkahelyeket közvetlen szoftvervásárlás nélkül Linux- és OpenOffice-alapon, de az üzemeltetés során több felügyeleti és kiképzési kiadásra lesz szükség. A víruskárokat azonban szintén el lehet felejteni, és licencfrissítési kiadások sem lesznek.
Kompatibilitás
Jogi vagy tudományos értelemben vett, precíz összeférhetõség még a Microsoftvilágon belül sincs. Azok tudnak errõl sokat mesélni, akik Excel-dokumentumokat szállítanak egyik cégtõl a másikhoz és vissza. Sok gond adódik a PowerPointbemutatók áttelepítésekor is, emiatt az elõadók leggyakrabban a saját noteszgépeiket használják. A Word-dokumentumok rendszerfüggõ tulajdonságai jobban átláthatók, illetve gyakoriságuknál fogva ismertebbek. De azért itt is elõfordul, hogy hosszan kell magyarázni egy-egy felhasználónak a becsatolt, illetve beágyazott külsõ dokumentum közötti különbséget. (Becsatoláskor az idézett dokumentum nem kerül bele az idézõbe, csak egy mutató, ezért szállításkor az idézett dokumentumot – táblázatot, ábrát, képet – is vinni kell. Beágyazáskor viszont nem változik meg automatikusan a beágyazott példány az eredeti módosításakor.)
Programozás
Ökölszabály: minél erõsebben formázott a dokumentum, átvitelkor – külsõ alkalmazásba vagy -ból – annál kevésbé õrzi meg tulajdonságait. Behíva az alternatív alkalmazásba, illetve onnan Microsoft- formátumba mentve sérülhetnek a stílusok, a mutatók, kapcsok (hiperlinkek), kereszthivatkozások, tartalom- és ábrajegyzékek, az illusztrációk megjelenítése és helyzete – valamint a beágyazott makrók, programok.
Az alternatívák gyakran dicsekszenek azzal, hogy nem fertõzõdnek meg a vírusokkal. Ez az állítás viszont voltaképpen azt jelenti, hogy nem programozhatók úgy, mint a Microsoft-alkalmazások, és az adatokat nem lehet olyan könnyedén átvinni a csomag alkalmazásai között, mint a Microsoft Office-komponensek esetében. Egyetlen alternatívában sem lehet vágólap-mûveletekkel (Ctrl-C, Ctrl-X, Ctrl-V) úgy adatot cserélni az adatkezelõ és a számolótábla között, mint ahogy az Access és az Excel esetében. A Microsoft nem azért nem szünteti meg az Office, illetve az OutLook makró- és Visual Basic-vírusokkal szembeni érzékenységét, mert megátalkodottan ragaszkodik a maga mindent elsöprõ monopóliumához, hanem mert ezzel a vállalati felhasználók számára életfontosságú szolgáltatásokat veszítene. Még mindig könnyebb védekezni a naponta felbukkanó újabb VBX vírusok ellen, mint kihajítani az egész információs rendszert.
OpenOffice
Szolgáltatások terén igazán lényegesen nem bõvült az OpenOffice, mióta „kinyitotta” a Sun – legalábbis a legutóbbi, 1.1- es verzióig. Ez annyit jelent, hogy külön programozás nélkül ellátja az irodai feladatok 99 százalékát, mind a dokumentumok szerkesztése, mind a számolótábla, mind a grafika területén. Kicsit másképpen mûködik, mint a Microsoft Office. A gyakran szükséges szolgáltatások valamivel könnyebben találhatók meg, mint a Microsoft-komponensekben. Számos szolgáltatást precízebben, a nem informatikai szokásoknak megfelelõbben valósít meg az OpenOffice – mások meg hiányoznak belõle. De olyan is van, ami a Microsoft Officeból hiányzik. Különösen a grafika terén haladja meg az OpenOffice a konkurenst. Ez az igen vázlatos összehasonlítás csak arra szolgál, hogy rávilágítson: az OpenOffice és „leszármazottai” annak ellenére, hogy olcsók, használati értékben méltó ellenfelei a Microsoft Office-nak. Ha az IT-részleg veszi a fáradságot (értsd: a vezetés rászánja a befektetést), akkor létre lehet hozni ugyanolyan alkalmazásokat az OpenOffice-ban is, mint amilyeneket a Microsoft környezetben a Visual Basic vagy egyéb sajátos fejlesztõkörnyezetek lehetõvé tesznek.
Kenczler Mihály
