Az egyszerûbb fejlesztések és a könnyebben menedzselhetõ alkalmazások felé halad a technológia.
Van egy olyan technológia, amely egyaránt megtalálható a legnagyobb kiszolgálókban, a mobiltelefonokban és a chipkártyákban, sõt újabban már a Marsra is eljutott. Ez a Java, amely egyszerre programozási nyelv, futtatókörnyezet és az alapvetõ funkcionalitást biztosító alkalmazásprogramozói csatolók (API-k) gyûjteménye – ad laza de.níciót Simon Ritter, aki a Sun Microsystemsnél a Java egyik fõ propagátora, és aki az október 13-án megrendezett 5. Sun Java Fejlesztõi Konferencián ismertette a technológia megszületésének körülményeit és a várható fejlesztéseket.
Jó idõben, jó helyen
A Java sikeréhez több körülmény szerencsés egybeesése is kellett – mondta Simon Ritter lapunknak nyilatkozva. Az egyik leglényegesebb tényezõ az volt, hogy éppen a ’90-es évek második harmadában indult igazi hódító útjára az internet, és egyre nagyobb igény mutatkozott a dinamikus webtartalmak iránt. Ekkor lépett a színre a Java, amely megmutatta, hogy a weblapokba programokat is be lehet építeni, amelyek a használt ügyfélplatformtól függetlenül futtathatók; a Netscape pedig (amely akkoriban 90 százalék körüli részesedéssel rendelkezett a böngészõk piacán) beépítette a Java virtuális gépet (a futtatókörnyezetet) böngészõjébe.
Ugyanakkor a technológia nagyon hamar megjelent nagyvállalati környezetben, a szervereken is. Ezen a területen az e-kereskedelem akkor zajló robbanásszerû fejlõdése teremtette meg azt az igényt, amelyet a Java kiválóan ki tudott elégíteni, mert segítségével létre lehetett hozni a megfelelõ háttéralkalmazásokat – mondja Simon Ritter.
A dotkom-lu. kipukkadása számos, az internethez köthetõ cég és technológia végét is jelentette. Az, hogy a Java nem jutott erre a sorsra, és továbbra is az egyik legfontosabb technológia maradt, az nem kis részben a mögötte felsorakozó közösségnek köszönhetõ.
„Bár a Java a Sun márkaneve – rendkívül nagy anyagi és szellemi erõket fordítottunk a fejlesztésére, és továbbra is ezer szállal kötõdik hozzánk –, nem kizárólag a mi munkánk gyümölcse” – ismeri el Simon Ritter. A fejlesztési folyamatban számos cég és magánszemély részt vesz, de a technológia új változataiba csak az kerülhet be, amit a legfõbb irányító testület jóváhagy. Ebben viszont – bármilyen nagy is legyen a befolyása – a végsõ szó nem egyedül a Suné; megtörtént már, hogy a közösség olyan fejlesztéseket, speci.kációkat nem engedett beépíteni, amelyeket a Sun támogatott.
Majdnem nyílt forráskód
Sokszor teszik fel a kérdést, hogy miért nem nyílt forráskódú a Java? Ha a nyílt forráskódot a szokásos GPL-licensszel azonosítjuk, vagyis a kódot bárki szabadon letöltheti, módosíthatja és forgalomba hozhatja, akkor soha nem is lesz az, ez ugyanis bizonyos értelemben a Java végét jelentené – adja meg a választ a Sun technológusa. A Java egyik leglényegesebb jellemzõje ugyanis a platformfüggetlenség által kínált teljes körû kompatibilitás: egy szabványos Java-alkalmazás minden olyan platformon képes futni, amelyhez készítettek szabványos futtatókörnyezetet. Az alkalmazás írója vagy felhasználója tehát biztos lehet abban, hogy programja számtalan környezetben használható lesz. A szokványos nyílt forráskódú licencek viszont lehetõvé tennének olyan változtatásokat, amelyek révén ez a széles körû kompatibilitás megszûnne, ezt pedig a Sun mindenképpen el akarja kerülni.
Nem szeretnék viszont kizárni a fejlesztéshez való széles körû hozzájárulást. Ezért is találták ki például a Java Research License-t: ez szabad hozzáférést ad a forráskódhoz, az módosítható, lehet vele kísérletezni, az eredmény szabadon megosztható másokkal, be lehet mutatni különbözõ konferenciákon – csak éppen kereskedelmi forgalomba nem hozható az eredmény.
A jövõ irányai
A jövõ év elsõ felében lesznek elérhetõk a Java-eszközök újabb generációi, a nagyvállalati környezetbe szánt Java Enterprise Edition 5, illetve az alapot jelentõ Java Standard Edition 6-os változata. Ezeknél két alapvetõ szempontot tartottak szem elõtt – mondja Simon Ritter –: az egyik, hogy megkönnyítsék a fejlesztõk számára a nagyvállalati Java-alkalmazások írását. A technológia eddig is számos lehetõséget kínált a programozók számára, ám ezek kihasználása nemegyszer meglehetõsen bonyolult volt. A másik fontos elõrelépés az elkészült alkalmazások menedzselhetõségében lesz.
E kettõnek köszönhetõen gyorsabban lehet majd új alkalmazásokat fejleszteni, és egyszerûbb lesz karban tartani és felügyelni õket; ez mind a két esetben komoly költségcsökkentéseket tesz majd lehetõvé.
Schopp Attila
