Bár már tavaly év elején elfogadták az erre vonatkozó törvényt, az érintett vállalkozások egy kisebb részének először 2025-ben kell ESG-beszámolót készíteniük és nyilvánosságra hozniuk. A többség még várhat egy évet, de a felkészülést el kell kezdenie – mutatjuk, hogyan.
◼︎ Az első lépések az ESG-megfelelés felé
A fenntarthatóság és a vállalati felelősségvállalás (az angol Environmental, Social és Governance szavak kezdőbetűiből álló mozaikszóval ESG) egyre nagyobb hangsúlyt kap a modern üzleti világban: a fogyasztók elvárják a környezettudatos és a társadalmi felelősséget figyelembe vevő működést, a jogszabályok alkotói pedig a maguk eszközeivel is tolják ebbe az irányba a vállalkozásokat.
Utóbbira példa az Európai Unió CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelve, és az annak rendelkezéseit a magyar jogrendbe átültető, 2024. január 1-jén hatályba lépett ESG-törvény. Célja, hogy ösztönözze a gazdálkodó szervezeteket az ESG-szempontok figyelembe vételére, ennek érdekében pedig előírja a cégeknek a fenntarthatósági szempontok szerinti átvilágítást és az ezt tükröző ESG-beszámoló elkészítését. Így a vállalkozások fenntarthatósági szempontokból objektíven vizsgálhatók lesznek, a hasonló tevékenységet végző vállalkozások pedig könnyebben összehasonlíthatók.
Fokozatos bevezetés
Fontos, de nem mindig tisztázott részlet, hogy az ESG-beszámoló és a szintén sokat emlegetett fenntarthatósági jelentés két különböző adatszolgáltatási kötelezettség a vállalkozások szempontjából. Amíg az előbbit az ESG-törvény miatt kell elkészíteni, addig a fenntarthatósági jelentés az EU-s Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) szabályozásnak való megfelelés miatt szükséges, a magyar jogszabályokba pedig a Számviteli törvény részeként került be.
Az ESG-törvény fokozatosan lép életbe a különböző méretű és típusú vállalkozások számára. Idén az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások számára lesz kötelező az ESG-átvilágítás és a beszámoló elkészítése. Ebbe a körbe tipikusan a nyilvános részvénytársaságok, a hitelintézetek, bizonyos biztosítók és alapkezelők tartoznak; nekik június 30-ig kell a jelentést leadni, a 2024-es tárgyévre vonatkozóan.
| Könnyítés a láthatáron?
Megeshet, hogy a cikkben szereplő kritériumok és határidők a közeljövőben változnak. Idén február 26-án az Európai Bizottság Omnibus Egyszerűsítési Csomag néven új javaslatot terjesztett elő, amely számos könnyítést tartalmaz a vállalkozásokra nézve. Egyrészt, mind a CSRD, mind a CSDDD direktíva csak az 1000 főnél többet foglalkoztató cégekre terjedne ki, ráadásul az eddigi ÉS kapcsolat helyett VAGY kapcsolattal. Eszerint az ezernél több alkalmazottnál többel rendelkező vállalatok is csak akkor tartoznának az irányelvek hatálya alá, ha emellett 50 millió eurót meghaladó árbevétellel vagy 25 millió eurós meghaladó mérlegfőösszeggel is rendelkeznek. A további könnyítések között van, hogy a fenntarthatósági jelentést legkorábban 2028-ban, az ESG beszámolót pedig 2027-ben kellene beadni; csak a közvetlen beszállítóktól kellene adatokat kérni, és ott is csak az 500 főnél nagyobb cégektől; a beszállítói láncon pedig 1 helyett 5 évente is elég lenne elvégezni a kockázatértékelést. Szakértők azonban figyelmeztetnek arra, hogy emiatt nem érdemes halogatni a felkészülést. Még ha az EU idén el is fogadja a könnyítést, annak átültetésére két éve van a tagállamoknak, és hozhatnak ezeknél szigorúbb szabályokat is. Márpedig az ESG-keretrendszernek való megfelelést a mérleg fordulónapján érvényes jogszabályok alapján kell teljesíteni. |
Jövőre (2026. június 30-ig) minden nagyvállalkozás köteles lesz eleget tenni a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségnek a 2025-ös tárgyévre vonatkozóan. Nagyvállalkozásnak azok a gazdálkodók minősülnek, amelyeknél három kritériumból legalább kettő meghaladja a minimum értéket (250 alkalmazott, 20 milliárd forint árbevétel, 10 milliárd forint mérlegfőösszeg). 2027-ben pedig már a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra is kiterjed a kötelezettség.
Szintén lényeges, hogy idén és jövőre az érintett vállalkozások úgy töltik fel az ESG-beszámolójukat az ESG-platformra, hogy nem tanúsítás, hanem csupán előaudit történik, és annak eredménye nem lesz nyilvános. A későbbiekben a vállalkozások által közzétett ESG-beszámoló nyilvános és bárki számára megismerhető lesz.
Érdemes nekiállni
A jogszabályokból eredően számos kötelezettség terheli az érintett vállalkozásokat, és ezek között több olyan is van, amelyen érdemes már idén dolgozni. Mindenképpen szükséges a kockázatkezelési rendszer létrehozása, és nemcsak saját üzleti hatáskörben, hanem az ellátási láncra vonatkozóan is; ennek során a vállalatoknak átfogóan fel kell mérniük tevékenységük környezeti, társadalmi és vállalatirányítási hatásait.
Az átvilágítás során azonosított kockázatokra elemzéseket kell végezni, figyelembe véve azok lehetséges hatásait, előfordulási gyakoriságát és kezelésük követelményeit. A káros hatások vonatkozásában megelőzési és korrekciók intézkedéseket kell hozni, a beszállítókkal kapcsolatban ugyanúgy, mint saját üzleti hatáskörben. Mindezekkel párhuzamosan szükséges a belső felelősségvállalási rendszer kialakítása.
Ha mindezzel végzett a vállalat, el kell készítenie ESG-beszámolóját, és ki kell töltenie az annak mellékletét képező kérdőívet. A beszámolónak részletesen be kell mutatnia a vállalat fenntarthatósági teljesítményét és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket – ehhez érdemes kimondottan erre a célra szolgáló ESG-szoftver segítségét igénybe venni. A kérdőívet a szabályozás felügyeletével megbízott SZTFH rendelete szabályozza, a kitöltését pedig a hatóság honlapján elérhető útmutató segíti. Az első két év után a beszámolót tanúsíttatni is kell erre akkreditált szervezettel.
Lépésről-lépésre
Az ESG-törvény előírásainak való megfelelés és a beszámoló elkészítése meglehetősen bonyolult folyamat. A KPMG szakértői nyolclépéses modellt ajánlanak a vállalatoknak a felkészüléshez:
- Helyzetértékelés: a vállalat jelenlegi állapotának felmérése az ESG elvárások tükrében, azonosítva a már meglévő rendszereket és a hiányosságokat.
- Stratégiaalkotás: fenntarthatósági stratégia kidolgozása, amely összhangban van a vállalat üzleti céljaival és az ESG-követelményekkel.
- Folyamatok és rendszerek kialakítása: az ESG szempontok érvényesítését biztosító folyamatok és rendszerek bevezetése.
- Adatgyűjtés és -kezelés: a fenntarthatósági teljesítmény méréséhez szükséges adatok összegyűjtése és kezelése.
- Kockázatkezelés: az ESG-vel kapcsolatos kockázatok azonosítása és kezelése.
- Panaszkezelési rendszer kialakítása: Olyan belső mechanizmusok létrehozása, amelyek lehetővé teszik az ESG-vel kapcsolatos panaszok kezelését.
- Jelentéstétel és kommunikáció: az ESG teljesítményről szóló jelentések elkészítése és nyilvánosságra hozatala.
- Folyamatos fejlesztés: az ESG teljesítmény folyamatos monitorozása és javítása.
