Az innováció, valamint a kis- és középvállalatok támogatása lehet a magyar gazdaság egyik kitörési pontja. A digitalizáció sikere viszont nemcsak a technológián, hanem a vállalatvezetők hozzáállásán is múlik.
◼︎ Infotér 2024
Három nap alatt több mint 2 ezer látogató, 50 előadás, 26 kerekasztal, 170 előadó és 28 feldolgozott téma – ez volt az idei, 15. alkalommal megrendezett Infotér számokban. Ahogy Soltész Attila, az Információs Társadalomért Alapítvány elnöke megnyitójában elmondta: sikerült megvalósítani a 15 évvel ezelőtt elhatározott célt, azaz megteremteni a kommunikáció lehetőségét a szakpolitika, a civil társadalom és az infokommunikációs szakma között. Ugyanakkor nem csak technológiáról, gazdaságról akartak beszélni: az üzenet mindig is az volt, hogy kognitív szinten, fejben dől el a digitalizáció sorsa. „Az Infotér több mint a lehetőségek bemutatása: inspirálni is akar, és ezt sikerült elérnünk”, mondta.
Innováció a középpontban
A plenáris előadások között kiemelt szerepet kapott az EU-s és hazai forrásokból megvalósított K+F+I és gazdaságfejlesztési programok bemutatása. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese szerint miközben Európa lemarad az innováció terén, Magyarország innovációs teljesítménye nőtt. A kutatás-fejlesztés továbbra is kiemelt prioritásnak számít, és ezt jelzi az erre fordított támogatások mértéke is. Több mint 1000 milliárd forint jut erre a célra, és ennek kétharmada a vállalati szektorban landol.
| Globális veszélyek, helyi tanulságok
Számos tanulságos véleménnyel szolgált a konferencia második napján rendezett kiberbiztonsági kerekasztal. A Crowdstrike-incidens kapcsán (amikor is egy elhibázott automatikus rendszerfrissítés okozott globális leállásokat) elhangzott, hogy egy nem kellőképpen letesztelt frissítés sokkal nagyobb kockázatot jelenthet, mint egy be nem foltozott sérülékenység. Kérdés az is, hogy miért engedik vállalatok, hogy külső fél (illetve annak szolgáltatása) a legmagasabb szintű hozzáféréssel rendelkezzen éles környezetben működő rendszerekhez. Az incidens egyebek mellett rávilágított a beszállítók ellenőrzésének és a tesztelésnek a fontosságára, az emberi felelősség kérdésére vagy éppen arra, mennyire függ a vállalati működés az IT-biztonsági rendszerektől. |
Külön figyelmet fordítanak a kkv-k innovációjára: erre 181 milliárd forintot különítettek el a GINOP Plusz programokban. A célokról Zsigó Róbert elmondta, hogy jelenleg 6500 kutató-fejlesztő jut 1 millió lakosra; ennek 9 ezer fölé kell nőnie néhány éven belül. Szintén támogatott cél a magyar fejlesztők bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe, illetve külföldi kutatók Magyarországra csábítása.
Kkv-k kulcsszerepben
Központi szerepet szán a gazdaságélénkítésben a hazai kis- és középvállalatok fejlesztésének a kormányzat. Az októberben bejelentett 21 gazdaságélénkítő programból 8 a kkv-kat célozza, mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Ebből négy tartozik az általa vezetett államtitkársághoz: a Széchenyi Kártya Program kedvezőbbé tétele; a kkv-k beruházásait támogató 1+1 program; a kis- és középvállalkozások digitalizációs csomagja; valamint az uniós vállalkozásfejlesztési programok.
Az új programok egyik jellemzője, hogy több köztük a hitelprogram, azaz még ha 0 százalékos kamattal is, de vissza kell fizetni a támogatást. A kutatás-fejlesztésre adott támogatások hasznosulását is visszamérik. A pályázatoknak része lesz az edukáció, a támogatás is, segítve a támogatások hasznosulását.
A 2030-ig szóló kkv-stratégia mérhető célkitűzéseket is megfogalmazott. Így például a kkv-k által előállított, egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték elérje a 28 ezer euró/főt; a kkv-k beruházási aránya az összberuházáson belül a mostani 30 százalékról 40 százalékra nőjön; végül pedig az exportáló kkv-k aránya 7 százalékra emelkedjen.
Átszervezések itt és ott
Az előadásokból az is kiderült, hogy mind a piaci, mind a kormányzati szektorban komoly szervezetátalakítások mennek végbe. A 4iG idén megkezdődött szervezeti átalakítása várhatóan a jövő év első felében fejeződik be, mondta Bányai Tamás, a Vodafone és az Invitech ICT Services vezérigazgatója.
A csoport négy nagy üzletág köré fog szerveződni: távközlés; informatika és rendszerintegráció (IT/SI); infrastruktúra-szolgáltatások; űr- és védelmi ipari technológiák. Az üzletágakba nem egyszerűen besorolják az egyes meglévő leányvállalatokat, hanem azokat sok esetben több részre bontják. Így például a távközlési cégekben – Antenna Hungária, Vodafone, DIGI, Invitech – különválasztják a kereskedelmi funkciókat az infrastruktúra-szolgáltatásoktól. A távközlési cégek kereskedelmi tevékenységei kerülnek az új, One névre keresztelt, egységes távközlési vállalatba, az infrastruktúra-szolgáltatások pedig értelemszerűen a 4iG infrastruktúra üzletágába kerülnek. Önálló jogi entitásként, 4iG Informatikai Zrt. néven működik majd tovább a 4iG informatikai üzletága.
| Néhány, a kkv-kat támogató pályázat
A 2027-ig tartó GINOP Plusz Operatív Program összesen 767 milliárd forintot szán a kkv-k fejlesztésére és 695 milliárd forintot K+F+I-re. A teljes keretösszegnek természetesen csak egy része fordítható infokommunikációs célokra, beruházásokra.
|
A kormányzati informatikai társaságok feladatainak átalakulásáról Balla Ferenc, a Pro-M Zrt. és Vetési Iván, a NISZ Zrt. vezérigazgatója beszélt. A KIFÜ megszűnése után a Pro-M veszi át az állami tulajdonú hálózatok üzemeltetését és fejlesztését. A már eddig is náluk lévő készenléti (EDR) hálózat mellé az oktatási célú (Sulinet, HBONE/DJG) és a kormányzati hálózatok (Kormányzati Gerinchálózat) is hozzájuk kerülnek. Mint Balla Ferenc mondta, hasonló hálózati konszolidáció már több európai országban is megvalósult, és máshol is a készenléti hálózatot üzemeltető cég lett az új „gazda”.
A NISZ Zrt.-nél a profiltisztítás szolgáltatási és finanszírozási modellváltással is együtt jár. A NISZ eddig nem volt közvetlen szerződéses kapcsolatban az általa kiszolgált állami ügyfelekkel (a szerződéseket a felelős minisztériumokkal kötötték), de ez január 1-től változik. Direkt kapcsolatba kerülnek a kiszolgált intézményekkel (miközben megmaradnak a központi szolgáltatások is), ami rugalmasabb ügyfélkiszolgálást tesz majd lehetővé. Mindettől átláthatóbb, SLA-alapú működést és az erőforrások hatékonyabb kihasználását várják.
