A Reuters Institute for the Study of Journalism jelentése szerint világszerte egyre nagyobb az aggodalom a mesterséges intelligencia tartalomgyártásban való alkalmazásával és a félretájékoztatással kapcsolatban. Ez a jelenség új kihívások elé állítja a hírszerkesztőségeket, amelyek már most is küzdenek az olvasóközönség megtartásával, bevonzásával.
Az intézet hétfőn tette közzé éves digitális hírjelentését, mely idén 47 országban közel 100 ezer ember megkérdezésén alapul. A kialakult kép alapján jól látható, hogy a hírmédia milyen akadályokkal néz szembe a bevételek növelése és az üzlet fenntartása terén. A hírszerkesztőségek világszerte azon dolgoznak, hogy a generatív mesterséges intelligencia bevonásával vértezzék fel magukat a versenyre az olyan óriásokkal szemben, mint a Google és az OpenAI. Ők ugyanis már olyan technológián dolgoznak, amelyek
képesek összefoglaló információkat kínálni a felhasználóknak, így csökkentve a híroldalak forgalmát.
A Reuters jelentése szerint azonban a fogyasztók meglehetősen gyanakvóak a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakkal kapcsolatban. Különösen érvényes ez az olyan érzékeny témák esetében, mint amilyen a politika.
A felmérés szerint az amerikai válaszadók 52, míg az Egyesült Királyságban megkérdezettek 63 százaléka mondta azt, hogy kényelmetlenül érezné magát, ha a cikkeket főként mesterséges intelligenciával állítanák elő. A jelentés mindkét országban 2000 embert kérdezett meg, és megjegyezte, hogy a válaszadók jobban elfogadják az MI kulisszák mögötti, nem nyilvános felhasználását, amikor az újságírók az anyagok megalkotásához használják a gépi agy képességeit.
„Meglepő volt azt látni, hogy mennyire gyanakvók a felhasználók”, emelte ki Nic Newman, a Reuters Intézet vezető munkatársa és a Digital News Report vezető szerzője. „Az emberek széles köre aggódik amiatt, hogy
az MI alkalmazása során mennyire marad megbízható az előállított tartalom.”
Az online álhír-tartalmakkal kapcsolatos aggodalmak a tavalyi évhez képest három százalékponttal nőttek: így idén a megkérdezettek 59 százaléka mondta azt, hogy problémának látja a jelenséget. Ez az arány Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban magasabb, 81 és 72 százalék volt. Vélhetően ez azzal is összefügg, hogy mindkét országban idén általános, illetve elnökválasztásokat tartanak.
A hírügynökségek számára emellett meglehetősen komoly kihívást jelent az előfizetők számának emelése is. A Covid-19 világjárvány idején tapasztaltak ugyan némi növekedést, de
a tartalomért továbbra is csak a válaszadók 17 százaléka hajlandó fizetni – és ez az arány három éve változatlan.
Még ezt a képet is árnyalja, hogy például az Egyesült Államokban a hírszolgáltatásokra vagy hírportálokra előfizetők jelentős része az akciók vagy a kedvezményes, első időszak miatt kedvezményes árat fizetett: 46 százalékuk spórol így sikeresen a cikkek fogyasztása közben.
