Történelmi fordulóponthoz érkezett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: a Mol 50 milliárd forintért megvásárolta az intézmény fenntartói jogait, ezzel a BME immár magánfenntartású egyetemként működik tovább. A lépés mérföldkő lehet a hazai felsőoktatás jövője szempontjából – a cél egy nemzetközileg is versenyképes, rugalmasabb működésű műszaki tudásközpont kialakítása.
A megállapodás értelmében a BME Fenntartó Zrt. többségi tulajdonosa a Mol lett, ezzel az olajipari óriás meghatározó szereplővé vált az egyetem irányításában. A struktúra három részvénytípusra épül: a Mol törzsrészvényekkel rendelkezik, az állam B típusú elsőbbségi részvényekkel őrzi stratégiai jogait, míg az egyetem C típusú részvényeken keresztül továbbra is beleszólhat a szakmai döntésekbe.
A modell célja, hogy megerősítse az ipar és az egyetem közötti kapcsolatot, és ezzel biztosítsa a kutatás-fejlesztés és az oktatás gyakorlati relevanciáját. A Mol és a BME évtizedek óta partnerek, de ez a megállapodás minden korábbinál szorosabb együttműködést vetít előre.
Mi változik és mi marad?
A BME március 1-jén hivatalosan is kikerült az állami költségvetésből, fenntartása a Fenntartó Zrt.-hez került. A modellváltást a szenátus kétharmados többséggel támogatta. Az egyetem vezetése hangsúlyozza: a szakmai autonómia megmarad, az akadémiai kérdésekben továbbra is a Szenátusé és az egyetemi közösségé a döntő szó.
Az új igazgatóságban a rektor is helyet kap, a Mol pedig további tagokat delegálhat az üzleti és ipari szférából. Az egyetem vagyona – beleértve az ingó és ingatlan javakat – továbbra is állami tulajdonban marad, egy 99 évre szóló szerződés keretében.
„Ez az egyetem nem egy a sok közül, ez a nemzet műszaki egyeteme. Biztos vagyok benne, hogy a BME és a Mol nemcsak egy új szövetséget kötöttek, hanem példát mutattak a magyar ipar és felsőoktatás együttműködésében. A víziónk alapján a céljaink egyértelműek: a kutatási és képzési kiválóságot erősítjük, a nemzetközi versenyben a műszaki egyetemek élvonalába törekszünk és a hazai innovációs ökoszisztéma egyetemi motorja leszünk”,
fogalmazott Charaf Hassan, a BME rektora.
A váltás egyik kulcsüzenete, hogy a BME világszínvonalú technológiai egyetemmé válhat. Hankó Balázs miniszter szerint a cél, hogy Magyarországon is létrejöjjön egy olyan K+F központ, amely stratégiai ipari projekteket indíthat el, hasonlóan az MIT működéséhez. A Mol befektetése nemcsak finanszírozási, hanem innovációs lehetőségként is értelmezhető.
A BME jelenleg is előkelő helyen szerepel a nemzetközi rangsorokban: a QS listán 2025-ben a mérnöki tudományokban a 231. helyen áll, emellett aktív résztvevője számos európai kutatási programnak.
Mit jelent ez a hallgatókra és az oktatókra nézve?
A stratégiai együttműködés új perspektívákat nyithat meg a hallgatók és kutatók előtt, különösen az ipari gyakorlat, technológiai innováció és projektalapú tanulás terén. A gazdasági szektorhoz való szorosabb kapcsolódás révén várhatóan nőhet a versenyképes diplomák értéke és a munkaerőpiaci beágyazottság.
A Mol belépése a BME fenntartásába nem csupán gazdasági döntés, hanem stratégiai vízió is. A cél egy olyan technológiai egyetem felépítése, amely képes lépést tartani a globális innovációval, miközben megőrzi az oktatás és a kutatás függetlenségét. A modellváltás sikere azon múlik majd, hogy ez az egyensúly megmarad-e.
