Politikusoktól nem szokatlan, hogy nagy elégedettséggel nyilatkoznak az általuk beterjesztett jogszabályokról, de ebben az esetben valóban nagy feladat volt az AI Act-nek elnevezett tervezet megalkotása. Nemcsak az MI fejlődési irányát nehéz előrelátni, és hogy milyen kockázatokat hoz a mindennapi életbe, hanem azt is, hogy ez mikor következik be. A technológiai megacégek érthető módon nem teszik közzé a fejlesztéseik menetét és céljait, de nagy valószínűséggel ők sincsenek tisztában azzal, hogy milyen adatokat és alkalmazási területeket generálnak majd az új intelligenciák.
◼︎ Digitális Európa sorozat – 7. rész: AI Act
Létrehozásának utolsó szakaszába lépett a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló európai tervezet, amely az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola szerint „globális mintaként fog szolgálni az elkövetkezendő évekre”. Az EP tervei szerint a tervezet ez év végén lépne életbe.
MI-ügyben az Európai Parlament már 2020-ban kiadott egy tanulmányt a mesterséges intelligencia előnyeiről és veszélyeiről. Az előnyök oldalán találjuk a jobb egészségügyi ellátást, a biztonságosabb közlekedést, az olcsóbb és tartósabb termékeket. De a demokráciát is erősítheti a hozzáférés a megbízhatóbb információkhoz. A mínusz oldalon szerepel a felelősség kérdése: ki felel az MI miatt történt károkért, például az önvezetők autók esetében? És ott a sokszor emlegetett aggály: az automatizálható munkahelyeket mind átveszi a mesterséges intelligencia.
Egy évvel később az Európai Bizottság elkészítette az MI szabályozási keretrendszert, ennek értelmében az MI-rendszereket különböző osztályokba sorolták attól függően, hogy milyen kockázatokat jelent a felhasználók számára. A végső cél az, hogy az EU-n belül használt MI-rendszerek biztonságosak, transzparensek, visszakövethetők legyenek és ne diszkrimináljanak. A kockázatok szerinti besorolások pedig a következők:
– elfogadhatatlan kockázat: az emberek vagy kiszolgáltatott csoportok viselkedési manipulációja, például a hangvezérelt játékok;
– magas kockázat: olyan rendszerek, amelyek negatívan hatnak a biztonságra vagy alapvető jogokra, ide tartozik a ChatGPT is;
– korlátozott kockázat: manipulált képek, videó- vagy audiótartalom, amilyen a deepfake.
A besorolástól függenek a rendszerekkel kapcsolatos intézkedések a teljes tiltástól a korlátozáson át az engedélyezésig. Természetesen a legkönnyebb intézkedés a tiltás vagy a korlátozás, ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy ezekkel ne akadályozzák az innovációt és a versenyképességet, sem az egységes európai piac működését. Mindezt az úgynevezett Európai MI Tanács (European AI Board, EAIB) felügyelné. A javaslat szerint „a Tanácsnak tükröznie kell az MI-ökoszisztéma különböző érdekeit”, továbbá a tagállamok hatóságainak együttműködését és koordinálását is biztosítania kell.
A fentiekből is látható, hogy az európai szervezetek komolyan veszik az MI szabályozását, ami kereteket szab a fejlesztéseknek. Bizonyos mértékig az innovációnak is.
Sokféle hatása lesz a szabályozásnak
Az IDC tanulmánya szerint a szabályozás az MI rendszerek hosszabb tesztelését, validálását és monitorizálását teszi szükségessé, ami több időt és költséget jelent. Az IDC azt vizsgálta, hogy hány konkrét MI-felhasználási esetet fognak érinteni a szabályozások, és az eredmény minimális volt. Ami pedig a várható bevételkiesést illeti, ez sem volt aggasztó méretű. A megfelelési és adminisztrációs költségek inkább a kkv-k és a startupok számára lesznek problémásak, ami befolyásolhatja a piaci versenyt, tekintettel, hogy a nagyobb cégeknek könnyebb lesz megfelelni a kereteknek.
Még nehezebb helyzetben lehetnek majd az olyan szervezetek, amelyek sok és érzékeny személyes adattal dolgoznak, mint például az egészségügy, az állami adminisztráció és a pénzügyi szektor. A jó hír az IDC szerint, hogy lesznek kivételek a szabályok és kötelezettségek alól, ami valamelyest megkönnyíti az állami szervek munkáját.
Pozitív oldala az AI Act-nek, hogy erősíti a bizalmat az MI rendszerekkel szemben, ami létfontosságú egy olyan környezetben, ahol folyamatosan az MI veszélyeit sulykolja a média. Egy megfelelően szabályozott keretrendszer csökkenti a bizonytalanságot, és tisztább helyzetet teremt a vállalatok, állami intézmények, állampolgárok és fogyasztók számára. Az egységes sztenderdek kialakításával az EU elősegíti a tudáscserét és a szakértelem megosztását a piaci szereplők között, véli az IDC.
Mit szól a piac?
Egy másik előrejelzésben az IDC idén 34,2 milliárd dollár befektetésre számít Európában ezen a területen, ami az MI világpiac több mint 20%-át jelenti. A legnagyobb „MI-fogyasztó” szektorok a bankok, a kereskedelem, a termelés és a távközlés, ide érkezik idén az európai MI-befektetések 60%-a. Egyébként az elemzőcég számításai szerint 2022 és 2027 között az MI-ra fordított költségek Európában 29,6%-kal fognak növekedni, 3%-kal magasabb arányban, mint a világpiacon.
Ami a közeljövőt illeti, az Allen and Overy ügyvédi iroda szerint az AI Act elfogadása nem jelenti majd az MI szabályozásának befejezését. A szabályozás előírja, hogy a generatív MI gyors fejlődése miatt az Európai Bizottság rendszeresen áttekinti és értékeli a vonatkozó jogszabályi kereteket.
Ahogy az várható volt, a nagyvállalatok tiltakoznak a tervezet ellen. Több mint 150 vállalat vezetője írta alá azt a nyílt levelet a német Siemenstől a francia Airbusig, amely szerint az MI megadta a lehetőséget, hogy technológiai előnyt szerezzenek, de a szabályozás megfojthatja ezt az esélyt. „Megítélésünk szerint a tervezet kockára teszi Európa versenyképességét és technológiai szuverenitását anélkül, hogy hatékonyan kezelné a jelenlegi és a jövőbeli kihívásokat”, áll a levélben. A generatív AI technológiákat fejlesztő cégeknek aránytalanul nagy megfelelési költségekkel és kockázatokkal kell majd számolniuk. Ennek eredményeként fennáll a lehetőség, hogy több vállalat kivonul Európából, befektetők kiszállnak az MI-projektekből, és ezzel egy „kritikus termelékenységi szakadék” jöhet létre az Egyesült Államokkal szemben. A jogalkotóknak nem azzal kéne törődniük, hogy merev megfelelést követeljenek a generatív MI-fejlesztőktől, hanem hogy kockázatalapú elveket dolgozzanak ki.
Dragoș Tudorache, az AI Act-et kidolgozó munkacsoport vezetője szerint a nyílt levél aláírói nem olvasták el a tervezet szövegét és csupán egy maroknyi kezdeményező álláspontját képviselik. „Sajnálatos, hogy egy szűk kör agresszív lobbija túszul ejt más nagyvállalatot is”, reagált Tudorache.
