Az Európai Unióban már tavaly hatályba lépett az AI Act, amely elsőként kísérelte meg átfogóan szabályozni a mesterséges intelligencia használatát. Az elmúlt hetekben a két másik globális gazdasági pólus is előállt saját, az európaitól markánsan eltérő szabályozási stratégiájával, terveivel. A vállalkozásoknak nemcsak a megfelelés, hanem a hosszú távú versenyképesség szempontjából is érdemes megérteni a három világrend logikáját – majd időben cselekedni.
◼︎ Intelligens rendszerek, intelligens keretek
A mesterséges intelligencia veszélyei már a generatív AI megjelenése előtt a szakmai közbeszéd tárgyai voltak, ám mióta a ChatGPT és utódai a mindennapi élet szerves részeivé váltak, képességeik pedig korábban elképzelhetetlen magasságokba emelkedtek, egyre több aggály merül fel a technológia visszaélésszerű használatával kapcsolatban.
Az EU-s jogalkotók világelsőként próbálták meg szabályozni az mesterséges intelligencia használatát. A 2024. július 1-jén hatályba lépett átfogó szabályozási keretrendszer, az AI Act nemcsak a technológiai cégeket, hanem minden európai vállalkozást érint, amelyik valamilyen formában használ mesterséges intelligenciát. Nem csekély vállalás ez, hiszen a technológiai fejlődés üteme messze megelőzi a döntéshozók reakcióképességét.
Kockázat alapján
Az AI Act a mesterséges intelligencia használatát nem annak típusa, hanem az általa jelentett kockázat alapján szabályozza. A törvény célja, hogy biztonságos keretet adjon az MI-rendszerek alkalmazásának, miközben védi az állampolgári jogokat, az átláthatóságot és az etikai normákat.
A szabályozás négy kategóriába sorolja az MI-megoldásokat: tiltott, magas, korlátozott és minimális kockázatú rendszerek. A magas kockázatú alkalmazások közé tartoznak például diagnosztikai algoritmusok, a HR-automatizmusok vagy a hitelbírálatok, amelyek csak részletes dokumentációval, kockázatértékeléssel és emberi felülvizsgálattal használhatók. A cél az emberi méltóság és döntéshozatal védelme egyre automatizáltabb világunkban.
Az európiai szabályozás teljes alkalmazása lépésről lépésre valósul meg. A tiltott rendszerekre vonatkozó szabályok 2025. január 1-jétől, a nagy nyelvi modellekre vonatkozó előírások 2025. július 1-jétől érvényesek. A magas kockázatú rendszerekre vonatkozó megfelelési kötelezettség 2026. július 1-jén lép életbe. Gyors tempónak számít, főleg úgy, hogy számos cég még azt sem tudja pontosan, milyen területeken használ mesterséges intelligenciát a működésében.
Felelősség és feladatok
A szabályozás számos feladatot ró az érintett vállalkozásokra. Először is, pontos képet kell kapniuk arról, hol, milyen formában és milyen forrásból használnak mesterséges intelligenciát, beleértve a saját fejlesztésű rendszerek és a külső szolgáltatások (például SaaS-megoldások) feltérképezését és katalogizálását.
Ezt követi a kockázati besorolás és a megfelelőségi szint meghatározása. A magas kockázatú rendszerek esetén részletes kockázatelemzésre, dokumentációra, humán felügyelet biztosítására, valamint auditálható működésre van szükség. Frissíteni kell az IT-minőségbiztosítási protokollokat, és beépíteni a jogszabály által előírt átláthatósági mechanizmusokat.
Ezzel párhuzamosan szükséges újrafogalmazni a vállalati etikai irányelveket is, különös tekintettel a tisztességes elbánás biztosítására, az adatok megfelelő kezelésére és a felhasználók jogainak védelmére. Az adatminőség fejlesztése szintén kulcskérdés, hiszen az MI-rendszerek teljesítménye ezen múlik. Mindezeket a folyamatokat célszerű oktatással támogatni. A munkatársaknak érteniük kell az AI Act lényegét és követelményeit, hogy a gyakorlatban felelősen tudják az MI-t használni.
Mindent a fejlődésért
Az elmúlt hetekben a világ másik két geopolitikai és gazdasági erőközpontja, az Egyesült Államok és Kína is előállt saját, a mesterséges intelligencia jövőjét illető tervekkel – és nem meglepő módon ezek markánsan különböznek a szigorú európai szabályozástól.
Hogyan készüljenek a CIO-k az AI Act szabályaira?
A megfelelés nem puszta adminisztrációs kihívás, komoly stratégiai előnyt is jelenthet. A szankciók viszont elrettentők: akár 35 millió eurós bírság vagy a globális árbevétel 7 százaléka is kiszabható. Ez már olyan nagyságrend, amely komolyan befolyásolhatja a vállalati döntéseket. |
Az Egyesült Államok a növekedést és a geopolitikai dominanciát helyezi előtérbe Donald Trump elnöki rendelet formájában kiadott AI Action Plan-jében. Az akcióterv nem hogy szigorítana, hanem még az eddigi szabályozásokat is enyhíti, félresöpörve az MI-vel kapcsolatos aggályok nagy részét. Az MI gyors fejlesztése-fejlődése érdekében mindent megengedhetőnek tart. Nemcsak az új adatközpontok, erőművek és chipgyárak engedélyezési és építési előírásaiban tesz engedményeket (akár a környezet- és klímavédelem kárára is), hanem az USA tagállamainak is meg akarja tiltani, hogy saját hatáskörben szabályozzák (értsd: korlátozzák) a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztéseket. A cél világos: megnyerni a globális MI-versenyt Kínával szemben, a fejlesztés minden gátjának lebontásával.
Egy tekintetben azonban a Trump-kormányzat is szabályozza az MI-t. Egy másik rendeletben csak olyan modellek beszerzését és használatát engedélyezi a szövetségi beszerzéseknél, amelyek „ideológiailag semlegesek” és nem tartalmaznak „társadalmi törekvéseket” (social agendas). Az irányultságot jól mutatja, hogy a példaként felhozott ideológia a sokszínűség, egyenlőség és befogadás (angol betűszóval DEI).
Mindent a befolyásért
Kína nem idegenkedik az ideológiailag szabályozott mesterséges intelligenciától – amennyiben az ideológia megfelel a Kínai Kommunista Párt aktuális irányelveinek. Ennek érdekében Kína belsőleg szigorú, központilag vezérelt MI-felügyeletet alkalmaz. Az algoritmusok regisztrációhoz kötöttek, és az ideológiai irányvonal mentén kalibrált működés az alapelv.
Ugyanakkor Kína a nemzetközi színtéren a nyitottság és az együttműködés szószólójaként kíván fellépni. A július végén, Sanghajban, a kínai kormány szervezésében megtartott MI Világkonferencián elmondott előadásában Li Csiang miniszterelnök egy olyan nemzetközi szervezet felállítását javasolta, amely globális szinten szabályozná a mesterséges intelligencia használatát. Mint mondta, Kína azt szeretné, ha a mesterséges intelligencia fejlesztések eredményeit mindenki szabadon megosztaná és minden országnak, minden vállalatnak egyenlő joga lenne azokat használni. Ennek érdekében Peking hajlandó fejlesztési tapasztalatait és termékeit megosztani a világ többi részével, különösen a „globális dél” országaival. A létrehozandó szervezet székhelyéül a miniszterelnök Sanghajt javasolta.
Szabálykövetés mint versenyelőny?
Régóta egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia szabályozása nemcsak technológiai kérdés, hanem geopolitikai tét is. A minél fejlettebb MI-modellek és az azokon alapuló termékek és szolgáltatások birtoklása óriási versenyelőnyt biztosít vállalatoknak vagy akár egész országoknak, és nagyon nem mindegy, hogy az ilyenekkel nem rendelkező országok ki mögé sorakoznak fel, kinek a modelljeit, szolgáltatásait kezdik el használni.
Kérdés, hogy ebben a globális versenyben az önként vállalt szigorú keretrendszer jelenti-e a legjobb megoldást. Az AI Acttel kapcsolatban számos iparági szereplő – köztük startup-szövetségek – fogalmazott meg kritikát. Elsősorban attól tartanak, hogy a megfelelési terhek aránytalanul sújtják a kisebb vállalkozásokat, lévén a nagy technológiai cégek könnyebben teljesítik az előírásokat, így versenyelőnybe kerülhetnek. Szakértők szerint hatékonyabb lenne, ha a szabályozás nem az MI-technológiát, hanem annak konkrét felhasználási módjait célozná. E szemlélet szerint a meglévő ágazati szabályokat – fogyasztóvédelem, munkajog, pénzügy – kellene kiterjeszteni az MI-re. Ez egyszerűbb, célzottabb és könnyebben betartható keretet adna, különösen a kisebb piaci szereplőknek.
A jogszabály védelmezői szerint az AI Act célja nem a technológiai fejlődés befagyasztása, hanem biztonságos pályára állítása. Az első tapasztalatok és jogértelmezések után várhatóan további finomhangolások is következnek majd. A sikeres szervezetek azok lesznek, amelyek nem várnak az előírt határidőkre, hanem proaktívan felkészülnek, belső folyamatokat alkotnak, képezik a munkatársaikat, és naprakészek maradnak a jogszabályváltozásokat illetően is.
