Lehetőségek a kötelezettségekben

Volatilis gazdasági környezet, exponenciálisan fejlődő mesterséges intelligencia, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó techvállalatok, innovatív fintechek – ezek a körülmények jellemzik a közeljövőben a pénzügyi szektort. Azért kell e tényezőket megérteni és saját javunkra fordítani, mert versenyképes gazdaság elképzelhetetlen jól működő digitalizált pénzügyi rendszer és pénzügyi megoldások nélkül.

◼︎ Pénzügyi szektor

A következő évek legfontosabb megatrendje, hogy a technológiai fejlődés, valamint a várható EU-szabályozások, mint például a digitális fizetések biztonságának és hatékonyságának javítását célzó Payment Services Directive 3 (PSD3) és a pénzügyi adatokhoz való hozzáférést szabályozó Financial Data Access (FiDA) keretrendszer miatt az open banking open finance-ra, majd open economy-ra bővül. Ez serkenteni fogja a pénzügyi ökoszisztémák kialakulását és a hiperpeszonalizált megoldások létrehozását, ezáltal az életmód alapú árazást.

Túl a bankoláson

A bankolás és a bankok egyre kevésbé kapcsolódnak feltétlenül össze: a pénzügyi termékek elkezdtek láthatatlanul integrálódni különféle szolgáltatásokba, hasonlóan a repülőjegybe épített biztosításhoz. Az azonnali fizetés, a nyílt bankolás, valamint az automatizált kockázatértékelés elterjedésével lehetővé válik, hogy a banki termékeket ott vegyék igénybe az ügyfelek, ahol az üzletkötés zajlik. A technológia nyújtotta lehetőségek, az elmosódó iparági határok és az ügyféligények miatt a bankok folytatják az élethelyzet alapú kiszolgálását célzó beyond banking paletta bővítését, miközben a techcégek pénzügyi szolgáltatások nyújtásával kísérleteznek. Ennek eredményeként a jövőben néhány bank csupán white label szolgáltató lesz, viszont amelyik képes ökoszisztémát építeni (például az otthonteremtés vagy a mobilitás területén), az robusztusabbá válhat.

Szabályozások hálójában

Szabályozási szempontból 2025 mozgalmas évnek ígérkezik a magyar bankok számára. Az Európai Unió szándéka az eddig nem hatékonyan működő open banking fejlesztése, az adatok védelme és fizetések biztonságossá tétele, illetve az eddig nem kellően szabályozott területek kereteinek megszilárdítása. Ehhez számos rendeletet, szabályozást léptetetté életbe. (Ezeket lásd keretes írásunkban!) A szabályoknak való megfelelés a hatályba lépésekhez közeledve egyre jobban le fogja terhelni a bankokat, amelyeknek az EU-s előírások mellett a hazai szabályozónak is meg kell felelniük, például a Digitális Állampolgárság Program keretében történő eAzonosítás kötelező elfogadása miatt.

Az EU a mesterséges intelligencia és a kriptokereskedés területén is állást foglal és kötelezettségeket ró a bankokra. Az AI Act kockázatalapú megközelítést alkalmazva célozza, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazások biztonságosan és etikusan működjenek. E szabályozással kapcsolatban a bankoknak újfajta kötelezettségeket kell teljesíteniük egy még mindig új és viszonylag ismeretlen területen.

A szabályozások azonban lehetőségeket is rejtenek. A MiCA bevezetésével a bankok is megjelenhetnek a kriptoágazat területén, ahol előnyhöz is juthatnak a meglévő ügyfélbázisban rejlő lehetőségek kiaknázásával. A magyar kriptopiac jelentős potenciállal bír, ennek ellenére még nincs aktív bank ebben a szegmensben. Az, amelyik elsőnek lép be akár saját, akár white label szolgáltató integrálásával, jelentős piaci előnyre tehet szert.​

A felkészülés a szabályozásoknak való megfelelésre rengeteg IT-erőforrást igényel, ami éppen az újszerű üzleti megoldások fejlesztésétől vonja el az lehetőségeket. Ezért a kulcs a kollaboráció: azok a bankok tudnak megfelelni a szabályozásoknak és innoválni, akik képesek együttműködni a technológiai és fintech cégekkel, így megalapozva saját képességeiket ezeken a területeken.

Fizess később!

A következő években a fentieken túl három dologra érdemes figyelni. A Buy Now Pay Later (BNPL) olyan kamatmentes fizetési mód, amely révén az ellenérték azonnali kifizetése nélkül vásárolható meg a termék.​ A BNPL piac bővülését a fiatal generációk nyitottsága vezérli. A nyugaton már népszerű halaszott fizetési mód elterjedése Magyarországon is várható. Felmérések szerint a lakosság jelentős része nyitott a használatára, amit az egyik legnagyobb szolgáltató, a Klarna piacra lépése is alátámaszt.

Az eszközök tokenizációja – azaz például a részvények, ingatlanok és kulturális javak tulajdonjogainak digitális tokenné alakítása, majd blokkláncon történő tárolása és kezelése – egyre terjed. A tokenizálás eredményeként nő a likviditás, mert a nagy értékű eszközök kisebb értékű egységekre bontva kereskedhetőbbé válnak: elérhetővé válik a törtrészes tulajdonjog. Az eszközök tokenizálása új távlatokat nyit. Gondoljunk csak az ingatlanokra: számos városban szinte esélytelen egy átlagos fiatalnak saját ingatlanhoz jutni, de a tokenizálással ők is részesülhetnek az ingatlanpiaci árrobbanásból. A trendben rejlő potenciált igazolja, hogy a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock ​10 ezer milliárd dollárnyi eszközt (ennek persze csak kis része ingatlan) tokenizál a következő 5-10 évben.

A kvantum a jövő

És hogy egy kicsit a távolabbi jövő felé tekintsünk: a kvantum-számítástechnika is egyre több figyelmet kap, a legutóbbi Singapore Fintech Festivalon például kiemelt téma volt. A mesterséges intelligenciával párosítva óriási potenciált kínál olyan komplex kihívások megoldására, mint az adatbiztonság és a portfóliók optimalizálása. A kvantum-számítástechnika képes lehet átalakítani a pénzügyeket azzal, hogy lehetővé teszi a jelenleg megoldhatatlan számításokat például az árazás, a kockázati modellezés és a kiberbiztonság területén. Minden a hiperperszonalizáció felé halad, jelen tudásunk szerint kvantum-számítástechnika nélkül ezt nehéz lesz elérni.

Ács Zoltán
a Magyar Fintech Szövetség elnöke