A korábbi évekhez hasonló problémák uralták az idei, 14. alkalommal megrendezett Infotér Konferencia programját. A tárgyalt kérdések között volt például az információbiztonság, az e-kormányzati fejlesztések vagy a magyar vállalkozások digitalizációs szintje. Az ismert problémákra viszont új megoldásokat kerestek a résztvevők.
◼︎ Infotér 2023
Olyan új feladatok jelentek meg az energiaellátás területén, amelyekre csak a digitalizáció lehet a válasz – magyarázta el Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, hogy miért áll gyors fejlődés előtt az energiaügyi infokommunikáció. Az új feladatok abból adódnak, hogy egészen más most a helyzet, mint amikor kiépítették az energetikai hálózatokat. A fogyasztói oldalon egyaránt nőnek a lakossági és az üzleti igények – előbbieket például a hőszivattyúk terjedése vagy az elektromobilitás hajtja, utóbbiakat az újraiparosítás. A termelői oldalon pedig már nem csak a nagy állami erőművekkel kell számolni, hanem a napelem- és szélerőműparkokkal, valamint a lakossági napelemek garmadájával. „Informatikai megoldásokkal gyorsabban és olcsóbban tudunk választ adni az új energetikai kérdésekre, és nem kell a drága infrastrukturális elemeket, hálózatokat, transzformátorokat cserélni”, fogalmazott Solymár Károly Balázs. Az ehhez szükséges fejlesztések levezénylésére a tárca már idén nyáron létrehozta a Független Energetikai Adatközpont Zrt-t, a FEAK-ot.
Platformok a hatékony energiafelhasználásért
A munka egyik központi kérdése, hogy megfelelő mennyiségű adat álljon rendelkezésre, és erre több kezdeményezés is indult. A DIMOP 2.1.2 pályázat keretében valósítják meg az ENAP-ot, az Energetikai Adatszolgáltató Platformot. A jelenlegi energetikai modellben a termelők és az elosztóhálózati rendszerüzemeltetők, (DSO-k) pont-pont kapcsolatban állnak a MAVIR-ral és az energiakereskedőkkel. Az ENAP ezt az adattovábbítást tenné egyszerűbbé: mind a két oldal szereplőinek csak a platformhoz kell csatlakozniuk, és máris küldhetnek/fogadhatnak adatokat. Az előnyök között lesz az energetikai hatáselemzések és döntések adatalapú támogatása és a döntések hatásainak visszamérése, valamint az elosztási költségek csökkentése.
A másik kezdeményezés (DIMOP 2.1.3) a Közintézményi Energiamenedzsment Platform (KEP) a közfeladatot ellátó szervezetek számára biztosítja majd az aktív energiapiaci részvétel lehetőségét. Az iskolák, kórházak csatlakozhatnak a KEP-hez, amely kapcsolatot teremt az aggregátorokkal, energiaközösségekkel és állami szereplőkkel. Számtalan lehetőség rejlik abban, ha a teljes közintézményi szféra energiamenedzsmentjére rá lehet látni: csökkenthető a fogyasztás, rugalmasabbá tehető a szolgáltatás, megoldhatóvá válik a prediktív karbantartás.
Kormányzati felhő és virtuális kormányablak
Az Infotér Konferencia több előadásán és panelbeszélgetésén is szóba kerültek a várható államigazgatási és e-ügyintézési fejlesztések. Kovács Zoltán, a NISZ Zrt. vezérigazgatója a kormányzati rendszereket érintő kihívások között említette a növekvő üzemeltetési költségeket, az egyre erősebb kiberbiztonsági fenyegetettségeket, illetve az ügyfélelvárások növekedését. Az erre adható lehetséges válaszok között van a piaci szereplők erőteljesebb bevonása a fejlesztésekbe, bérleti konstrukciók igénybevétele, a kormányzati informatika további központosítása, illetve a felhő még nagyobb volumenű használata.
Utóbbival kapcsolatban Kovács Zoltán elmondta, hogy 2010 óta működik a kormányzati felhő, de megjelentek azok a kormányzati igények, amelyek nagyobb mértékű és gyorsabb átméreteződést igényelnek. Ennek kapcsán fel kell mérni, hogy kormányzati célokra igénybe lehet-e venni a publikus felhőt? Szükség lesz az adatok osztályozására, ami nagy munka, hosszú időt vesz igénybe, de alapos mérlegelés után ki kell dolgozni a szabályokat, és meg kell tenni a szükséges lépéseket.
| A növekedés táptalaja az oktatás
Meg kell haladni a politikai diskurzust az oktatás kérdésében – jelentette ki határozottan a konferenciát megnyitó rövid előadásában Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke. Mint mondta, az oktatás a legjobb befektetés, mert jó oktatás nélkül nincs képzett munkaerő, ami pedig elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez. „Minden okosan elköltött forint évtizedekre szóló befektetés”, tette még hozzá. Egy informatikai központú konferencia szervezőjétől talán némiképp szokatlan módon arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában az infokommunikációs eszközök használata nem oldja meg az oktatás problémáit. Komplex oktatásfejlesztési programra van szükség, mert a világban elvárt kognitív képességek is folyamatosan változnak. A puszta szövegértés (amelyben a magyar diákok jellemzően nem remekelnek) már nem lesz elegendő, mert előtérbe kerül a szerzett információk kritikus értékelése, amely pár év múlva a PISA-teszteknek is eleme lesz. |
A kormányhivatali digitalizációról rendezett kerekasztal-beszélgetés egyik központi témája a virtuális kormányablak megvalósítása volt. A megoldás azoknak segítene elkerülni a fizikai ügyintézést, akiknek nehézséget okoz az e-ügyintézési rendszerek használata. Az előre lefoglalt időpontban dedikált ügyintéző áll az állampolgár rendelkezésére, aki végigvezeti őt a folyamaton. Összesen 2500-3000 ügyintézőt szeretnének kiképezni erre a feladatra, és egyszerre nagyjából 500-an dolgoznának az országban, mondta Szabó Richárd, a Budapest Főváros Kormányhivatal főosztályvezetője. A még kidolgozás alatt álló modelltől azt várják, hogy egyre kevesebb ügyet kell a fizikai térben intézni és csökken az ügyintézők terhelése.
Az általános törekvés amúgy is az, hogy az ügyintézés minél olcsóbb legyen, miközben az ügyfél-elégedettség nő, tette hozzá Ádám Csongor, az IdomSoft termék és projekt ágazati igazgatója. Az előbbi cél elérését segíti, hogy monolitikus rendszerek helyett moduláris, mikroszerviz-alapú megoldásokat fejlesztenek – így például egy arcfelismerő modult számos rendszerbe lehet integrálni. Az ügyfélélményt pedig javítja az életesemény-alapú ügyintézés kiterjesztése, illetve a platformok átjárhatósága – ha mondjuk a mobilon megkezdett ügyintézést számítógépen is lehet folytatni.
Az IT-biztonság kulcsa az ember
Az információbiztonság javításában egyértelműen a humán tényező a fontosabb – állították egybehangzóan a kkv-k biztonságáról rendezett kerekasztal résztvevői. Zala Mihály, az EY Magyarország IT- és technológiai tanácsadásért felelős vezetője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a szakemberek tudásának erősítése is lényeges, például, hogy eloszlathatók legyenek a biztonsági szolgáltatásokkal kapcsolatos ellenérzések.
Ezzel együtt minden lehetséges segítséget meg kell adni a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek. Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte a GIRO Zrt-ben folyó fejlesztést a központi visszaélés-szűrő rendszer kidolgozására. Ebben a bankoktól származó adatokat hálózati információkkal egészítik ki. Ennek köszönhetően például észlelhető lesz, ha egy számlára hirtelen sok utalás érkezik, ami felveti a csalás gyanúját. A megoldás várhatóan 2025 közepén áll rendszerbe.
A NIS2 EU-s direktíva is komoly kötelezettségeket ró arra a mintegy 2500-3000 szervezetre, amely Magyarországon a hatálya alá tartozik. Ezeknek biztonsági szabályzatokat kell kidolgozniuk, azt auditáltatniuk is kell, incidens esetén pedig szigorú jelentéstételi kötelezettség terheli őket, mondta Király Anna, az SZTFH kiberbiztonsági szakértője. Az egyik legnagyobb kihívást ezzel kapcsolatban az jelenti, hogy honnan lesz elegendő (és tanúsított) auditorszervezet és -szakember, hogy több ezer vállalkozás biztonsági átvilágítását lefolytassa. Ami pedig a vállalkozások felkészültségét illeti, az nem méret, hanem sokkal inkább iparágfüggő. A járműgyártásban a kisebb szereplők is érettebbek ebből a szempontból, mint például az élelmiszeriparban.
Lehetőségek a hadiiparban
Alapjaiban változott meg az európai országok védelemipari jelene és jövője, a 2022 óta zajló ukrajnai háborúnak köszönhetően. Egy olyan szuperkonjunktúra érkezett erre a piacra, amelyre Magyarországnak is „fel kell ülnie”, hangzott el több előadásban is az Infotér október 17-i nulladik napján. A szóba jöhető piac ráadásul minden szempontból szinte korlátlan: a világűrtől a tengerek mélyéig, a fegyvergyártástól a kibervédelmi képességekig terjed.
A magyar ipar és a hazai piac mérete, felvevőképessége azonban nem teszi lehetővé a védelmi ipar teljes vertikumának kiépítését, emelte ki Simon Attila vezérőrnagy, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgató-helyettese. Példaképp említhető a stratégiai fontosságú nyersanyagok hiánya vagy éppen a teljesen önálló harcjármű-gyártáshoz szükséges ipari infrastruktúra kiépítésének óriási költségei. Éppen ezért fontos lenne meghatározni azokat a piaci területeket, ahol a tudás és nem az alapanyag megléte szükséges a sikerhez. Példaként került elő a rendszerváltás előtti Videoton: hazánk ekkor még világszerte elismert és keresett gyártója volt a rádióelektronikai eszközöknek.
A jövőre nézve szintén kiemelt fontosságú a mesterséges intelligencia használatának elsajátítása. Mint Dr. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta, itt nem „csak” arról van szó, emlékeztettek a felszólalók, hogy az egyes termékeket az MI támogassa vagy irányítsa. Hallgatók helyett alkotókat az egyetemre – a képzést alapvetően változtatja meg a „gépi agy” megjelenése. A magyar közép, felső- és felnőttoktatásnak a jövő MI-mestereit kell tanítani, akiket aztán a védelmi ipar is könnyen tud alkalmazni, magas hozzáadott értékű, magyar fejlesztésű és gyártású eszközöket, rendszereket kifejlesztve és előállítva. Miután a magyar piac korlátozott mérettel és erre a célra elkölthető összegekkel rendelkezik, így fontos az exportképes termékek megjelenése.
A kitörési pontok egyike lehet a kiterjesztett valóságra alapozott rendszerek fejlesztése. Ezt jelzi az is, hogy az Infotér Konferencián bejelentették az ilyen technológiák fejlesztésére és a munka összehangolására szánt XR Koalíció megalakítását. A Védelmi Innovációs Kutatóintézet irányításával, egyelőre 18 taggal megalakult szervezet az egyetemekkel, a nagyvállalatokkal és a kkv-kal közösen, a tervek szerint külföldi szereplőket is meghívva köti össze a kormányzatot, a szakértőket és a védelmi ipar szereplőit.
Schopp Attila–Trautmann Balázs
