A változó és hektikus piaci környezetben nemcsak cég-, hanem globális szinten is stratégiai kérdés, hogy a vállalatok miként tudják csökkenteni az informatikai terület energiafelhasználását. Ez részben azért fontos, mert a sok megújuló kiserőmű (például a háztartási, kkv-knál üzemelt napelemek) idővel óriási nehézségeket okozhatnak a villamoselosztó rendszer menedzselésében, másrészt elengedhetetlen az energiaköltségek csökkentése a versenyképesség hosszútávú megőrzése érdekében is.
◼︎ Mindenki ezt akarja
A kihívásoknak csak az adott vállalat energiafogyasztásának folyamatos monitorozásával és a következetes, a teljes működést lefedő, hatékony energiagazdálkodás kialakításával lehet megfelelni. Ezért amerikai szakemberek szerint egy igazán jó informatikai vezető egyben energetikai guru is, aki az egész vállalat energiafelhasználását felügyeli. A CIO elnevezésből tehát lassanként CGO, chief green officer lesz…
Világos a tendencia: az energiamenedzsment és az informatikai feladatok kötődése egyre szorosabb. Az energiafelhasználás racionalizálása során olyan változtatásokra is szükség van, amelyek esetleg befolyásolják a vállalat munkatársainak kényelmét, komfortérzetét is. Lehet változtatni a munkarenden, a munkaerőn, a multifunkciós irodagépeket le lehet cserélni alacsonyabb fogyasztású és kisebb tudású készülékekre. Vannak a piacon tanácsadó cégek, amelyek felmérik, hogy mely szegmensekben lehet ésszerűsíteni az energiafogyasztást, és ha szükséges, javasolják a fennálló struktúra átalakítását, esetleg az áramszolgáltató-váltást.
Hogy jön ide az IT-vezető?
Az IT működésének átvilágítását ötévente el kellene végezni, de a cégek ezt jellemzően tízévente, vagy sajnos gyakran sosem teszik meg. Az informatikai többletkiadások egyik fő oka sok cégnél az, hogy miközben a szervezet fejlődik, a vállalat IT-rendszere 10-15 éve változatlan. Ezek a cégek az informatikai kihívásokat sokszor rendkívül bonyolult és költséges módon oldják meg a régi rendszereiken ahelyett, hogy megválnának tőlük, és korszerűsítenének. Egy ilyen beruházás elsőre többletkiadásnak tűnik, ám hosszú távon megéri, hisz a munkatársak hatékonyabban és kiegyensúlyozottabban dolgoznak egy jól működő, korszerű rendszerben.
Igenis lehet spórolni a vállalati informatikán, de a legritkább esetben születik jó döntés felkészült szakértő bevonása nélkül. Ha pedig a kompetens vezetők rosszul hajtják végre a racionalizálást, akkor az akár az adott cég egészének működésére is negatív hatással lehet.
Mivel nincs két egyforma cég, nem mindig igaz, hogy a drága rendszer jobb, az olcsó pedig rosszabb. Viszont, ha a vállalat hajlandó akár időben, akár anyagiakban kicsit több erőforrást áldozni a megfelelő fejlesztésekre, az hosszú távon többszörösen is megtérülhet. A vállalatok sokszor költenek olyan fejlesztésekre, amelyeket kevéssé vagy egyáltalán nem használnak ki, vagy amelyeket sokkal olcsóbban is megkaphatnának, ha lenne megfelelő szakemberük, aki körülnézne a piacon, és a konkrét igényekhez igazodó ajánlatokat kérne be.
Néhány lehetőség
Szerverbérlés A saját szerver fenntartásnál a legtöbb esetben a felhőszolgáltatás jóval olcsóbb. Minél kisebb egy „adatközpont” annál rosszabb az energiahatékonysága. A nagyvállalatok között ma már elég gyakran előfordul, hogy a lehető legkisebb káros környezeti hatású adatközpontokat tervezzenek meg és hozzanak létre. A másik alternatíva, hogy a felhasználó a teljes adatközpontot felhőbe költözteti, ez egyre gyakoribb. Kisebb működtetési költség és nulla eszközigény az eredmény. A felhő egyik nagy előnye, hogy a cég csak azért fizet, amit ki is használ, így költséghatékony tud maradni.
Hűtés korszerűsítése Optimalizált energiafogyasztást eredményez, ha a távozólevegő-hűtésbe párologtató hűtőket építenek be, így a beszívott levegőben elért hűtő hatást át lehet vinni a friss levegőre. A hagyományos hűtőgépeket és hűtőregisztereket így lényegesen kisebbre és kedvezőbben lehet kialakítani. Ezzel a technológiával az épülethűtés üzemeltetési költségei is csökkenhetnek.
A Covid megmutatta: a home office kiválóan alkalmas egy cég áram- és fűtésszámlájának csökkentésére, nyilván azért, mert ezek a távmunkában foglalkoztatott munkavállalót terhelik. Miután a Covid-időszakban rákaptak az ízére, sok vállalat választotta az otthonról ellátható munkakörökben ezt a foglalkoztatási formát.
Telekommunikációs költségek Ne feledkezzünk meg a jelentős tételt képviselő vállalati telekommunikációs kiadásokról, mert ezeken is sokat lehet spórolni. A céges mobiltelefonok miatt gyakran kihasználatlan marad a vezetékes vonal, az alapdíj viszont továbbra is ketyeg, ami vonalanként évi 40 ezer feletti pluszkiadást is jelenthet. Ezzel párhuzamosan még mindig kevesen használnak VOIP rendszert, azaz céges szinten kevesen élnek az internetes telefonálás adta lehetőséggel, ami távolsági és külföldi hívások esetén 60-80 százalékos megtakarítási lehetőséget is rejthet magában.
Továbbá hiába vonzó a telefontarifa, ha percalapú a számlázás és 61 másodpercnyi beszélgetésért 2 perc díját fizetjük. Hogy mennyire hatékony ez az adott cégnek, arra nyilván, szinte azonnal adható adekvát válasz, ám a kérdés ténylegesen csak a telefonálási szokások analízise alapján válaszolható meg. Az eredmény birtokában aztán lehet tovább gondolkodni.
Tintasugaras nyomtató Egy globális váltás a lézernyomtatásról a tintasugaras technológia modern változatára elegendő energiát takaríthat meg a vállalkozásoknak évi 800 000 elektromos autó feltöltéséhez, 152 millió euróval csökkentheti az energiaköltségeket és 410 millió kg-mal a CO2-kibocsátást, amit 19 millió fa egy év alatt lenne képes megkötni.
