Az őszi infokommunikációs konferenciák egyik visszatérő kulcskérdése a hazai digitalizáció helyzete. Központi téma lesz az októberi Infotér Konferencián és a novemberi, nemzetközi Techxpón is – előbbin az ITBUSINESS médiapartner, utóbbin stratégiai partner lesz.
Nézzük meg, mi lehet az ottani diskurzusok kiindulópontja!
Két dokumentum van segítségemre ebben: az EU Digital Decade jelentésének Magyarországra vonatkozó része (ami nyáron jelent meg), valamint az IVSZ és a Századvég közös kutatása a hazai digitális gazdaságról. Mindkettőben találhatunk pozitív megállapításokat, mint ahogy figyelmeztető gondolatokat is.
A Digital Decade-ből nem csak az derül ki, hogy a nagysebességű hálózatok terén továbbra is az EU-átlag felett teljesít Magyarország, hanem az is, hogy van két olyan terület, ahol sikerült jelentős előrelépést felmutatni. Az egyik a céges felhőhasználat, amely majdnem a duplájára (37 százalékra) nőtt, és alig marad el az európai átlagtól; a másik pedig az adatelemzést alkalmazó nagyvállalatok aránya (53,2 százalék), amiben jócskán megelőzzük Európát.
Az IVSZ felmérése szerint a digitális gazdaság a magyar bruttó hozzáadott érték (GVA) 18 százalékát adja, vagyis több mint 10 ezer milliárd forint létrejöttéhez járult hozzá 2023-ban. Ezen belül az IKT-szektor közvetlen szerepe is egyre nő, 2001 óta évente átlagosan több mint 6 százalékkal emelkedett. Organikus növekedési pályával számolva 2030-ra a digitális gazdaság részaránya a nemzeti GVA-ból 21,8 százalékra nőne, a technológiavezérelt fejlődési pályán pedig 23,3 százalékra.
A szektor közvetlenül 253 ezer főt (az összes hazai munkavállaló 5,4 százalékát), a multiplikátor hatást is beleszámolva összesen mintegy 935 ezer embert (a munkaerő 20 százalékát) foglalkoztatta 2023-ben. Az előbbi értékre a Digital Decade valamivel alacsonyabb számot (4,2 százalékot) ad meg, ami valószínűleg az eltérő módszertanból származik, de egyúttal felhívja a figyelmet, hogy az EU átlagában gyorsabban nő az IKT-szakemberek aránya, mint Magyarországon.
Vagyis ahogy az IVSZ is megállapítja, a digitális gazdaság Magyarország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb motorja lehet. Aligha kérdéses, hogy az Infotér minden résztvevője egyetért ezzel a kijelentéssel. De a lehetőségből akkor lesz valóság, ha a szektor és a szakpolitika szorosan együttműködik, a gazdaság irányítói pedig prioritásként kezelik a technológiai fejlődést.
Munkaalapú gazdaságot nem csak összeszerelő üzemekkel lehet teremteni. Munkát végez az MI-fejlesztő, a UX-dizájner, a projektmenedzser és a rendszermérnök is, mégpedig nagyobb hozzáadott értékű munkát, mint az akkugyárban dolgozó melós. Egy technológiai kutatóközpont talán kevesebb embert foglalkoztat, mint egy autógyár, és a végeredmény sem feltétlenül olyan látványos, de hosszabb távon biztosabb megtérülést jelent az országnak.
Ha kedvező körülményeket tudunk teremteni az alkotó szellem kibontakozásának, ha nagyobb erőforrásokat fordítunk a képzésre (nem csak a szakemberekére, hanem minden állampolgár digitális fejlesztésére), ha ösztönözzük a kkv-k digitális innovációját, az egész ország jobban jár, és Magyarország felkerülhet a világ digitális térképére. Ha valamire, erre biztosan nem szabad sajnálni a pénzt.
