A mesterséges intelligenciához szükséges erőforrások utáni hajsza lassan szürreális méreteket ölt. Az Amazon, a Google, a Microsoft energiaigényeihez már atomerőművet építenek, és az EU is infrastruktúra fejlesztéssel gondolja tartani a versenyt. Pedig volt már példa arra, hogy az innováció nem ezen múlik, sőt az IT-szektorban is vannak, akik ellenzik ezt az irányt.
◼︎ Az EU és a mesterséges intelligencia
New Yorktól 300 kilométerre, Pennsylvania államban fekszik egy 50 ezres helység, Harrisburg. Itt telepedett le 300 évvel ezelőtt John Harris, a város pedig az ő nevét viseli, de nem erről ismert.
Harrisburg közelében épült 50 évvel ezelőtt a Three Mile Island atomerőmű egy reaktorral, majd 1978-tól kettővel. Átadása után pár hónappal, 1979 márciusában a második reaktor megsérült, a fűtőanyag elkezdett olvadni, de a katasztrófát sikerült elkerülni. Ha ez mégis bekövetkezik, a radioaktív anyag terjedése beláthatatlan következményekkel járt volna New York számára, tekintettel arra, hogy a két város közötti távolság alig egyharmada a Csernobil és Budapest közöttinek. A Three Mile Island-i balesetben senki nem sérült meg, az erőművet bezárták. (Érdekességként: a balesetet kivizsgáló bizottság vezetőjének az amerikai elnök John G. Kemeny-t, a Budapesten született Kemény János Györgyöt nevezte ki; ő akkor a tekintélyes Dartmouth College elnöke volt, és sok minden más mellett a BASIC programnyelv társszerzője.)
Tavaly szeptemberben az erőmű tulajdonosa, a Constellation Energy bejelentette, hogy 20 éves megállapodást kötött a Microsofttal és a szükséges javítások után 2028-ban várhatóan ismét üzembe helyezik az 1-es reaktort. Ha megkapják a hatósági engedélyeket, az erőmű legalább 2054-ig fog üzemelni és áramot szolgáltat a Microsoftnak.
A két fél természetesen hosszasan sorolta a karbonsemleges energiatermelés előnyeit, a több száz új munkahelyet és az államkasszába (majd) bekerülő több milliárd dollárt, de a tanulság mégis az, hogy a technológiai fejlődés erőforrásigényei felülírnak minden kockázatot és aggodalmat (a hír után természetesen jöttek a tiltakozások). Röviddel a Constellation közleménye után az Amazon és a Google is bejelentette, hogy nukleáris energiát terveznek használni – az ő terveikben a korszerűbb (de a gyakorlatban még nem létező) kis moduláris reaktorok, SMR-ek szerepelnek.
A DeepSeek felkavarta a vizet
De vajon a versenyelőny semmi máson nem múlik, mint a puszta erőn? Idén januárig úgy tűnt, hogy igen. A chipgyártók ontották az AI-ra optimalizált processzorokat, a nagy felhőcégek hektárszám építették az adatközpontokat, a környezetvédők több millióra becsülték a hűtésre elhasznált víz-hektolitereket, az amerikai kormányzat pedig 500 milliárd dollár támogatást jelentett be az egyebek mellett az OpenAI-t és az Oracle-t is felsorakoztató Stargate-projektre.
Majd jött a DeepSeek.
A kínai MI-modell építése 2003-ban kezdődött, és több változat után januárban megjelentették az R1 verziót. A hírek szerint a rendszer hardverigénye jóval kisebb, mint a nyugatiaké, és a betanítása is olcsóbb: költségeiről megoszlanak a becslések, 6 millió dollártól 500 millióig, attól függően, hogy mit számolnak bele közvetlen költségként.
| A magyar kapcsolat
Itthon kormánybiztos felügyeli az MI-fejlesztések politikáját. Palkovics László, illetve a kormány célja, hogy legalább egymillió állampolgárt ismertessenek meg a mesterséges intelligenciával, 100 ezren pedig szakirányú képesítést is kapnak. Lesz egy több mint 20 milliárd forintos beruházás, amellyel jelentősen bővül majd a hazai szuperszámítógép-kapacitás. További cél, hogy öt éven belül 200 MI-alapú startup induljon. Ami az EU szabályozást illeti, Magyarország ezt követni fogja, ez nem fogja gátolni a hazai alkalmazások terjedését, mondta Palkovics. Magyarország még nincs rajta a már kész EU-s MI-projektek listáján, de ez hamarosan változhat. A németországi Jülichi Szuperszámítógépes Központtal közösen magyar konzorcium pályázik az EU AI Factory Antenna programjára, jelentették be július elején. A konzorciumot a HUN-REN SZTAKI vezeti, tagjai a HUN-REN Központ, az ELTE, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Neumann Technológiai Platform. A projekt teljes költségvetése 10 millió euró, ennek felét az Európai Unió Horizon Europe keretprogramja biztosítja. A közlemény szerint Magyarország saját tulajdonú, nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC-) hardverelemeket helyezhet el a jülichi számítóközpontban. Ennek célja, hogy a magyar kutatók és fejlesztők közvetlen hozzáférést nyerjenek Európa jelenlegi legnagyobb, 800 petaflop (és a közeljövőben tovább növekvő) kapacitású szuperszámítógépes infrastruktúrájához. Az AI Factory Antenna program alapvetően a hazai infrastruktúrákra – mint a HUN-REN Cloud GPU-gyorsított felhőszolgáltatása és az 5 petaflopos Komondor nemzeti szuperszámítógépre – támaszkodik. Amennyiben ezek kapacitása nem bizonyul elegendőnek, a jülichi központ infrastruktúráját veszik igénybe, különösen fejlett MI-modellek fejlesztéséhez. |
Ami biztos: alaposan megrázta az amerikai vállalatok részvényárfolyamait, még úgy is, hogy több nyugati országban betiltották a hozzáférést a DeepSeek-hez, a biztonsági kockázatokra hivatkozva. Egy nap alatt az Nvidia közel 600 milliárd dollárt veszített piaci értékéből, a Broadcom közel 200 milliárdot, az Oracle és a Microsoft egyenként 70 milliárd fölött. Hogy értsük az arányokat: az Nvidiáé volt minden idők egy nap alatt elkönyvelt legnagyobb tőzsdei vesztesége. A következő szintén az Nvidiáé volt, 279 milliárd dollár – tavaly szeptemberben, a harmadik a Metáé, 250 milliárd 2022-ben. Tegyük hozzá, hogy az Nvidia részvények igen nagy hullámzásokat regisztráltak, a 10 legnagyobb veszteségből 8 a céghez köthető, mind 2024-ben.
Mindeközben Európában
Európában úgy tűnik, az energiaellátás nem jelent gondot, és az infrastruktúra fejlesztés abszolút prioritás.
Az EU általában többéves távlatban készít programokat. A kutatás-fejlesztési területet a Horizon Europe határozza meg 2027-ig. A 2023-24-es időszakra 112 millió euró értékben indultak új AI-specifikus pályázati felhívások több konkrét területre. Ezek:
- Nagy, generatív és multimodális AI modellek fejlesztése – 50 millió euró kerettel, olyan projekteknek, amelyek többféle adatot (szöveg, kép, hang, videó) képesek kombinálni.
- Átlátható és megbízható AI rendszerek – 15 millió eurós keret, amelynek célja olyan algoritmusok, keretrendszerek és eszközök fejlesztése, amelyek biztosítják az AI modellek magyarázhatóságát, auditálhatóságát és torzításmentességét.
- AI és kvantumtechnológiák integrációja – új számítási paradigmák kutatása, hosszabb távú áttörések érdekében.
Az Európai Innovációs Tanács (EIC) tavalyi munkaprogramja kifejezetten a „deep tech” területre koncentrált, ennek központi eleme volt a generatív AI. A program előirányzott finanszirozása 1,2 milliárd euró volt, több céllal:
- Pathfinder pályázatok: áttörő kutatási ötletek (pl. AI + biotechnológia, AI + robotika).
- Transition pályázatok: kísérleti fázisban lévő AI-technológiák gyakorlati kipróbálása.
- EIC Accelerator: start-upok és skálázódó vállalatok közvetlen támogatása és tőkerészesedés formájában történő befektetés (akár 15 millió euró/cég). Lényeges szempont volt, hogy a kutatási eredményekből piacképes AI startupok és vállalatok nőjenek ki Európában.
Gigagyárak és az AI
Külön stratégia az AI Kontinens Akcióterv, azaz az AI Continent Action Plan. Az akcióterv öt stratégiai területre oszlik, ezek közül az első a számítási infrastruktúra (computing infrastructure), amely további 3 területre tagolódik, a magyarul kissé bonyolultan hangzó „ipari mesterséges intelligencia megoldások” vagy MI-gyárak eredetiben: AI Factories, illetve Gigafactories. Az EU meghatározása szerint „a mesterségesintelligencia-gyárak olyan dinamikus ökoszisztémák, amelyek előmozdítják az innovációt, az együttműködést és a fejlesztést a mesterséges intelligencia (MI) területén. Összefogják a számítási teljesítményt, az adatokat és a tehetséget, hogy élvonalbeli MI-modelleket és -alkalmazásokat hozzanak létre. Európa-szerte előmozdítják az együttműködést, összekapcsolva a szuper-számítástechnikai központokat, az egyetemeket, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-ket), az ipart és a pénzügyi szereplőket.” Az AI Factory keretében az EU-s országok támogatást kapnak ahhoz, hogy létrehozzák saját MI infrastruktúrájukat. Néhány ilyen már létrejött Bulgáriában, Lengyelországban és Szlovéniában.
Közben az EU technológiai szuverenitásért felelős biztosa, Henna Virkkunen bejelentette, hogy 76 vállalat pályázott az ennél is nagyobb volumenű Gigafactory projektre, amelynek kifejezett célja, hogy Európa utolérje az Egyesült Államokat és Kínát a mesterséges intelligencia területén. A tervek szerint a gigafactory-k nagy AI számítási és adattároló központok lesznek, mindegyik 100 ezer korszerű AI-chippel. A pályázatok 16 tagállamokból érkeztek, ami messze meghaladja az EB várakozásait és azt is mutatja, hogy Európa-szerte nagy lendületben van az innováció, mondta Virkkunen, de nem közölte a pályázó vállalatok nevét.
De kell ez nekünk?
Mint kiderült, nem mindenki lelkesedik a „bulldózerekkel az MI-piacra” stratégiáért. Közéjük tartozik például Christian Klein, az SAP vezérigazgatója. Klein júliusban beszélt erről, nem is elsősorban az EU-tervek ellen, hanem Jensen Huang Nvidia-vezérre reflektálva. Huang ugyanis valamiért szívügyének tekinti Európa digitális szuverenitását, és egy európai körúton beszélt arról, hogy az MI napjainkban alapvető infrastruktúrának tekinthető, ugyanúgy, mint valamikor a villanyáram vagy az internet.
Úgyhogy Németországban, több partnerrel együtt „a világ első ipari MI-felhőjét” fogja megépíteni 10 ezer Blackwell processzorral. A központot a Deutsche Telekom fogja üzemeltetni és nagy számítási igényű alkalmazásokat fog futtatni. Később további hét európai országban hoznak létre hasonló Nvidia-alapú központokat, lényegében úgy, ahogy az EU is szorgalmazza.
„Tényleg arra van szükségünk, hogy építsünk öt adatközpontot és pakoljuk tele erős chipekkel? Ez kell Európának? Vannak kétségeim” – mondta Klein egy németországi sajtóbeszélgetésen, majd odaszúrt Huangnak: a DeepSeek bebizonyította, hogy egy névtelen kínai cég fejlesztői, nyílt forráskódú modellel térdre kényszeríthetik az amerikaiakat, a költségük töredékéért. A gigaprojektek helyett Klein azt javasolta az európai ipari vállalatoknak, például az autó- és gyógyszergyártóknak, hogy azt nézzék, hogyan javíthatja az MI az üzletmenetüket. Azzal, hogy megpróbálják utolérni az amerikai infrastruktúrák fejlettségét, csak erőforrásokat pazarolnak. A Trump által indított 500 milliárdos Stargate program mellett nem lehet győzni az EB 20 milliárd eurós „gigafactory” programjával, tette hozzá Klein.
