Amikor Irán február végén gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost – azt az útvonalat, amelyen a világ olaj- és gázforgalmának mintegy ötöde halad át –, a közvetlen következmények kiszámíthatók voltak: megugrottak a nyersolajárak, megrázkódtak az energiapiacok, és a geopolitikai elemzők a legerősebb jelzőiket vették elő. Azt azonban kevesebben látták előre, milyen gyorsan gyűrűzik tovább a válság a petrolkémiai láncon, és milyen erővel csap le Ázsia félvezetőiparára.
Dél-Korea, amely a Samsung és az SK Hynix otthona – e két vállalat együtt a globális DRAM-piac mintegy 70%-át, valamint a nagy sávszélességű memória gyártásának 80%-át kontrollálja –, a zavarok egyik leginkább érintett szereplője. Az ország naftaimportjának aránya körülbelül 45%, és ennek mintegy 77%-a hagyományosan a Közel-Keletről érkezett. Ez az ellátási útvonal most gyakorlatilag megszűnt.
Hétfőn Dél-Korea Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériuma megerősítette 27 000 tonna orosz nafta importját, ami az első ilyen beszerzés azóta, hogy kitört az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja. A vásárló az LG Chem volt, az ország legnagyobb vegyipari vállalata, amely a szállítmányt a dél-csungcsongi tartományban található Daesan ipari komplexumba irányította. Az ügyletet egy ideiglenes amerikai szankciómentesség tette lehetővé, amely engedélyezte, hogy a már úton lévő orosz szállítmányok március 12. és április 11. között befejezzék értékesítésüket és kirakodásukat. Washington megerősítette, hogy a nem dollárban történő fizetések nem váltanak ki másodlagos szankciókat.
Ez a lépés nem stratégiai irányváltás, inkább kényszerű válságkezelés. Az LG Chem már kénytelen volt leállítani a jeosui komplexumában működő, évi 800 000 tonna kapacitású 2-es számú naftafeldolgozó üzemét, mert nem tudott elegendő alapanyagot biztosítani. Nem egyedi esetről van szó: a Yeochun NCC vis maior helyzetet hirdetett szerződéseiben, a Lotte Chemical és az LG Chem pedig figyelmeztette ügyfeleit, hogy további hasonló lépések várhatók. Iparági források szerint a dél-koreai petrolkémiai szektor készletei nagyjából két hétre elegendők.
A válság miatt Szöul az elmúlt évek egyik legagresszívebb kínálati beavatkozását hajtotta végre. Múlt héten péntektől exporttilalmat vezettek be a naftára, és a finomítókat kötelezték, hogy a korábban exportált, hazai termelés mintegy 11%-át belföldön hasznosítsák. A kormány emellett rendkívüli intézkedésekkel szabályozhatja a nafta termelését és elosztását.
Kapcsolat a félvezetőiparral
A nafta szerepe a chipgyártásban kevésbé nyilvánvaló, mint a műanyagiparban, de nem kevésbé kritikus. Származékai – olefinek és aromás vegyületek – alapját képezik azoknak a nagy tisztaságú vegyi anyagoknak, oldószereknek és műanyagoknak, amelyek a félvezetőgyártáshoz szükségesek. Ide tartoznak például az áramkörök mintázásához használt fotoreziszt bevonatok és a wafer-feldolgozás során alkalmazott tisztítószerek. Az etilént, amely naftából készül, Dél-Koreában gyakran az „ipar rizsének” nevezik, utalva univerzális felhasználására.
A nafta azonban csak egy eleme a problémának. A dél-koreai ipari minisztérium 14 olyan kulcselemet azonosított a félvezető-ellátási láncban, amelyek súlyosan kitettek a közel-keleti konfliktusnak. Ezek közül kiemelkedik a hélium, amelyet a szilíciumlapkák hűtésére használnak, és gyakorlatilag nincs helyettesítője. Katar – amely a globális héliumtermelés több mint egyharmadát adja – március 2-án leállította termelését, miután iráni dróntámadások miatt kiesett a Ras Laffan komplexum. 2025-ben Dél-Korea héliumimportjának közel 65%-a Katarból származott.
A bróm szintén kritikus anyag, amelyet az áramkörök kialakításában és a chipvizsgáló berendezésekben használnak. A világ brómtermelésének körülbelül kétharmada Izraelből és Jordániából származik, miközben Dél-Korea ellátásának 90%-át Izrael biztosítja.
Dél-Koreán túl
A sérülékenység nem kizárólag Dél-Koreára jellemző, bár ott a legsúlyosabb. Japán naftájának mintegy 42%-át a Közel-Keletről szerzi be, és több japán petrolkémiai vállalat már termeléscsökkentést jelentett be. Tajvan – ahol a világ legfejlettebb chipjeinek mintegy 90%-át gyártják a TSMC révén – energiaigényének körülbelül 97%-át importálja, ennek harmada közel-keleti cseppfolyósított földgázhoz (LNG) kötődik.
Egyelőre a nagy chipgyártók óvatosan megnyugtató kommunikációt folytatnak. Az SK Hynix szerint diverzifikálták héliumellátásukat és elegendő készlettel rendelkeznek. A TSMC figyelemmel kíséri a helyzetet, de egyelőre nem számít a katari termelés leállásának jelentős hatására. A GlobalFoundries szerint rendelkeznek kockázatkezelési tervekkel.
Ez a nyugalom azonban csak akkor tartható fenn, ha a konfliktus hamar véget ér. A naftaválság ugyanis egy olyan időszakban érkezik, amikor a félvezetőipar különösen érzékeny a zavarokra. A Samsung és az SK Hynix rekordévet zárt 2025-ben, főként az AI-chipek iránti rendkívüli kereslet miatt, és 2026-ra jelentős kapacitásbővítést terveztek. Paradox módon ugyanaz a geopolitikai instabilitás, amely veszélyezteti az ellátási láncokat, egyben növeli is a keresletet, mivel vállalatok milliárdokat költenek AI-adatközpontokra.
Március 25-re a szingapúri azonnali naftaár meghaladta az 1000 dollárt tonnánként, ami mintegy 60%-os növekedés egy hónap alatt. Északkelet-Ázsiában még magasabb árakat jegyeztek, 1010–1050 dollár között. A Kornbluth Helium Consulting elemzői legalább 2–3 hónapos héliumtermelési kiesést, és 4–6 hónapos helyreállási időt becsülnek.
Különösen fontos az április 11-i határidő, amikor lejár az amerikai szankciómentesség. Ezt követően megszűnik az orosz naftaimport jogi lehetősége, hacsak Washington nem hosszabbítja meg az engedményt. Az LG Chem által beszerzett 27 000 tonna gyorsan elfogyhat. A dél-koreai chipipar így egy váratlan kérdéssel szembesül: nem az a kérdés, hogy képesek-e elegendő chipet gyártani, hanem az, hogy hozzájutnak-e a működéshez szükséges alapanyagokhoz és energiához.
Forrás: https://thenextweb.com
