Idén ismét megkérdeztük a szakmai szervezetek vezetőit arról, hogyan látják az elmúlt egy évet és mire számítanak 2026-ban. Az egyik legfontosabb eredménynek egyöntetűen a megújított mesterséges intelligencia stratégia látszik, de az elvégzendő feladatok között is előkelő helyen szerepel az AI-készségek fejlesztése és a vállalkozások AI-érettségének növelése.
◼︎ Mit mondanak a szakmai szervezetek?
Javult-e a hazai vállalkozások és a gazdaság digitalizációja 2025-ben, és ha igen, mi volt a legörvendetesebb fejlemény?
Biró Albert
Az EU 2025 nyári „Digital Decade” országjelentése pozitívan értékeli hazánk hálózati infrastruktúráját és kiemeli, hogy a vállalati digitalizáció is fejlődött a vizsgált időszakban, továbbá, hogy bár az EU átlagtól elmaradunk, de egyre inkább elterjednek a felhőalapú és adatelemzési megoldások.
Cserna József
A kérdést a projektek digitalizáltságára szűkítve elmondhatjuk, hogy kutatásunk alapján a projektek informatikai támogatottsága tovább erősödött: a szervezetek túlnyomó többsége már alkalmaz valamilyen digitális eszközt a projektmenedzsment területén. Különösen örvendetes, hogy a projektmenedzsment kultúra érettsége látványosan fejlődött: egyre szélesebb körben alkalmaznak formalizált módszertanokat, amelyekhez szorosan kapcsolódnak azok a digitális megoldások, amelyek hatékonyan támogatják a projektfolyamatokat.
Csömör Magdolna
Az ország az EU-átlaghoz képest is erős digitális infrastruktúrával rendelkezik. Különösen a gigabites hálózatok lefedettsége terén ugrásszerű a javulás; erre az alapra építve lehetővé válik fejlettebb digitális szolgáltatások vagy alkalmazások vállalati használata. A vállalkozások adattudatossága javult, ugyanakkor a felhasználói digitális készségek terén továbbra sem történt áttörés jellegű változás. A vállalati mesterségesintelligencia-alkalmazásban is van még tér a fejlődésre.
Kis Gergely
Biztos, hogy javult (szerencsére romlani nem tud), de a magyar kkv-szektor digitalizáltsága továbbra is elmarad az EU-átlagtól. A Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP Plusz) idei erőteljes elindulása a következő 3-4 évre vetítve jelentős változásokat hozhat. Nagyon bízom abban, hogy az elektronikus hírközlőhálózati fejlesztések hatására (DIMOP Plusz 3-as prioritás) továbbra tartani tudjuk az EU-átlag feletti növekedésünket. A használat ösztönzésére szintén sok pályázati lehetőség nyílt meg, remélem, az ország szintjén is jól fogjuk hasznosítani a támogatási forrásokat.
Kovács Levente
2025-ben egyértelműen tovább javult a hazai digitalizáció: a Digitális Állampolgárság Program egyre több szolgáltatással segíti a mindennapi ügyintézést, és valódi kényelmet hoz az állampolgároknak és a vállalkozásoknak is. Az is örvendetes, hogy a mesterséges intelligencia végre a gyakorlatban is központi szerepet kapott, a hazai vállalkozások ma már nem csupán figyelik és követik, hanem aktívan keresik is a saját MI-alkalmazási lehetőségeket.
Pap Sándor
A nagyvállalati szféra már nyitott akár a modern technológiák– mint az MI és a blockchain – felé, de a mikrovállalkozások és a kkv-k sok esetben a vállalatirányítási rendszerek vagy a digitális térben történő megjelenés kezdeti szintjén állnak. A továbblépésben segítenek a kormányzat támogatási konstrukciói, például a DIMOP Plusz és a Demján Sándor Program. Az is örvendetes, hogy egyre több piaci szereplő csatlakozik a DÁP-hoz, így online ügyfélszolgálataikon már DÁP-azonosítással is tudnak ügyet intézni az állampolgárok.
Melyik szakpolitikai intézkedést, jogszabályt, stratégiát ítéli a legfontosabbnak, és miért?
Biró Albert
Márciusban jelent meg az e-nyugtára vonatkozó kormányrendelet, amely alapjaiban változtatja meg és digitalizálja a nyugtaadás rendszerét. Emellett nyilván kiemelten fontos az MI-stratégia megújítása is, amely nem csak az infrastruktúrára, hanem a kapcsolódó oktatásra és vállalati alkalmazások bővítésére is fókuszál.
Cserna József
Az idei év egyik legmeghatározóbb digitalizációs szakpolitikai dokumentuma Magyarország felülvizsgált MI Stratégiája, különösen a projektmenedzsment szakma szempontjából. Az MI-alapú fejlesztések összehangolt bevezetése és integrálása új projektformák létrejöttét ösztönzi, miközben elősegíti azoknak a speciális kompetenciáknak a kibontakozását, amelyek az ilyen technológiaorientált kezdeményezések sikeres megvalósításához elengedhetetlenek. Ennek következtében a projektmenedzserek szerepe felértékelődik az MI-megoldások bevezetésében, tesztelésében és skálázhatóvá tételében.
Csömör Magdolna
Első helyen a Gigabit Magyarország Programot említeném, amely a piaci szektor beruházásai mellett állami támogatással segíti, hogy 2030-ra minden magyar állampolgár és vállalkozás rendelkezhessen gigabitképes internetkapcsolattal. Ugyancsak kiemelném Magyarország frissített MI Stratégiáját, amely már nemcsak fejlesztési célokat, hanem kormányzati, oktatási és vállalati adaptációs szempontokat is lefed. Fontos előrelépés, hogy az MI-kompetenciafejlesztés, a kkv-digitalizáció támogatása és az adatgazdaság ösztönzése összekapcsolódik a nemzeti innovációs stratégiával.
Kis Gergely
A jelenlegi hazai fejlesztéspolitikában a kormány által elfogadott Nemzeti Digitális Stratégia adja meg azt a keretet, amely mentén a digitalizációs fejlesztések ösztönzését alakítják ki. Ha elérjük az ebben kitűzött célokat, akkor ez lesz „a legfontosabb stratégia”. Jogszabályok szintjén meglátásom szerint jelenleg a DSA (Digital Services Act) hazai adoptálása és a mesterséges intelligencia szabályozása, az AI Act jelenti a legnagyobb kihívást, illetve változást.
Kovács Levente
A hazai MI Stratégia és az AI Act együttese jelöli ki azokat a kereteket, amelyek mentén az ország és a vállalkozások biztonságosan és felelősen használhatják a mesterséges intelligenciát. Szakmai szervezetként erősebb szerepet kell vállalnunk a döntés-előkészítésben és a digitális kompetenciák fejlesztésében. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy az NJSZT aktív társadalmiasító szerepet vállaljon; ennek elősegítésére nemrég az ICDL MI-moduljához fejlesztett tananyagot tettük ingyenesen elérhetővé.
Pap Sándor
Az ősz folyamán elkészült hazánk megújított MI Stratégiája, amely a 2025-2030 közötti időszakra szól. A kormányzati döntéshozók már 2020-ban elkészítették a stratégia első vátozatát, azonban a technológiai fejlődés olyan mértékű lett az elmúlt időszakban, hogy mindenképpen szükség volt az eredeti dokumentum átdolgozásra, valamint a fókuszpontok átstrukturálására. Azt gondolom, hogy a mostani dokumentum szakmailag erős alapot nyújt hazánk digitalizációs törekvéseihez az elkövetkező évekre.
Milyen intézkedések, lépések, jogszabályok megtételét, meghozatalát hiányolja a leginkább?
Biró Albert
Nem lehet elégszer kiemelni, hogy az oktatásra még nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Ez nem kizárólag kormányzati feladat, inkább társadalmi összefogás kérdése. Épp ezért szükséges lenne a konszenzus arról, hogy a világ élvonalába, a Top100-ba kell felfejlesztenünk legalább egy magyar egyetemet. Az oda vezető útra vonatkozó koncepciót hiányolom.
Csömör Magdolna
Nem konkrét intézkedéseket, hanem inkább intézkedéscsomagokat, irányokat említenék. Az első a szisztematikus dereguláció, az elavult és egyszerűsítendő jogszabályi rendelkezések felülvizsgálata, elsősorban a fogyasztóvédelem területén. Tovább kell erősíteni a digitális készségek, és különösen a mesterséges intelligencia oktatását. Megfontolandónak tartjuk a digitális beruházások további ösztönzése érdekében adókedvezmény biztosítását a vállalati digitalizációs fejlesztésekre. Ugyancsak hiányoljuk az EU AI Act gyakorlati végrehajtását segítő magyar nyelvű módszertani útmutatókat, audit-sablonokat, kockázati és megfelelési eszköztárakat.
Kis Gergely
Nem szeretem, amikor egy nem fejlődő, vagy nem elég gyorsan fejlődő szektor kapcsán az „államra” mutogatunk, felelősséget keresve. Szerintem az üzleti és a tudományos világnak kell segíteni az államokat abban, hogy milyen változások szükségesek a beruházási, fejlesztési kedv fenntartásához. Éppen ezért nem „hiányolok” semmit, a HTE oldaláról megpróbáljuk tudásunk legjavát adva segíteni a mindenkori szakpolitikai intézkedéseket. Amin szerintem mindenképpen változtatnunk szükséges, az a szemléletmód. A hazai cégvezetők egy része ugyanis még mindig nem hatékonyságnövelésként tekint a digitalizációs lehetőségekre, és egy esetleges nagy beruházásban nem a cégérték növekedést látja. Hiába az állami ösztönzés, ha mindez nem változik.
Kovács Levente
A legnagyobb hiányosság – bár történtek határozott előrelépések – továbbra is a mesterséges intelligencia használatának, hatásának és korlátainak oktatása; nemcsak a felsőoktatásban, hanem már az általános iskolától kezdve. A digitális írástudás új dimenziója az MI-vel kiegészült digitális kompetencia, amelyet mindenkinek el kell sajátítania. Ennek keretét az ICDL program tökéletesen biztosítja.
Pap Sándor
Hiányosságról nem tudok beszámolni, inkább az időtényező és az infokommunikációs technológiák rohamos fejlődése az, amellyel olykor komoly versenyt kell futnunk. A megújult MI Stratégiához kapcsolódóan nemrégiben kezdődött meg a munka az egyes ágazati feladatok akciótervekké – és ahol szükséges – jogszabályokká formálásában, hogy a magas szintű digitalizáció valódi versenyelőnyt és érezhető változást hozzon majd a kormányzat, a vállalkozások és az állampolgárok szintjén egyaránt.
Milyen irányokba fejlődik a projektmenedzsment szakma a digitalizáció és mesterséges intelligencia korában?
Cserna József
A projektmenedzsment szakma a digitalizáció és a mesterséges intelligencia korszakában dinamikusan átalakul: egyre inkább az automatizáció, az adatvezérelt döntéshozatal, az agilis szemlélet és a hibrid működési modellek irányába fejlődik. Az MI-alapú eszközök egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak az erőforrás-tervezés, a kockázatelemzés és a projektkommunikáció területén. Ezzel párhuzamosan felértékelődnek a soft skillek, különösen az etikai érzékenység és a technológiai jártasság.
Milyen stratégiai célokat tűzött ki a szervezete 2026-ra?
Biró Albert
Idén először az Infotér Konferencia már 4 napos volt, melyen több mint 2500 résztvevő és 350 előadó jelent meg; jövőre ezt szeretnénk még tovább fejleszteni. A konferencián együttműködési megállapodást írtunk alá egy szlovák és egy horvát partnerrel: 2027-ben közösen szervezünk regionális konferenciát. Ezen jövőre sokat kell dolgozzunk, hogy megvalósuljon.
Cserna József
2026-ban a PMSZ legnagyobb szakmai kihívásai az MI és a digitalizáció területén keresendők. Az automatizálás nem a PM-ek feleslegessé válását jelenti, hanem a szerepük stratégiaivá válását. A siker kulcsa a digitális kompetenciák fejlesztésében, az MI gyakorlati alkalmazásában rejlik. A PMSZ célja a PM-ek támogatása az adaptációban, hogy a változás motorjai lehessenek a digitális gazdaságban.
Csömör Magdolna
A HÉT fókuszában 2026-ban két uniós rendelet lesz. A szektor számára kiemelt jelentőséggel bír a Gigabit Infrastructure Act (GIA), amely a hálózatfejlesztéseket hivatott elősegíteni. Jelenleg zajlik a hazai szabályozási környezet harmonizálása, a jövő év pedig a GIA gyakorlatban történő alkalmazásáról, bevezetéséről fog szólni. Az Unióban a 2018-as Egységes Európai Hírközlési Kódexet a közeljövőben felváltja a Digital Network Act (DNA). A HÉT aktívan részt kíván venni az uniós és a hazai szabályozási keretek alakításában, így az iparági konzultációk során a szektor szakmai javaslatainak és a szolgáltatói szempontok érvényre juttatásában.
Kis Gergely
A HTE küldetése az infokommunikációs ágazat egészének objektív szakmai képviselete. A jelenlegi elnökség olyan stratégiát fogadott el, amellyel a technológiai fejlődés befogadásának és kibontakozásának elősegítéséhez járulhatunk hozzá. A Data-EDIH révén segítjük a hazai kkv-k, startupok és a közszféra szervezeteinek digitális átalakulását, és éppen indul egy MI-alkalmazások bevezetését célzó programunk is. Stratégiai célunk, hogy a HTE a digitalizációt érintő összes szakterületen think tank szerepet tudjon betölteni Magyarországon.
Kovács Levente
A Neumann Társaság új elnöksége 2026-ra szervezeti megújulást és a szakmai dimenzió erősítését tűzte ki célul. Kiemelten fontos számunkra a fiatalok megszólítása, a digitális írástudás és a magyar informatikai örökség széleskörű kommunikálása. Emellett nemzetközi kapcsolataink szélesítését és bővítését, új szakmai programok és konferenciák elindítását, valamint a Neumann-brand frissítését és megerősítését tekintjük első számú stratégiai feladatunknak.
Pap Sándor
Az NHIT a kormányzat stratégiai tanácsadó és véleményező szerve, így kiemelt törekvése, hogy a kormányzatban és az állami szférában megvalósuló digitalizációs programok és fejlesztések még inkább egymást erősítve és egymással szoros összhangban valósuljanak meg jövőre is. Emellett folyamatosan figyelemmel kísérjük a modern technológiák kormányzati alkalmazásának lehetőségeit is, hogy ezek implementálása hol hozhat hatékonyságnövelést a közigazgatási folyamatokban.
