72 órás, maratoni vitát követően az Európai Unió (EU) jogalkotói pénteken történelmi jelentőségű megállapodásra jutottak a kiterjedt „AI Act” MI-biztonsági fejlesztési törvényjavaslatról, amely a legszélesebb körű és legmesszebbre mutató a maga nemében.
Egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia legélesebb kritikusai a szinte határtalan fenyegetettségére figyelmeztetnek, miközben a szószólók az emberiség jövője szempontjából jelentkező előnyeit hirdetik, az európai MI-törvény biztosítani kívánja, hogy a technológia exponenciális fejlődését nyomon követés és felügyelet kísérje, és hogy a legveszélyesebb felhasználási módokat betiltsák. Azokat a technológiai vállalatokat, amelyek a 27 országból álló, 450 millió fogyasztót tömörítő – a Nyugat egyetlen legnagyobb – blokkjában szeretnének üzletet kötni, köteleznék az adatok közzétételére és szigorú tesztelésre, különösen az olyan termékekben való „magas kockázatú” alkalmazások esetében, mint az önvezető autók és az orvosi berendezések.
Az előzmények
Az Európai Bizottság már korábban is foglalkozott a feltörekvő mesterségesintelligencia-technológiák kezelésének növekvő kihívásaival: 2018-ban bemutatta az első európai stratégiát a mesterséges intelligenciáról, valamint a mesterséges intelligenciára vonatkozó koordinált terveit, majd 2019-ben a megbízható mesterséges intelligenciáról szóló iránymutatásokat. A következő évben a Bizottság kiadott egy fehér könyvet az MI-ről és egy jelentést a mesterséges intelligencia, a dolgok internete (IoT) és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól.
„A mesterséges intelligencia nem lehet öncélú, hanem olyan eszköz, amelynek az embereket kell szolgálnia, és amelynek végső célja az emberi jólét növelése. Az uniós piacon elérhető vagy egyébként az uniós polgárokat érintő mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályoknak ezért az embert kell a középpontba helyezniük (emberközpontúnak kell lenniük), hogy bízhassanak abban, hogy a technológia használata biztonságos és a jogszabályoknak megfelelő módon történik, beleértve az alapvető jogok tiszteletben tartását is. Ugyanakkor a mesterséges intelligenciára vonatkozó ilyen szabályoknak kiegyensúlyozottnak és arányosnak kell lenniük, és nem szabad szükségtelenül korlátozniuk vagy akadályozniuk a technológiai fejlődést. Ez azért különösen fontos, mert bár a mesterséges intelligencia már most is jelen van az emberek mindennapi életének számos területén, nem lehet előre látni annak minden lehetséges felhasználását vagy alkalmazását, amelyre a jövőben sor kerülhet,”
írta az Európai Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetében.
A megállapodás
Dragos Tudorache, a mesterséges intelligenciáról szóló törvény tárgyalásait vezető román törvényhozó üdvözölte a megállapodást, amely mintául szolgál a világ szabályozói számára, akik a mesterséges intelligencia gazdasági előnyeinek és társadalmi veszélyeinek értelmezésén fáradoznak, különösen a népszerű chatbot, a ChatGPT tavalyi megjelenése óta.
„Ez a jogszabály szabványt, modellt fog jelenteni sok más joghatóság számára odakint, ami azt jelenti, hogy extra gondossággal kell eljárnunk, amikor kidolgozzuk, mert ez sok másra is hatással lesz. Az a munka, amelyet ma elértünk, inspirációt jelent mindazok számára, akik példaképeket keresnek. Megteremtettük az egyensúlyt a védelem és az innováció között,”
Carme Artigas, Spanyolország digitalizációért és mesterséges intelligenciáért felelős államtitkára az üzletet követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a folyamat időnként fájdalmas és stresszes volt, de a mérföldkőnek számító üzlet megérte az alváshiányt.
Az európai digitális adatvédelmi és emberi jogi csoportok nyomást gyakoroltak a parlamenti képviselőkre, hogy álljanak ki az országok azon törekvése ellen, hogy széles körű mentességeket biztosítsanak a rendőrség és a hírszerző ügynökségek számára, amelyek már megkezdték a mesterséges intelligenciával működő technológiák tesztelését. A megállapodás korai bejelentését követően az érdekvédők továbbra is aggódtak a nemzetbiztonság és a rendőri tevékenység számára biztosított számos kivétel miatt.
„Az ördög a részletekben rejlik majd, de bár sikerült néhány emberi jogi biztosítékot szerezni, az EU MI-törvénye kétségkívül keserű szájízt hagy az emberi jogok védelmezőinek szájában,”
mondta Ella Jakubowska, az akadémikusokat, jogvédőket és nem kormányzati szervezeteket tömörítő European Digital Rights vezető politikai tanácsadója.
A jogszabály végül korlátozásokat tartalmazott az alapítványi modellekre, de széles körű mentességet adott a „nyílt forráskódú modelleknek”, amelyeket olyan kód felhasználásával fejlesztenek, amely szabadon hozzáférhető a fejlesztők számára, hogy saját termékeik és eszközeik számára megváltoztathassák. A lépés előnyös lehet a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciával foglalkozó európai vállalatok számára, amelyek a törvény ellen lobbiztak, köztük a francia Mistral és a német Aleph Alpha, valamint a Meta, amely kiadta a LLaMA nyílt forráskódú modellt.
Néhány „rendszerkockázatosnak” minősített saját modellre azonban további kötelezettségek vonatkoznak majd, beleértve az energiahatékonyság értékelését és jelentését. Az alku szövege nem volt azonnal elérhető, és a sajtóközlemény nem részletezte, hogy milyen kritériumok váltják ki a szigorúbb követelményeket. Az MI-törvényt megsértő vállalatok a globális bevétel akár 7 százalékáig terjedő bírságra is számíthatnak, a jogsértéstől és a szabályokat megszegő vállalat méretétől függően.
A régió évek óta világelső a digitális magánélet védelmével, a közösségi média ártalmaival és az online piacok koncentrációjával kapcsolatos aggodalmak kezelésére szolgáló újszerű törvények kidolgozásában. A pénteki megállapodás a jelek szerint biztosította, hogy az Európai Parlament jóval a májusi parlamenti választások előtti szünet előtt elfogadja a jogszabályt. A törvény elfogadása után két év alatt lépne teljes mértékben hatályba, és arra kötelezné az uniós országokat, hogy hivatalossá tegyék vagy létrehozzák a mesterséges intelligenciát szabályozó nemzeti szerveket, valamint egy pánregionális európai szabályozó hatóságot.
