Az Európai Unió megadta a CrowdStrike-nak a hozzáférést a Windows kernelhez, állítja a Microsoft egy megjegyzése. Felmerül a kérdés, hogy valóban egy 2009-es interoperabilitási irányelv okozta-e ezt a helyzetet?
A Microsoft szerint egy 2009-es megállapodásban az EU kényszerítette őket arra, hogy harmadik feleknek (például a CrowdStrike-nak) hozzáférést adjanak a Windows kernelhez. Ez is oka volt annak, hogy a technológiai ipar most a CrowdStrike-incidens következményeivel küzd, a Microsoftnak pedig arra a kérdésre kell választ adnia, hogy miért teszi lehetővé külső szoftverek működését ilyen alacsony szinten, ahol egyetlen kis hiba is katasztrofális következményekkel járhat az operációs rendszer számára.
A Wall Street Journal jelentése szerint egy Microsoft szóvivő az Európai Bizottsággal kötött 2009-es megállapodást említette, hogy a Windows kernel miért nem olyan védett, mint például az Apple Mac operációs rendszeréé. Az egyezmény az interoperabilitásról szólt, és a következő kikötést tartalmazza:
„A Microsoft biztosítja folyamatosan és időben, hogy a Windows Client PC operációs rendszerben és a Windows Server operációs rendszerben használt API-k dokumentálva elérhetőek legyenek harmadik fél biztonsági szoftverei számára, amelyek a Windows Client PC operációs rendszeren és/vagy a Windows Server operációs rendszeren futnak.”
Más szóval, a külső biztonsági szolgáltatóknak ugyanazt a hozzáférést kell kapniuk, mint a Microsoft saját termékeinek.
Ugyanakkor semmi sem akadályozta meg a Microsoftot abban, hogy egy kernelen kívüli API-t hozzon létre saját maga és más biztonsági szolgáltatók számára. Ehelyett a CrowdStrike és hasonló szoftverek most nagyon alacsony szinten futnak a kernelben, hogy maximális betekintést nyerhessenek a rendszer működésébe a kártevők elleni védekezés érdekében. a megoldás hátránya, hogy ha valami rosszul sül el, az káoszt okozhat.
A Windows messze nem az egyetlen operációs rendszer, amely lehetővé teszi a szoftverek futtatását olyan alacsony szinten, hogy azok összeomlaszthatják a kernelt. Azonban a harmadik féltől származó szoftverek alacsony szintű meghibásodásai a Windows-ban kínosan nagy nyilvánosságot kapnak, még akkor is, ha a Microsoft nem közvetlenül hibás.
Így például idén áprilisban egy másik CrowdStrike-frissítés után a Debian Linuxot futtató szerverek omlottak össze egyszerre hasonló módon, mint most a Windows-rendszerek, és szintén nem lehetett újraindítani a gépeket, noha a biztonsági szoftver elméletileg támogatja ezt a Linux-disztribúciót. A dolog akkor jóformán észrevétlen maradt a szélesebb közönség előtt, hiszen a Debian piaci részesedése összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a Windowsé. Beszámolók szerint a CrowdStrike nem állt a helyzet magaslatán – hetekbe telt, mire kiderítették, hogy a Debian legfrissebb változata nem is szerepelt a tesztelési protokollban, vagyis egyszerűen ki sem próbálták, hogy azon az operációs rendszeren fut-e az új szoftverváltozat. Hasonlóan jártak a Rocky Linux felhasználói is, amikor a 9.4-es verzióra frissítettek.
Mindez pedig nagyon súlyos kérdéseket vet fel a CrowdStrike frissítési és teszteli folyamataival, ezáltal pedig összességében a szolgáltatásai megbízhatóságával kapcsolatban. Amit még nem tudunk: hogy hány hasonló cég lehet még a piacon, és hány rejtett akna vár robbanásra készen a vállalati rendszerekben.
| Fontos megjegyezni, hogy a Microsoft nem hibás a most visszavont frissítésért, amely továbbra is káoszt okoz. Azonban az alapvető architektúrát, amely lehetővé teszi harmadik felek számára a mélyen integrált szoftverek futtatását, alaposabban kellene vizsgálni. |
