A fegyverek dörgése mellett láthatatlan front is húzódik az orosz–ukrán háborúban: a kibertér. Ez a konfliktus mutatta meg elsőként, milyen hatással lehet a digitális infrastruktúra és az információáramlás a tényleges hadműveletekre. Az új világban a jól szervezett, IT-rendszerekre épülő döntéshozatal lehet a csodafegyver.
◼︎ A kibertér lett a csatatér új dimenziója
A kiberhadviselés nem annyira új keletű dolog, mint sokan hinnék. Az újfajta hadviselésről attól a pillanattól beszélhetünk, amióta a hadseregek számítógépeket alkalmaznak, és képesek egymás rendszereit támadni – világosít fel Takács Márk katonai szakértő, a Magyar Honvédség volt tisztje. Ez az 1980-as évek végére, az 1990-es évek elejére tehető, és bár nincs egzakt kezdődátum, a feltétel világos: az ellenérdekelt felek informatikai rendszereinek támadhatósága.
„Az orosz–ukrán háború ebben azért hozott fordulatot, mert először fordult elő, hogy a frontvonalban egymásra lövöldöző katonák is tömegesen használnak informatikai rendszereket. Mindkét fél rendelkezik ilyenekkel, és ez új helyzetet teremt”, teszi hozzá a szakértő.
Konkrét támadások: az infrastruktúra elleni csapások
Takács Márk emlékeztet arra, hogy a konfliktus nem 2022 februárjában kezdődött: már 2014-től zajlik az ukrán infrastruktúra elleni támadások sora, párhuzamosan a valós térben folyó műveletekkel. Az oroszok azóta folyamatosan célozták a villamoshálózatot, a közműveket, az internet- és telefonellátást. Ez a hibrid hadviselési doktrína része, amelynek célja a nemzeti reziliencia gyengítése.
A szakértő ugyanakkor meglepőnek nevezte, hogy 2022 februárjában, amikor az invázió teljes háborúvá eszkalálódott, a kibertámadások nem emelkedtek új szintre. „Az ukrán hadsereg informatikai rendszerei működőképesek maradtak. Persze kaptak hamis üzeneteket, hogy adják meg magukat, de ez inkább pszichológiai nyomásgyakorlás volt, mintsem valós bénító hatású támadás”, fogalmazott.
Az ukrán haderő technológiai előnyét két kulcstényezőben látja: a Starlink műholdas rendszerben, amely biztosítja a kommunikációt, valamint a Delta nevű információ-menedzsment platformban. Ez a rendszer valós idejű adatáramlást tesz lehetővé, a parancsok és jelentések pillanatok alatt érkeznek, akár fotókkal és videókkal együtt. Az elemző szerint ez óriási fölényt jelenthet, ha hozzáértő parancsnokok használják, és képesek feltölteni, elemezni és értelmezni az adatokat.
Amikor a kibertér beleszól a csatákba
A 2010-es évek végén terjedt el a multidomain hadviselés fogalma, amely a föld, víz és levegő mellett a világűrt, a kiberteret és az információs teret is bevonta a katonai gondolkodásba. Takács Márk erre egy konkrét példát is említ: a 2022 márciusi voznyeszenszki csatát. Bár az oroszok jelentős fölényben voltak a terepen és a tüzérségben, az ukránok az információs térben erősebbnek bizonyultak. A lakosság fotókat, térképhivatkozásokat küldött Telegramon az ukrán alakulatoknak, amelyek ezek segítségével pontos tüzérségi csapásokat mértek az ellenségre.
„Így fordulhatott elő, hogy a gyengébb ukrán erők két nap alatt visszaszorították a fölényben lévő oroszokat. Ez jól mutatja, hogy a kibertér milyen közvetlen hatással lehet a valóságos csatatérre”, mondja Takács Márk. Hozzáteszi még: „Csodafegyver nincs. A siker titka a jó parancsnok, a működő döntéshozatali struktúra és a megbízható IT-rendszer. Az oroszok ebben nagyon gyengén kezdtek, bár az utóbbi években sokat fejlődtek.”
A klasszikus háborúk vége?
A szakértő nem hisz abban, hogy a kiberhadviselés jelentőségének növekedésével a klasszikus háborúk eltűnnek. „Ha a cél egy adott terület elfoglalása, akkor a végén mindig a katonának kell belépnie oda. A digitális rétegek sokat adnak hozzá a hadviseléshez, de a fizikai erőszak nem váltható ki”, szögezi le.
Szerinte a közeljövő inkább arról szól majd, hogy a legkisebb alegységek is digitális eszközökkel – tabletekkel, valós idejű térképekkel – dolgoznak, amelyeket az ellenfél ugyanígy igyekszik majd támadni.
| AI a hadviselésben: lehetőségek és fékek
Takács Márk úgy látja, a mesterséges intelligencia egyre inkább teret nyer a célfelderítésben és a képelemzésben. Azonban a döntéselőkészítésben – például helyzetértékelésben vagy taktikai javaslattételben – még mindig az emberi tényezőé a főszerep. „A kognitív feladatokat, vagyis a parancsnok döntéseit egyelőre nem merik rábízni az AI-ra. Ott továbbra is a tapasztalat és a szakmai tudás dönt”, szögezi le. |
A globális élmezőnyről szólva kijelentette: a három nagy szereplő továbbra is az Egyesült Államok, Kína és Oroszország. Míg az utóbbi főként a propagandában és az információs műveletekben erős, addig Washington és Peking fej-fej mellett halad a technológiai fejlesztésekben.
Tanulságok Magyarország számára
Takács Márk szerint a kiberhadviselés legfrissebb tapasztalatai komoly üzenetet hordoznak hazánknak is. Bár Magyarország közvetlenül nem részese a háborúnak, az információs és kibertéri támadások hatása minket sem kerül el. „Az oroszok a végsőkig támadták/támadják az ukrán kritikus infrastruktúrát: az energiahálózatot, a közműveket, a kommunikációs csatornákat. Ezért a nemzeti reziliencia, vagyis az ellenálló képesség megerősítése minden állam számára stratégiai feladat”, hangsúlyozza a szakértő.
Hazai szinten az alábbiakat sorolta a legfontosabb teendők közé:
- a kiberbiztonság fejlesztését az állami intézményekben, a katonai rendszerekben és a civil szférában egyaránt,
- a gyors és megbízható információáramlás biztosítását a honvédségben – szerinte a következő években a szakaszparancsnokok szintjén is valós idejű digitális rendszerekre kell áttérni,
- a lakosság biztonságtudatosságának növelését, mivel a kibertámadások sokszor a társadalom befolyásolásán keresztül érik el céljukat.
Takács Márk úgy véli, a magyar haderőnek a NATO-partnerekkel együttműködve kell lépést tartania az IT-fejlesztésekkel, különösen a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásában. „A jövőben a csatatér minden rétege – a fizikai mellett a kibertér és az információs tér is – része lesz a hadviselésnek. Ha nem erősítjük meg időben a saját rendszereinket, könnyen sebezhetővé válhatunk fegyveres erőszak nélkül is”, mondta végül.
