A világ legnagyobb technológiai cégei egyre többször kerülnek a vádlottak padjára, nemcsak piaci túlhatalmuk miatt, hanem azért is, ahogyan a törvényeket próbálják kijátszani. Az Amazon, az Apple és a Google jogi kiskapukat alkalmazva próbálják visszatartani a nyilvánosságtól és a hatóságoktól azokat a belső dokumentumokat, amelyek árnyékot vetnének működésükre – és ezzel a saját hitelességüket ássák alá.
Az Amazon legutóbb azzal került reflektorfénybe, hogy az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) szerint jogtalanul tartott vissza több tízezer üzleti iratot, köztük Jeff Bezos alapító számára kellemetlen feljegyzéseket. A Google-t egy szövetségi bíró marasztalta el, amiért nem őrizte meg a perhez szükséges bizonyítékokat – különösen belső csetüzeneteket –, míg az Apple-t az igazságügyi minisztérium is vizsgálja, mert visszaélhetett a „jogi kiváltság” intézményével, hogy elkerülje a dokumentumok kiadását.
Ezek az esetek egyre több kritikát váltanak ki, és megerősítik a szabályozó hatóságok és rivális cégek véleményét: a Big Tech cégek nemcsak túl nagyra nőttek, hanem a törvényeket is hajlamosak a saját érdekük szerint formálni. John Newman, az FTC volt helyettes igazgatója szerint ez már nemcsak hanyagság vagy túlterheltség kérdése – hanem egyenesen egyfajta „törvényen kívüli” vállalati kultúra jele.
A cégek persze védekeznek: szerintük a hibák részben a dokumentumkezelés bonyolultságából, a sietségből vagy harmadik felek hibáiból erednek. Ám az olyan ügyek, mint az Epic Games által indított perek, ahol a Google-t és az Apple-t is azzal vádolják, hogy mesterségesen korlátozzák az alkalmazáspiaci versenyt, rendre felszínre hozzák ezeket az eltitkolt, „kellemetlen” céges beszélgetéseket.
Különösen kínos részlet például, amikor az FTC által előásott dokumentumok szerint a vezetők egy 2020-as megbeszélésen emlékeznek vissza a régi „lemondási trükkökre”, amikor még telefonon kellett kérni a Prime előfizetés megszüntetését. Egy vezető ironikusan úgy fogalmazott: „Bezos akkoriban a sötét művészetek főtisztje volt.”
A legdurvább kritikát a Google kapta. A bíróság szerint a cég szándékosan nem őrizte meg belső csetüzeneteit, ezzel akadályozva a bizonyítékok feltárását. A bíró az Alphabet jogi igazgatóját is beidézte, akinek tanúvallomását később ellentmondásosnak és megtévesztőnek minősítette, majd kijelentette: ilyen mértékű bizonyíték-elnyomással még soha nem találkozott pályafutása során.
A technológiai cégek szerint mindez túlzás, és ők jóhiszeműen próbálják megvédeni üzleti titkaikat. Ám a jogi kiváltság egyre inkább úgy tűnik, mint egy vékony álcázó réteg a hatalom és az átláthatatlanság határán. És miközben a techóriások azt hirdetik magukról, hogy a jövő innovátorai, egyre inkább úgy viselkednek, mint a múlt vállalati monopóliumai – azok a birodalmak, amelyeket éppen az ilyen viselkedésük miatt számoltak fel.
