Már 2023 augusztusától készül Kína exportkorlátozásokra, ami komoly hatással lehet a globális félvezető-szektorra, mivel számos gallium- és germániumtartalmú alapanyag is érintett lehet. Mindez csupán a legújabb lépése lesz az orosz-ukrán háború által súlyosbított, kereskedelmi háború és hiánypiac által gyötört, évek óta húzódó chipválságnak.
◼︎ „Csipetnyi” chiphiány
Nem enyhíti a globális chiphiányt a kínai lépésekre válaszul a Biden-adminisztrációtól érkezett, az MI-chipeket érintő technológiai bojkott. Vajon merre vezet a kiút, és Magyarországon mely szektorokat érint az új MI-chip hiány? Hogyan függ össze mindez a Covid-19 pandémia óta problémákkal küzdő félvezetőellátási-láncokkal? Államigazgatási, külügyi és agrár-szakembereket, döntéshozókat kérdeztünk arról, ők hogy látják, hogyan élik meg a bonyolult helyzetet.
Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a lapunknak adott interjúban megerősítette, hogy idén augusztusban Kína a félvezetőipar két kulcsfontosságú alapanyagára vezetett be exportkorlátozásokat: csak külön engedély birtokában lehet galliumot és germániumot kivinni az országból. A két alapanyagot a (jellemzően nem digitális) mikrochip-gyártásban és a hadiiparban egyaránt használják. Kína messze a legfontosabb szereplő a két fémes elem globális ellátási láncaiban, ők adják a világ gallium termelésének 80, germánium termelésének pedig 60 százalékát. Peking lépése egyértelműen válasz az Egyesült Államok, Japán és Hollandia Kínába irányuló mikrochip-technológia exportot korlátozó korábbi intézkedéseire.
Új idők új exportkontroll intézkedései
A Kínát célzó amerikai korlátozások jelentősen eltérnek az előző évtizedek amerikai exportkontroll-politikájától, mikor az új technológiák kifejlesztését követően a korábbiakra vonatkozó exportkorlátozásokat Washington rendre feloldotta. A jelenlegi korlátozások azonban úgy érvényesek a legújabb technológiákra, hogy közben a korábbiakra sem oldják fel az exportkorlátozásokat. „Ebből arra lehet következtetni, hogy Washington célja befagyasztani Kína technológiai fejlettségét a jelenlegi szinten”, vélekedett Goreczky Péter.
Mindez azt is jelentheti, hogy Washington újabb és újabb korlátozó intézkedéseket fog hozni, a szankcionált termékek köre pedig folyamatosan bővülni fog. Augusztus 9-én Biden elnök kiadta azt a rendeletet is, mely életre hívta a világ első, kiáramló befektetéseket korlátozó szabályozását. Az intézkedés egyelőre csak néhány, nemzetbiztonsági szempontból különösen érzékenynek ítélt technológiai területen – köztük a félvezető iparban – korlátozza az amerikai cégek Kínába irányuló befektetéseit. A szabályozás részletei ugyanakkor még nem egyértelműek, például az sem, mely konkrét tranzakciókhoz kell majd a kormányzat engedélye.
Szolnoki Szabolcs a Gazdaságfejlesztési Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára történelmi kontextusba helyezte a dolgot, beszámolva róla, hogy a különböző félvezető chipek területén az elmúlt 30 év során időről időre rendszeresen felüti fejét a hiány, elsősorban természeti katasztrófák, vagy valamely új technológia megjelenését követő gyors igénynövekedés következtében. Az elmúlt 50 év során az új, szofisztikált chipek fejlesztése elsősorban az USA-ra koncentrálódott, mára felzárkózóban van Kína is, a tömeggyártás viszont jellemzően a Csendes Óceán ázsiai partvidékén valósul meg, Európa erősen lemaradt mind a chipfejlesztések, mind a gyártásuk terén.
A fenti körülmények és az elmúlt néhány év válságainak akkumulálódó hatásai a chipek iránti világméretű igény gyors növekedése közepette főképp az olyan csúcstechnológiai területeken okoznak komoly ellátási problémákat, mint az autóipar, a repülőgépgyártás, a robotika vagy éppen a gyártósorok automatizálása. A feltörekvő új technológiák fejlesztése és alkalmazása (mesterséges intelligencia, 5G/6G kommunikáció, IoT stb.) szintén érintett területek.
Stratégiai termék minden chip
Az integrált áramköri lapka („mikrochip”), amelyből Kína éves szinten 300 milliárd dollár értékben importál, azért válhatott az amerikai kormányzat ütőkártyájává, mivel annak termelési láncaiban az amerikai és vele szövetséges országok technológiái jelenleg kiválthatatlanok. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy az amerikai szankciók miatt Kína bajba is került a félvezetők terén. Az ország mikrochip importja mennyiségben 2023 első két hónapjában 27 százalékkal csökkent, márpedig a félvezetők a digitális gazdaság alapját jelentik, ami a kínai GDP közel 40 százalékát generálja.
A rövid távú hatás tehát drasztikus és egyértelmű, a közép- és hosszú távú hatás megítélésében azonban már eltérnek a vélemények, egyes elemzések szerint a következő négy évben átlagosan 0,4 százalékkal vethetik vissza a kínai gazdaság növekedését. Más elemzők szerint Kína már az USA előtt jár a technológiai innováció számos területén, így előbb-utóbb függetleníteni tudja magát az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől.
A globális chipkereskedelem alakulása
„Az ágazatot, amely nagy átalakuláson megy keresztül, jelenleg három nagy ország uralja: Kína, Tajvan és az USA”, mondta el Szolnoki Szabolcs, aki rámutatott arra is, hogy míg Kína nagy felvásárlóként jelenik meg, az USA a legnagyobb értékesítő és szállító. Az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium (Department of Commerce) a közelmúltban elfogadott CHIPS-törvénnyel 50 milliárd dolláros belföldi ösztönzési programot indított, amelynek célja, hogy a félvezetőgyártás teljes folyamata mentén bekapcsolódásra ösztönözze az amerikai gyártókat és fejlesztőket.
Az EU is intenzív chipfejlesztési és -gyártási programokat indított. Az Európai Processzor Kezdeményezés (EIP) 9 ország kutatóinak részvételével valósul meg, célja pedig egy európai, nagy teljesítményű, kis energiafogyasztású processzorcsalád kidolgozása szuperszámítógépek, big data-, gépjárműipari, és mesterségesintelligencia-alkalmazásokhoz. Az uniós Chips Act program még egyeztetési fázisban van, célja az európai chipgyártási ökoszisztéma megteremtése az európai technológia szuverenitás biztosításához. Az Európai Bizottság 11 milliárd eurós alapot hoz majd létre azt remélve, hogy a piaci szereplők bevonásával 43 milliárd Euro mozdulhat meg 2030-ig az uniós célok megvalósításához. Európa 2030-ig a globális chipgyártás legalább 20 százalékát szeretné biztosítani.
Goreczky Péter szerint azt ki lehet jelenteni, hogy Kína belső erőforrásokra épülő technológiai fejlődése gyorsulni fog, mert erre számos nyilatkozat és iparfejlesztési stratégiai dokumentum utal. Ez pedig hosszú távon szűkíti majd az amerikai technológiai szankciós politika mozgásterét. Az augusztusban a gallium és germánium esetében bejelentett kínai exportkorlátozások hatása hosszú távon szintén tompulni fog. Az nem várható, hogy a félvezetőiparban, vagy bármely más, kulcsfontosságú technológiai területen kölcsönösen bevezetett exportkorlátozások egyhamar megszűnnének, sőt, komoly esélye van egyfajta spirál beindulására ezen a téren. „A kiutat az jelentheti, ha sikerül a szétválást ezekre a területekre korlátozni, a többi gazdasági szegmensben pedig keresni a lehetséges kapcsolódási pontokat a riválisok között”, summázta a jövendőt Goreczky Péter.
Jó ez nekünk?
Szolnoki Szabolcs kérdésünkre válaszolva hazánkat érintő újdonságokról is beszámolt: Hollandia révén a fokozódó technológiai verseny már Európát is elérte, a holland ASML vállalat példája, és két, kínai részvétellel zajló, félvezetőiparban tervezett felvásárlás meghiúsítása azt mutatja, hogy ez már a jelen, mintsem a jövő. Az EU önellátásra törekszik ott, ahol ma a kínai hozzáadott értéktől függ, és a kiáramló befektetéseket korlátozó szabályozás bevezetését is fontolgatja egyes technológiai területeken. Ezek a lépések kedvezőtlenek a kapcsolatok diverzifikálásban érdekelt magyar gazdaság számára.
Bár Magyarország egyértelműen a nyugati gazdasági struktúrák és értékláncok szerves része, kérdés, hogy az egyes Kína-ellenes hangok mennyire lesznek hatással a nyugati vállalatok és Magyarország technológiai együttműködésére. A kínai technológiai cégekkel folytatott együttműködés például minden bizonnyal a jövőben is megoldandó kihívásokat fog generálni Magyarország és nyugati szövetségesei között. Ezért hazánknak különösen a technológiai fronton kell folyamatosan mérlegelnie, hogy a gazdasági kapcsolatok diverzifikációjának milyen politikai ára van.
Agrárspecifikus aspektusok
Hadászi Lászlót, a KITE Zrt. innovációs főigazgatóját a chipválság hazai agráriumot érintő vetületeiről kérdeztük: „Érzékelhető, hogy a világon és így Magyarországon is, a mezőgazdaság erősen nyitott a digitalizáció irányába, komoly fejlesztések zajlottak az elmúlt tíz évben. Megjelentek az agrártechnológiai piacon az olyan vállalatirányítási szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek, amelyek eddig jellemzően más iparágakban tevékenykedtek, és olyan nagy óriások is, mint például a BASF, a világ egyik legnagyobb agrokémiai cége.” A Robert Bosch GmbH-val közösen olyan intelligens kamerarendszert fejlesztettek, ami milliszekundumos beavatkozási lehetőséget tesz lehetővé a mezőgazdasági munkavégzés során. Ugyanők gyomfelismerő rendszert is létrehoztak, a közös projekt során, sőt közös vállalatot is alapítottak erre. „De említhetném a világ nagy mezőgépgyártói közül a John Deere-t is, ők szintén óriási pénzeket fordítanak a digitális fejlesztésekre”, folytatta Hadászi László
A Covid idején megjelenő chiphiány komolyan akadályozta a gépek összeszerelését, illetve kiadását. Ez párosult egy Magyarországon akkor induló, a mezőgazdaság digitális átállását támogató pályázattal, veszélyeztetve a pályázatok sikerét. „Végül több hónapos késésekkel, de megoldottuk a dolgot, volt olyan eset, amikor utólag kellett betenni a gépekbe a chipeket. A válság nálunk pár hónapja véget ért, a nyár közepére utolértük magunkat. Ma emiatt ellátási probléma, vagy az ellátási láncban fennakadás nincs, a termelés zavartalan, és komoly készletek vannak mindenből”, mondta el a főigazgató.
Az új, MI-chipeket érintő hiány azért sem lehet túlzottan releváns hatással a hazai agráriumra, mivel a mesterséges intelligencia használata a gyakorlati oldalon még nem jellemző. Az MI-vel kapcsolatban az első tesztek zajlanak, folyamatpróbákat futtatnak. „Vizsgáljuk, hogy egyáltalán milyen adat lenne hozzá megfelelő, ami bevihető, amit beviszünk, annak milyennek kell lenni, és a rendelkezésünkre álló adatok ennek egyáltalán megfelelnek-e. Mi most itt tartunk, a mezőgazdaságban a mesterségesintelligencia-piacról szerintem Magyarországon még nem beszélhetünk”, mondta Hadászi László.
A magyar kerámialapka projekt
A chipgyártás összetett folyamatának részterületeihez több magyarországi vállalkozásnál, kkv-nál, egyetemen és kutatóhelyen megvan a szaktudás, így konzorciumi tagként bekapcsolódhatunk uniós nemzetközi projektekbe. A chipágazatban jelentős a STEM-tudás (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) iránti igény. A kiemelkedő hazai tudósok és szakemberek számára valószínűleg komoly lehetőségek nyílnak majd az európai chip programban való részvételhez, de van ennél konkrétabb jó hír is, ami nem más, mint a:
Európában a kisebb uniós országok számára a chipekhez szükséges „alkatrészek”, valamint a gyártási berendezések fejlesztése és gyártása a realisztikus csatlakozási lehetőség a chipgyártási értéklánchoz. Az IPCEI Mikroelektronika és Kommunikációs Technológiák ilyen csatlakozási lehetőség, amelyben a szilícium-karbid (SiC-) alapú félvezető szubsztrátum a teljesítményelektronikai ipar alapanyagává fejleszthető tovább. A végtermék egy olyan félvezető kerámialapka, amely felhasználható a jelenleg is gyártott félvezetőipari termékekben, valamint kiválthat egyes ritka, kritikus nyersanyagokat.
A kerámialapka három fázison át tartó fejlesztéshez és gyártásához szükséges tudás Magyarországon a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. vezette konzorcium rendelkezésére áll, ezért a kormány 2023 júliusában egymilliárd forinttal támogatta a projekt kivitelezőjét.
