A 21. századi tevékenységekben minden eddiginél nagyobb szerepet kap a világűr. Mindennapjaink is elképzelhetetlenek már az űrben zajló telekommunikációs szolgáltatások nélkül – és nincs globalizáció, nincs ellátási lánc, nincs logisztika a Föld körül dolgozó űrjárművek nélkül.
◼︎ A végtelenbe, és tovább
Az űripar egyik kiemelkedő szépsége, hogy nemcsak nagyban lehet művelni, hanem kicsiben is érdemes elkezdeni. A startupok világában is népszerű terület a világűr és az ott zajló folyamatok földi kiszolgálása. Nem véletlen: óriási összegeket fektetnek az igazán nagy űripari szereplők a folyamatos kutatás-fejlesztésbe, az egyre fejlettebb műholdak és más eszközök kialakításába, gyártásába és a feljuttatásába.
Mindenhol ott lenni
A legnagyobb figyelmet érthető módon a kommunikációs rendszerek kapták az elmúlt esztendők során. Ez volt az a terület, ahol a leghamarabb megjelentek a civil vállalatok. Nem is akármilyen eredménnyel: ma már szinte elképzelhetetlen az ezernyi szállal összekötött világ(gazdaság) működése a megbízható műholdas adatátviteli csatornák nélkül.
A Starlink megmutatta azt is, hogy érdemes akár teljesen új elképzeléseket is megvalósítani, lépésről lépésre haladva. Igaz, ugyanez a példa mutat rá az érdekek ütközésére, a fejlődés ellentmondásaira is: az égbolton cikázó, alacsony föld körüli pályán mozgó „Starlink vonatok” óriási és valós problémákat okoznak a csillagászoknak – nehéz olyan felvételt készíteni az Univerzum távoli pontjairól, amelyben nem látszódik egy vagy több, fényes műholdcsík. (A csillagászati felvételek rendszerint hosszú expozíciós idejűek, ezeken a műholdak serege fényes csíkozásként mutatkozik.)
Egy másik, egyre többet művelt terület a távérzékelési eljárásokkal folytatott földmegfigyelés. Az ezzel összegyűjtött adatok igen fontos információkkal szolgálnak többek között a védelmi ipar, a mezőgazdaság, a közigazgatás és a katasztrófavédelem számára is. Megemlítendő, hogy az egyes, Európai Uniós támogatásokkal megvalósuló operatív programok ellenőrzését is ilyen eljárásokkal támogatják, de a területalapú mezőgazdasági támogatások esetén is perdöntő lehet egy-egy megfelelő felbontású és frekvenciatartományú műholdfelvétel.
Merjünk innovatívak lenni!
Magyarország gazdasága nyitott, hazánk kevés stratégiai fontosságú nyersanyag-lelőhellyel rendelkezik. Így számunkra is kiemelten fontos terület az űripar, ahol inkább a tudás és az innováció fontos. Ezt a felismerést tükrözi Magyarország Űrstratégiája, amelyet még 2021 augusztusában fogadtak el.
Arra, hogy valóban van komoly fejlődés hazánkban, jó példa a magyar űripar fontos szereplőjeként ismert, még 2016-ban alapított Remred, amely 2022 szeptemberében jelentette be, hogy egy teljesen új űrtechnológiai központ létrehozását kezdte meg. Itt komplett kisműholdak és az azokat működtető rendszerek gyártását, összeszerelését, integrációját és tesztelését végzik majd a magyar szakemberek. A Martonvásárra megálmodott, 3200 négyzetméteres alapterületű, „Remtech” névre keresztelt, a számítások szerint körülbelül 10 milliárd forintos befektetést igénylő központ közel 70 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyet is teremt, és munkájukkal a kisműhold- és rendszerintegráció európai piacának egyik kiemelkedő szereplőjévé fognak válni.
| Óbudáról a világűrbe
Magyarországon az aszályok évente akár 40 milliárd forintos károkat is okozhatnak; ez az összeg 2015-ben közel 400 milliárd forintra rúgott. Ez a környezeti változás komoly kihívások elé állítja a vízkészletek menedzselésével foglalkozó szakembereket. A WREN projekt keretében az Óbudai Egyetem szakértői, a COMBIT Számítástechnikai Zrt., a Széchenyi István Egyetem és a C3S Kft. közreműködésével egy valós idejű döntéstámogató rendszer fejlesztésén dolgoznak. A projekt célja az aszálykárok megelőzésére és előrejelzésére irányuló technológiák innovációja. A kezdeményezés részeként egy speciális műholdplatform kifejlesztése is zajlik, amelynek hasznosteher-tervezésében az egyetem mérnökei is aktív szerepet vállalnak. Az egyetem emellett kiemelt figyelmet fordít a műhold platform mikrorezgéseinek kutatására. A kis méretű műholdak stabilizálását nehezítő mikrorezgések mérséklésére irányuló szenzortechnikai innovációk a stabil működés kulcsfontosságú elemei. Ezen szenzorok teljes tervezési és fejlesztési folyamatát az egyetem mérnökei végezték, összhangban a C3S Kft. mérnökeivel végrehajtott rendszerintegrációs feladatokkal. A műhold felbocsátását 2024 első negyedévében tervezik, a SpaceX hordozórakétájának segítségével. Ez a kezdeményezés nemcsak a mezőgazdasági szektorban okozhat áttörést, hanem az űripari technológiák fejlődésében is új mérföldkövet jelent. Az Óbudai Egyetem ezen erőfeszítései megmutatják a műszaki innováció és a gyakorlati alkalmazások ötvözésének fontosságát. |
A magyar űrpiac további növekedésében és bővítésében fontos szerep jut az űripar területén működő, potenciálisan érdekelt vagy azzá tehető cégek, kutató-fejlesztő és gazdaság-fejlesztő szervezetek szövetségének, azaz a Magyar Űripari Klaszternek. A 2007. május 10-én megalapított szervezet egyik legfontosabb célja éppen a hazai űripari ökoszisztéma kialakítása, ezzel is segítve a fiatalok elhelyezkedését, a startup-cégek létrehozását, növekedését és nemzetközi piaci sikereinek kiaknázását.
Ismét lesz magyar asztronauta a világűrben
Már javában zajlik a HUNOR (HUNgarian to ORbit) projekt. A magyar kormány döntése alapján 2021. július 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását is magába foglalja. A hosszas tesztelések után kiválasztott, leendő magyar kutató űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson (ISS-en) teljesít majd várhatóan hosszú időtartamú szolgálatot. Eközben önálló magyar kísérletekkel és magyar fejlesztésű műszerekkel fog részt venni a nemzetközi küldetésben – nem űrturizmusról van szó, hanem óriási jelentőségű kutatási programról, amelyhez szigorú kritériumok alapján válogatják ki a projekteket.
Mint a kormány hangsúlyozta, a HUNOR nyújtotta lehetőség gazdasági jelentőségét és tudományos értékét tekintve is egyedülálló, de emellett nagyban hozzájárul a magyar űripar, űrkutatás területén tevékenykedő kutatóintézetek és tágabb értelemben véve a természettudományos területek népszerűsítéséhez is.
