A bankoknak, kormányoknak és technológiai szolgáltatóknak fel kell készülniük arra, hogy 2029-re a kvantumszámítógépes támadók képesek lesznek feltörni a legtöbb jelenlegi titkosítási rendszert – figyelmeztetett a Google. A technológiai vállalat egy blogbejegyzésben közölte, hogy a kvantumszámítógépek az évtized vége előtt „jelentős fenyegetést jelentenek a jelenlegi kriptográfiai szabványokra”, és arra ösztönözte a többi céget, hogy kövessék a példáját.
Az Alphabet tulajdonában lévő vállalat így fogalmazott: „A jelenleg használt titkosítás, amely az adatok bizalmasságát és biztonságát hivatott garantálni, a következő években egy kvantumszámítógép által könnyen feltörhetővé válhat.” Jelenlegi állapotuk szerint a kvantumszámítógépek – amelyek gyorsan képesek komplex feladatokat végrehajtani – még kezdeti fázisban lévő technológiát képviselnek, nagy potenciállal, de jelentős akadályokkal a széles körű alkalmazhatóság előtt.
A Google, a Microsoft, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok egyetemei jelenleg olyan rendszerek fejlesztésén dolgoznak, amelyek a kvantummechanika törvényeit kihasználva rendkívül bonyolult matematikai számításokat végeznek. Ezeknek a rendszereknek a többsége rendkívül nehezen megvalósítható: például hatalmas mennyiségű hélium szükséges ahhoz, hogy a kvantumrendszereket az abszolút nulla fok közelébe hűtsék, de akár hetekig tartó lézerhangolási munkára is szükség lehet. A jelenleg működő rendszerek túl kicsik ahhoz, hogy elvégezzék azokat a feladatokat, amelyek a tudományos közösséget leginkább érdeklik.
Egy rendkívül nagy teljesítményű kvantumszámítógép megépítése – amely több százezer vagy akár több millió stabil qubittel (kvantumbittel) rendelkezik – jelentős fizikai és technológiai kihívások leküzdését igényli, mivel a kvantumrendszerek természetüknél fogva rendkívül instabilak.
A Google így nyilatkozott: „Frissítettük a fenyegetési modellünket, és előtérbe helyeztük a posztkvantum-kriptográfiára való átállást a hitelesítési szolgáltatásokban – ami az online biztonság és a digitális aláírások szempontjából kulcsfontosságú. Javasoljuk, hogy más mérnöki csapatok is kövessék ezt az irányt.”
Leonie Mueck, a cambridge-i kvantumstartup, a Riverlane korábbi termékigazgatója szerint a Google nyilatkozata nem feltétlenül jelenti azt, hogy 2029-re biztosan lesz működő, titkosítás feltörésére alkalmas kvantumszámítógép. Valójában a legtöbb becslés szerint egy kriptográfiai szempontból releváns kvantumszámítógép – azaz amely elég erős a titkosítás feltöréséhez – a 2030-as és 2050-es évek közé várható. Mueck azonban hangsúlyozta, hogy a veszély már elég közeli ahhoz, hogy a kormányok elkezdjék a felkészülést arra az esetre, amikor a jelenlegi titkosítási szabványok szerint tárolt adatok sebezhetővé válnak. „Az információszerző közösségekben már több mint egy évtizede foglalkoznak ezzel a fenyegetéssel” – mondta Mueck.
Tavaly az Egyesült Királyság kiberbiztonsági hatósága, a National Cyber Security Centre arra figyelmeztette a szervezeteket, hogy 2035-ig készüljenek fel a kvantumtámadások elleni védekezésre.
A Google idővonala azt sugallja, hogy a technológiai iparág mérnöki csapatainak már most érdemes megfontolniuk az érzékeny adatok védelmét fejlettebb titkosítási rendszerekre való áttéréssel. Az olyan támadások, amelyek a jövőbeli kvantum-dekódolás lehetőségére építenek – „most tárold, később fejtsd vissza” –, már jelenleg is alkalmazásban lehetnek.
Mueck így fogalmazott: „Az 1920-ból származó nemzetbiztonsági dokumentumok ma már nem relevánsak. De a 10 évvel ezelőttiek sokkal inkább azok, és nem kerülhetnek rossz kezekbe a jövőben. A ma titkosított dokumentumokat úgy kell védeni, hogy egy 10 év múlva létező kvantumszámítógép se tudja feltörni őket.”
Ugyanakkor, ha Tim Palmer oxfordi fizikusnak lesz igaza, az egész kvantumtitkosítási felhajtásnak semmi értelme.
Forrás: https://www.theguardian.com
