A termék, szolgáltatás validálása, az ismertség növelése, potenciális befektetők figyelmének felkeltése, mentorálási lehetőség – a díjak mellett ezek a tényezők is ösztönzik a startupokat arra, hogy jelentkezzenek a vállalatok által meghirdetett versenyekre. Az ITBUSINESS által megkérdezett szervezők pozitív tapasztalatokat szereztek az ilyen események kapcsán, van köztük olyan, aki már régiós szintre is kiterjesztené a megmérettetést.
A 2020-as Budapest Startup Safarin tartott előadás adta meg a végső lökést az iPonnak ahhoz, hogy startup versenyt szervezzenek. „A startupok világa mindig is közel állt a szívünkhöz, tekintve, hogy mi is startupként definiáljuk magunkat. Az iPon két alapítója 2004-ben hardvereket kezdett árulni az interneten, a főhadiszállás a klasszikus »garázs minta« helyett egy második emeleti bérlakás volt, onnan nőttünk a milliárdos forgalom szintjéig. Az egész magyar startup-közösség lenyűgöző számunkra, mind hozzáállásban, mind eredményességben. A 2020-as Budapest Startup Safari után sokat gondolkodtunk azon, hogyan tudunk mi is igazi értéket adni ennek a közösségnek, így született meg az iPonNovation ötlete”, vázolta a kezdeteket Hagymási Balázs, az iPon kommunikációs vezetője.
Minden startup a határon túlra készül
A legnagyobb kihívást a szervezés jelentette a verseny kapcsán a cég számára, mivel rendezvények és hasonló megmérettetések kapcsán nem volt sok tapasztalatuk, ezért felkérték az European Startup Awards és sok más neves rendezvény lebonyolításáért felelős xo.company-t. „Az első alkalommal megrendezett iPonNovation versenyére meglepően sok és meglepően felkészült csapat jelentkezett, akik nagyon komolyan vették a kiírást, nem volt egyszerű a döntéshozatal. Sok független zsűritaggal dolgoztunk, ez kifejezetten jól ment, pedig általánosságban elmondható, hogy minél többen vesznek részt a folyamatban, annál nehezebb a koordináció. Számítottunk arra, hogy sok életképes koncepcióval fogunk megismerkedni, viszont minden várakozásunkat felülmúlta a szimpatikus projektek száma. Alapvetően egy nagyon határozott szűrővel dolgoztunk, ugyanis a nevezésnél kritérium volt, hogy piacképes termékkel vagy szolgáltatással kell rendelkeznie a jelentkezőnek. Erre azért volt szükség, mert úgy látjuk, hogy nagyon sok startup a piacra lépési fázissal küzd a legjobban, mi pedig, tekintve, hogy Európában már hat országban vagyunk jelen, ezen a területen tudjuk a legnagyobb támogatást megadni. A startupok nagyjából egységes célja a nemzetközi piacra való belépés, és érvényesülés. Magyarországra a legtöbb ilyen cég pilotként gondol, ahol megalapozza a külföldi terjeszkedést. Az iPonnak nem titkolt célja az Európai Unió meghódítása e-kereskedelmi szempontból, ezért úgy érezzük, hogy erős szövetségeseket találtunk a közös célok megvalósításához”, mondta el Hagymási Balázs.
Az iPon követi a versenyen indult legígéretesebb startupok útját. Az iPonNovation egyik legnagyobb meglepetése az Allryce csapat, akik élelmiszeripari startupként, női alapítókkal jelentkeztek a versenybe, és sok tekintetben különböztek a többi jelentkezőtől. „Ahogy megismertük őket, megláttuk bennük azt a potenciált, amit egy hivatalosan ki nem mondott tech startupversenyen is harmadik hellyel tudtuk díjazni. Az Allryce csapatával folyamatos a kapcsolatunk, és minden szakmai tapasztalatunkat támogatásunkat igyekszünk nekik átadni, ami rendelkezésre áll. Terveink között szerepel, hogy kinyitjuk a versenyt régiós szintre, hogy legalább azokban az országokban lehetőséget biztosísunk a helyi startupoknak, ahol az iPon jelen van”, fűzte hozzá Hagymási Balázs.
Rengeteg a jó ötlet
„Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk az innovációra, ami egyrészt megjelenik a termékek és szolgáltatások szintjén, másrészt a fiatal vállalkozók, innovátorok ötleteinek felkarolásában. Ebben segít minket a »Start it @K&H« inkubátorprogram, amely tisztán CSR alapon működik. A program keretében számos eseményhez kapcsolódtunk már társszervezőként, vagy tartottunk saját magunk a budapesti és a győri irodánkban, amivel az a célunk, hogy segítsük a programba bekerült csapatokat a növekedésben, megismertessük velük a legfrissebb startup-trendeket, valamint támogassuk a kapcsolatépítést a hazai startup-közösségen belül. A 2021 őszén, Győrben megrendezett »Ideathon 4.0 by K&H« ötletverseny, majd az idén, február 25-én megvalósuló »K&H innovathon« is ezt a törekvésünket egészíti ki. A hazai startup-közösség lelkes és aktív, ezt igazolja az is, hogy az inkubátorprogramunkba a legutóbbi, őszi kiválasztási időszakban rekordszámú, 54 jelentkezés érkezett”, közölte érdeklődésünkre Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
A „K&H innovathon” egy ötletverseny vállalkozóknak és startuppereknek, egy háromrészes programsorozat záró eseménye. A verseny középpontjában a bankoláson túli szolgáltatások és a fenntarthatóság áll. „Ezeknek a versenyeknek általában nagyon jó a dinamikája, rengeteg jó ötlet születik egy-egy ilyen eseményen. Szervezőként és innovatív pénzintézetként folyamatosan keressük az új ötleteket, melyek esetleg vállalati oldalon is új fejlesztéseket indíthatnak el. A startupok oldaláról pedig a nyereményeken kívül a mentorálásnak van hatalmas jelentősége”, mutatott rá Németh Balázs.
Lelkes mentorok, jó közösség
Az idei már a hatodik MVM Edison startup-verseny, amely iránt az elmúlt években folyamatosan nőtt az érdeklődés, tavaly már közel 300 pályázati anyag érkezett be a szervezőkhöz. „Az Edison verseny célja, hogy olyan kezdeményezéseket keressünk, amelyek valós problémákra kínálnak megoldást, ezáltal könnyebbé tehetik például az ügyfeleink mindennapjait, vagy hatékonyabbá tehetik a hazai energetika működését. Amikor elindult a program, 2016-ban, még főként az energetikára fókuszáltunk, de ahogyan a cégcsoport portfóliója bővült, a verseny kiírásában is alkalmazkodtunk ehhez. Most már kiemelt pályázati kategória az okosotthon és okosváros megoldások, digitális infrastruktúra, a fintech-megoldások és az ügyfélkezelés és -kiszolgálás is az energetikai jövőjét meghatározó megoldások mellett”, mondta el Végvári-Gerencsér Dorka, az MVM Smart Future Lab senior innovációs design szakértője.
A beérkező pályázati anyagokat egy szakmai stáb bírálja el, így alakul ki a shortlist, amely alapján motivációs interjú keretein belül is meghallgatjuk a csapatokat. A döntőbe jutott csapatok egy 8 hetes intenzív programban vesznek részt, melynek során a szakmai támogatás mellett üzletfejlesztési kérdésekkel is foglalkoznak, a verseny pedig a Demo Day-el zárul, ahol bemutatkozhatnak az innovátorok a szakmai zsűri előtt. A csapatok a program során mind üzletfejlesztési, mind iparági mentorálást is kapnak.
A mentorok az MVM Csoport munkatársai közül kerülnek ki. „Az a tapasztalatunk, hogy a korai fázisú, induló startupoknak nagy szükségük van az Edisonhoz hasonló kezdeményezésekre, amelyeken validálhatják az ötleteiket és támogatást kaphatnak ahhoz, hogy megvalósítsák elképzeléseiket. A mentorálás alatt pedig komoly tudást adnak át nekik a kollégáink, így a 8 hetes program végére befektetésre érett vállalkozássá fejlődnek. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az MVM Csoporton belül van egy közel 500 főt számláló Innovációs Közösségünk, tagjai aktívan érdeklődnek a startupok világa iránt, és elkötelezzetek az innováció irányába. Mindig örömmel és nagy lelkesedéssel fogadják, a felkérését végzik a csapatok mentorálását, és nem ritka eset az sem, hogy a program után is aktívan támogatják a csapatok munkáját”, jelezte Végvári-Gerencsér Dorka.
Idén január végén zárult le a pályázati szakasz, és a tervek szerint február közepére már meg is lesznek a döntősök, akik február végén kezdik el a felkészülést a Demo Day-re a mentorokkal, ami várhatóan május közepén lesz. Ebben az évben – hasonlóan a tavalyihoz – az ötletfázisban lévő projektek mellett már érettebb, scaleup-fázisú cégeket is vártak a szervezők. „Nyolchetes képzési programunk gerincét a design thinking, azaz ügyfélközpontú gondolkodás módszertan adja. A képzés során a csapatok interjúkat készítenek potenciális ügyfelekkel, vásárlókkal, felhasználókkal, felmérik a piaci igényeket, mindezt a design thinking metodológia segítségével. Célunk, hogy olyan komplex módszertant adjunk át, amelyeket a későbbiekben önállóan is használni tudnak majd az induló vállalkozások”, közölte Végvári-Gerencsér Dorka. Az elmúlt években több, az Edisonon bemutatkozó csapat is ért el sikereket, a 2019-es győztes, a Volteum csapata például jelenleg Olaszországban tartózkodik, mivel bekerültek az egyik legnívósabb és legelismertebb akcelerátor programjába, a „Techstars – Cities of the future-be”. A 2020-as verseny nyertes csapata, a Rollin Technologies pedig már teszteli e-roller töltőjét, és harmadik körös tőkebevonásra készül.
Újabb tőkebevonás táplálja a fejlődést
„Háromállásos töltőrendszert telepítettünk a ZalaZONE Ipari Park területén, amelyet azóta is használnak az ott dolgozók, és nagyon jók a visszajelzések. Budapesten az I. kerületben, pedig már azt próbáltuk ki, hogy mivel jár a töltőállomások telepítése városi környezetben, hogyan néz ki az egész folyamat, hiszen közterületet kell foglalni, megoldani az áramellátást, vagyis lassú és nehézkes procedúrákon kell átmennünk, egészen máshogy kell dolgoznunk, mint például egy szoftverfejlesztő csapatnak. Most ott tartunk, hogy az I. kerületben öt állomást telepítettünk, amelyeknél már le lehet parkolni az e-rollereket, de tölteni még nem lehet. Terveink szerint nyár közepétől már ez a lehetőség is adott lesz, és azzal számolunk, hogy idén 50 töltőállomást telepítünk Budapesten”, számolt be az elképzelésekről Déri Huba, a Rollin Technologies társalapító-ügyvezetője.
A terjeszkedést jövőre és 2024-ben is folytatnák több száz új töltőállomás kihelyezésével. Kezdetben e-roller megosztást kínáló szolgáltatók lennének az ügyfelek, de később magánszemélyek is használhatnák a töltőállomásokat, a roller mellett elektromos kerékpárral vagy robogóval is. Az idei fejlesztéshez újabb, mintegy 300 ezer eurós tőkebevonást terveznek. „A mi csapatunk főleg mérnökökből áll, és nagyon sok kérdés volt bennünk azzal kapcsolatban, hogyan csináljunk a termékből jól működő vállalkozást, hogyan történjen az üzletfejlesztés. Sokat adott nekünk a képzés azzal kapcsolatban, hogyan alakítsuk a terméket és a céget, hogyan találjuk meg a célpiacunkat”, mondta el Déri Huba.
Kalocsai Zoltán
