Nagyon pörög a fintech-világ. Hatalmas összegű befektetések érkeznek, és bőven van még lehetőség az innovatív cégek számára a pénzügyek digitalizációjában. Többek között az adatok hasznosítása, a mesterséges intelligencia felhasználása és a blokklánc-technológia terén keresik a pénzintézetek az ígéretes startupokat és megoldásokat.
„Komoly potenciált látnak a fintech szektorban az OXO Ventures-nél, az elmúlt években mind befektetési, mind tranzakciós oldalon kiemelkedően teljesített ez a szegmens”, mondta el Illés Richárd, a cég befektetési igazgatója. Ráadásul a jövőben további növekedést várnak, a pandémia adott egy lökést ennek a területnek is, és a befektetők még mindig keresik az új lehetőségeket. Emellett a szakember szerint egyre több cég éri el azt a fejlettségi szintet, amely mellett nagyon kedvező exitet lehet megvalósítani, akár elsődleges részvénykibocsátás (IPO), akár felvásárlás formájában. A fintech-szektor fejlődése kapcsán nagyon fontos mérföldkő lesz majd az első neobank tőzsdére lépése, ami még pontosabb visszajelzést ad majd arról, hogyan ítéli meg a piac az olyan vállalkozásokat, mint a Revolut vagy a Wise (korábban TransferWise).
Lassan mozdulnak a biztosítók
Az OXO Ventures portfóliójában jelenleg két, fintech-kategóriába tartozó startup van. A PSC CEE egy Android operációs rendszerben működő, érintőképernyős, nyomtatóval és NAV adóügyi egységgel egybeépített pénztárgépet fejlesztett. A Smart Kassa nevű termékhez egy bankkártya-elfogadó terminált kínálnak, amely bankfüggetlenül elfogadja a forgalomban levő bankkártyákat, és amelyen akár mobiltelefonnal is lehet fizetni.
A másik befektetés egy viszonylag friss történet, a cég tavaly novemberben írt alá szerződést az „iconicchain OY” nevű, finnországi központú technológiai társasággal. A megállapodás szerint az OXO Ventures a befektetést szindikátusban hajtotta végre három angyalbefektetővel, összesen egymillió euró értékben, amelyből az OXO 700 000 euró tőkeemelést eszközöl. Az iconicchain OY szolgáltatása a pénzügyi szektor compliance, azaz szabályozásoknak való megfelelőségi folyamatait digitalizáló megoldás, amely blokklánc-technológiára épül. A cég fejlesztéseit már jelentős német és osztrák bankok és bankcsoportok is használják, de ügyfeleik között megtalálhatók szabályozó hatóságok is, és a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett pályázati kiíráson is nyertek el megbízást.
„Még mindig el lehet mondani, hogy a bankok olyan nagy szervezetek, amelyek sok területen tudnak fejlődni a digitalizációban. Ez azt eredményezi, hogy nagyon sokféle megoldás érdekes számukra, vagyis nagyon különböző fejlesztéseken dolgozó fintechek válhatnak beszállítókká, vagy akár felvásárlási célpontokká. Az ionicchain által képviselt blokklánc-vonal szerintem mindenképpen izgalmas technológia a pénzügyi világban, de a szabályozás digitalizációja is igen aktuális kérdés. Emellett a PSD 2 (a nyílt bankolás EU-szabályozása – a szerk.) által megnyitott lehetőségekre is sok ötlettel reagáltak a startupok. Ahol viszont még lemaradást látok, és bőven van még tér a fejlődésre, az a biztosítói vonal, vagyis az »insurtechek« világa. A biztosítási szektor most is hatalmas bevételt termel, és úgy tűnik, hogy szabályozói ráhatás nélkül az ágazat szereplői egyelőre nem feltétlenül fogékonyak az innovációs kezdeményezésekre. Ha módosul a szabályozás, akkor viszont hatalmas tér nyílik meg a startupok számára”, jelezte Illés Richárd.
Generációk és robotbefektetők
A rendelkezésre álló adatok felhasználása és annak kitalálása, hogy mihez kezdhetünk ezzel az információval a mesterséges intelligencia (MI) segítségével – technológiai szempontból ez az egyik legfontosabb terület, amire a pénzintézetek napjainkban fókuszálnak Ács Zoltán, az MKB Fintechlab innovációs vezetője és a Magyar Bankholding új szakmai műhelye, a Foundation Growth&Innovation Lead-je szerint. „Az MI szinte végtelen felhasználási lehetőséget kínál egy bank számára is, kezdve a front-office tevékenységtől egészen a back-office feladatokig. A mesterséges intelligencia chatelhet az ügyféllel, bevethető a pénzmosási, vagy csalási kísérletek felderítésére, de akár arra is, hogy magánál a fogyasztónál is pontosabban meghatározza, milyen a kockázatvállalási hajlandósága, és ez alapján ajánlhasson számára befektetési lehetőséget a pénzintézet”, fejtette ki érdeklődésünkre a szakértő.
A fintech-vállalkozások nem feltétlenül csak új technológiákkal, hanem a régi megoldások új köntösben, üzleti modellel való hasznosításával is felkelthetik a pénzintézetek érdeklődését, ami később együttműködési lehetőségeket is rejt magában. „Az adathasznosítás és az MI alkalmazása mellett a PSD 2 szabályozás bevezetése is komoly változásokat hoz, és azt látjuk, hogy ez igazából most kezd csak működni. Ázsiában látunk már több példát arra, hogy mit is jelenthet az, ha egy, az innovációban élenjáró technológiai cég hozzáférhet a banki adatokhoz, és olyan szintű tudással rendelkezhet egy-egy ügyfél fogyasztási és pénzköltései szokásairól, amilyen korábban nem volt lehetséges. Ez sokkal jobb, személyre szabott kiszolgálást és ajánlatokat eredményezhet. A PSD 2 kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ez egy szabályozási keret,és – a technológiai forradalommal együtt – lehetőség arra, hogy változtassunk az üzleti modelleken. A meghatározó technológiák között meg kell említeni a felhőbe költözést, amit mi is támogatunk. Érdekes lehetőséget jelent és szintén az MI-hez kapcsolható a »roboadvisory«, vagyis a robotizált vagyonmenedzsment. A forradalmi átalakulás ugyan még várat magára ezen a területen, az Egyesült Államokban például egyelőre mindössze alig több mint 120 milliárd dollárt kezelnek így, de az előrejelzések alapján nagyon komoly fejlődés várható. A helyzet érdekessége, hogy nagyon eltérő a robotizált vagyonkezelés megítélése a különböző generációk esetében. Míg a Z és részben az Y generáció tagjai elfogadják ezt a lehetőséget, az X generációsok jóval kevésbé bíznak benne. Pedig hosszú távon bizonyos konstrukciók esetében akár másfélszer jobb eredményt is el lehet érni a robot vagyonkezelők bevonásával, mintha emberre bíznák ezt a feladatot. Úgy gondolom, hogy ezen a területen 10 éves távlatban várható komolyabb változás, amikor már a mostani Z generációsok kezében is komolyabb vagyon lesz”, mondta el Ács Zoltán.
Nyitott a pálya, ki lehet használni
Az MKB Fintechlab innovációs vezetője szerint az elmúlt 10-15 évben a fintechek, „neobankok” előretörése volt megfigyelhető, de a jelenlegi kamatemelési ciklus kedvező lehetőséget teremt a klasszikus bankoknak. „A fintechek legtöbbször kockázati tőkéből finanszírozzák a fejlesztéseket, működésüket és a fő céljuk az, hogy növeljék az ügyfélbázisukat, és nem zavarja őket, ha ezt rövid távon veszteségesen teszik, hiszen a befektetőik hosszú távú megtérülésben gondolkodnak. A jellemzően nyilvános részvénytársasági formában működő bankok esetében a részvényárfolyam kulcsfontosságú, a menedzsment érthető módon óvatosabb, ez pedig kihat az innovációs teljesítményre is. Egy kamatemelési ciklusban, mint amilyenben most is vagyunk, a bankok jövedelemtermelő képessége megnő, vagyis több forrás áll rendelkezésükre, amiből költhetnek a fejlesztésre. Vagyis most az a kérdés, hogy mennyire tudnak élni ezzel a lehetőséggel a hagyományos bankok. Ha egy pénzintézet képes lesz a klasszikus banki szolgáltatásokon is túlmutató megoldásokat kínáló alkalmazásokat fejleszteni, és ezzel még jobb ügyfélélmény nyújtani, akkor jó pozícióban lesz a piaci versenyben. Ha viszont ezt nem tudja megvalósítani, akkor könnyen lehet, hogy a fogyasztó felé már nem a klasszikus bank, hanem például egy bigtech lesz a kapcsolattartó, ő adja a technológiát, míg a bank a pénzügyi szaktudását használva a háttérfolyamatokat intézi. Az látszik, hogy a fintechek a szabályozási kihívásokat alulbecsülték, és kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint a pénzügyi szektor hagyományos szereplői. A bankok ugyanakkor nehezebben reagálnak, és változtatnak például az ügyfélkiszolgáláson. Szerintem most az a jó taktika, ha egy bank megválasztja, hogy mit tart belül, és az érdekeit figyelembe véve ugyan, de együttműködik fintech-cégekkel is”, mutatott rá Ács Zoltán.
Jól jön egy belső segítő
A szakember szerint, ha egy startup szeretne együtt dolgozni egy bankkal, akkor meg kell értenie, hogyan működik egy nagyvállalat, hogyan gondolkoznak az egyes területek felelősei, milyen szempontok alapján döntenek. „Ahhoz, hogy bekerüljön a partnerek közé egy startup, több részleg, beszerzés, jog, IT-biztonság stb. beleegyezését kell elnyernie. Ha nem ismeri a gondolkodásukat, szempontjaikat, akkor kevés eséllyel indul neki a feladatnak. Nagy segítség tud lenni, ha van a bankon belül egy »üzleti bajnok«, aki maga is elkötelezett az új megoldás mellett, és ezért energiát szán arra, hogy meggyőzze a kollégáit is. Ő segíthet abban, hogy a fintech cég áthaladjon ezen az »akadálypályán«, de azzal is tisztában kell lenni, hogy ebben a környezetben az értékesítési folyamat egyáltalán nem gyors, legalább 8 hónappal kell számolni, de akár 10-12 hónap is lehet. Az MKB Fintechlab elindított egy együttműködési programot, amelynek keretében támogatást adunk az ígéretes startupoknak ahhoz, hogy együtt dolgozhassanak a bankkal, és mi hónapokkal tudjuk gyorsítani a folyamatot”, mondta el Ács Zoltán.
|
Több mint 200 milliárdnyi befektetés A teljes globális fintech-finanszírozás értéke a felvásárlások, magántőke-befektetések és kockázatitőke-bevonások terén 2021-ben rekord számú, 5684 ügylet során elérte a 210 milliárd dollárt. A második félévben a befektetések értéke 101 milliárd dollár volt – ez némileg elmaradt az első félév 109 milliárd dolláros értékétől – derül ki a KPMG „Pulse of Fintech H2’21” kutatásból. A második félév legnagyobb ügyletei közé tartozott egyebek mellett a dán fizetési szolgáltató, a Nets felvásárlása az olasz Nexi által 9,2 milliárd dollárért, valamint a fintech felhőszolgáltatásokat nyújtó Calypso Technology és a szabályozói technológiával foglalkozó AxiomSL 3,75 milliárdos értékű összeolvadása, amellyel létrejött az Adenza az Egyesült Államokban, illetve a japán Paidy 2,7 milliárdos felvásárlása a PayPal által. A múlt év második felében 4 különböző, egymilliárd dollár feletti kockázatitőke-bevonást is láthattunk, így az amerikai Generate 2 milliárdos, a brazil Nubank 1,1 milliárdos, az amerikai Chime 1,1 milliárdos, illetve a bahamai FTX 1 milliárdos befektetését. |
Az MKB Fintechlab befektetési tevékenységet is végez, portfóliójukban jelenleg 35 hazai és külföldi startup található, köztük olyanok is, amelyek már nemzetközi szinten is komoly sikereket értek el. Az idei évtől az innovációs labornak nagy szerepe van egy új mozgalom beindításában, amely Asimov nyomán „Foundationnek” neveztek el. Az MKB Fintechlab csapata a Magyar Bankholding új műhelye, a Foundation keretében jelenleg egy új bankolási világ fejlesztésében is részt vesz.
Fintechre nyílik a pénztárca
„Hihetetlenül erős év volt 2021 globálisan a fintech piac számára minden területen. Komoly érdeklődés tapasztalható mindenféle fintech vállalat iránt, rekordokat döntő befektetésekkel a blokkláncok, kriptovaluták, kiberbiztonság és a vagyonkezelési technológiák felé. Míg a fizetési szolgáltatások továbbra is jelentős hajtóerőt képviselnek, a szektor minden nap bővül. A blokkláncok és kriptovaluták vélhetően továbbra is forró befektetési célpontok maradnak 2022-ben. Eközben az ezekkel foglalkozó cégek a szabályozóktól világos iránymutatásokat várnak, amelyekkel támogathatják és fejleszthetik ezt a területet. Mivel sok bank szembesül az elavult architektúra és technológia korlátaival, várhatóan megnő majd a befektetői érdeklődés az alapvető banki szolgáltatásokat megújító technológiák iránt is”, mutatott rá Simonyi Tamás, a KPMG tranzakciós tanácsadásért felelős szenior igazgatója a cég „Pulse of Fintech H2’21” kutatása alapján. (Lásd a keretet!)
Kalocsai Zoltán
