Ahhoz, hogy a globalizáció hasznunkra váljék, mindenekelőtt meg kell értenünk: mi hozta létre, mi a lényege, milyen előnyös és káros hatásaival kell számolnunk, miként tudjuk kiaknázni és a magunk hasznára fordítani a benne rejlő lehetőségeket.
A könyv elsõsorban a vállalati szféra szempontjából tárgyalja a globalizáció elõnyeit és hátrányait. A szerzõ sorra veszi, elemzi és értékeli azokat a globális kihívásokra adott menedzsmentkoncepciókat, amelyekkel a vállalatok versenyelõnyhöz juthatnak. Többek között bemutatja a költség-, az innováció-központos, a pénzügy-, a projekt-, a kockázat-, a logisztika- az idõmenedzsment-, a humánerõforrás- és a marketingközpontos koncepciót, valamint a pályamódosítás, a válságmenedzsment és a paradigmaváltás koncepcióját.
Vezetési technikák
Mindezek mellett a szerzõ közel félszáz vezetési technikát ismertet, ezekkel az egyes vezetési koncepciók a gyakorlatban valóra válthatók. Megismerhetjük többek között a stratégiai szövetséget, a szcenáriók alakulásáról informáló
gyenge jeleket, a tevékenység kihelyezését, a rendszerszemléletû irányítást, az immateriális erõforrásláncot, a tanuló- és a sejtszerû szervezetet, továbbá szóba kerülnek a virtuális vállalat sajátosságai, beleértve ezek alkalmazásának feltételeit, elõnyeit és esetleges hátrányait. Ezeken túlmenõen pedig részletesen taglalja, hogy miként hatnak a globalizáció kihívásai a kis- és középvállalatokra, és azt is, hogy számukra melyek a sikeres vezetési koncepciók és technikák.
A könyv felépítése
A könyv elsõ fejezete a menedzsment szempontjából lényeges globális kihívásokat veszi sorra: a globalizációt kialakító tényezõket, a globalizáció társadalmigazdasági és vállalati hatásait. Ezt követõen a közelmúlt, a jelen és a „holnap” versenyelõnyeit taglalja. Ha jellegében megváltozik a versenykörnyezet, akkor szükségszerûen módosul a vállalat koncepciója (lásd az ábrát) és ezzel együtt a környezettel kialakított kapcsolatának felfogása is – olvasható a versenykörnyezettel foglalkozó harmadik fejezet bevezetõjében. Az új felfogás alapvetõen befolyásolja azokat a válaszokat, amelyeket a vállalat vezetése adhat a környezet kihívásaira. A környezet kihívásai korlátokat állítanak a vállalatok elé, lehetõségeket kínálnak számukra, és fenyegetésekkel riasztják õket. Ezt a hármas hatást kell elkerülniük a vállalatoknak vagy kihasználniuk úgy, hogy megõrizzék, sõt fokozzák versenyképességüket globálissá tágult környezetükben. Ehhez elsõ lépésként sorra kell venniük korlátaikat, meglévõ vagy külsõ forrásból bõvíthetõ lehetõségeiket és üzleti partnereik várható támogatását. Mindezt a menedzsmentnek kell értékelnie. A második lépés a környezet kihívásaira adható válasz megfogalmazása: a koncepció kialakítása, illetve a technikák kiválasztása – ez is a menedzsment feladata.
A következõ 3 fejezetben a lehetséges válaszokat veszi sorra a szerzõ, elõször a menedzsment koncepcióit, majd a kis- és középvállalatoknak szólókat, végül a menedzsment technikáit. A kötet utolsó fejezete a menedzsmenttechnikák klasztereit tárgyalja. Ezek feladata, hogy elõsegítsék a vezetési koncepciók mind hatékonyabb valóra váltását. A célok elérése érdekében egy-egy koncepcióhoz, illetve az ezek megvalósítását szolgáló egyes vezetõi tevékenységekhez több technika is kapcsolható. Az így létrejövõ technikacsoportok, klaszterek fokozottan növelik a megvalósítás hatékonyságát, szinergiát hoznak létre. A menedzsmenttechnikákból háromféle klaszter alakítható ki: az elsõ a nagyvállalatok igényeihez illeszkedik, a második a kis- és közepes vállalatok vezetési feladataira épül, a harmadik pedig a vezetés célfeladatainak valóra váltását segíti. A fejezet során ezek összetételére mutat be példákat a szerzõ.
Bende Magdolna
