Projektdömping, létszámstop, létszámprobléma idején gyorssegély lehet a munkaerő-kölcsönzés.
A fejlett gazdaságokban a munkaerőkölcsönzés már több mint fél évszázada ismert megoldás az (időszakos) létszámproblémákra. Magyarországon például az autó-, a gép- és elektronikai alkatrészek gyártásában jártas munkaerőből van bevethető „tartalék”, sőt egyes régiókban külföldi munkavállalók is szerepelnek a lajstromban. Ám mint a BKV-nál szeptember elejére meghirdetett sztrájk kapcsán híre ment, autóbuszvezetőket is lehet(ne) kölcsönözni a sztrájk letörésére.
Kölcsönzéskor bevett gyakorlat, hogy a közvetítő magára vállalja az adminisztratív teendőket, beleértve a szabadságok elszámolását, a bérelszámolást és -befizetést, a munkavédelmi oktatást, és a szolgáltatásról számlát állít ki, amit az ügyfél költségként tud leírni.
Mindehhez általában további extrák is társulnak. Például a közvetítő új munkaerőt biztosít, ha a megrendelő a próbaidő alatt nincs megelégedve a munkavállalóval, vagy ha az megbetegszik.
Az általában olcsónak és hatékonynak tartott munkaerő-kölcsönzés jogi kereteit tavaly szabályozták Magyarországon – a gyakorlati szakemberek szerint a visszaélésekből kiindulva. A módosítás érzékenyen érinthette például azokat a cégeket, amelyek tevékenységeik egy részét, például az informatikai üzletágat vagy az ügyfélszolgálatot kiszervezték, és – rendszerint – kölcsönzött munkaerővel fedték le ezt a területet. A jogszabály ugyanis megtiltja, hogy féléves perióduson belül visszakölcsönözzék azt a dolgozót, aki korábban már vállalt munkát az adott cégnél.
Kelenhegyi Péter
