Mire megy a Microsoft a zenelejátszók piacán?
Régóta beszéltek róla, és most végre megérkezett: az Egyesült Államokban pár napja kapható a Microsoft zenelejátszója, a Zune. A termék a Microsoft második komolyabb kirándulása a fogyasztói hardverek piacára: a kisebb jelentőségű billentyűzeteket és egereket nem számolva csak az Xbox készült ugyanerre a piacra.
A Zune-ról szólva elkerülhetetlen az összehasonlítás az iPoddal, nem utolsósorban azért, mert a redmondi szoftvercégnek nem titkolt célja, hogy termékével (vagy inkább annak valamelyik utódjával) megtörje az Apple elképesztő dominanciáját, amely az amerikai piacon 70 százalék fölötti, de a világpiacon is minden második eladott zenelejátszó az iPod valamelyik variánsa. Ennek megfelelően a Zune 30 gigabájtos merevlemezzel kerül forgalomba, és mit ad isten, pontosan annyiba is kerül (250 dollárba), mint a hasonló kapacitású iPod. Külsõre is hasonlít, amennyiben kerek kezelőszervet helyeztek el a képernyő alatt; ezen viszont „rendes” nyomógombok vannak, nem érintésre működik, mint az Apple navigációs kereke. Egyelőre három színben kapható: barna, fekete és fehér.
Különbség a két készülék között a kijelző mérete is: a Zune-é kicsit nagyobb (3 hüvelyk a 2,5-del szemben), viszont a felbontás ugyanakkora maradt (320×240 képpont). Nagy újítás az iPodhoz képest az FM-rádió (amiről viszont nem lehet felvételt készíteni), illetve a beépített wifi-kapcsolat. Ez utóbbi révén a Zune-felhasználók közvetlenül megoszthatják egymás között dalaikat, fotóikat, de jogvédelmi okokból az így átadott zenék csak három napig és csak háromszor hallgathatók meg.
A Zune WMA, MP3 és AAC formátumú zenéket, valamint WMV- és MPEG-4- es videókat tud lejátszani. Egyelőre csak a Windowszal kompatibilis, az Apple számítógépeivel nem, és a Microsoftnál figyeltek arra is, hogy az iPod-kiegészítőket (az eltérő méretű csatlakozó miatt) ne lehessen használni a Zune-nal.
Az elemzők szerint a Zune egyelőre nem veszélyezteti az iPod piacait, de ahogy a redmondi cég egyik csúcsmenedzsere lapunknak nemrégiben megjegyezte: rendszeresen alábecsülik azt, hogy hosszabb távon mire képes a Microsoft. Arról, hogy igaza van-e, kérdezzék meg például a Netscape-et.
