Sokan alapítottak már vállalatot egy jó ötletre, de kevesen mondhatják, hogy számos jó ötletük közül csupán egyet sikerült jól megvalósítani.
A török bevándorlók gyermekeként Kanadában felcseperedett Mike Lazaridis igazi csodagyerek, akinek technikai zsenije mellé azonban nem párosult üzleti érzék, és úgy tűnik, emiatt hamarosan csődbe mehet egykor világelső cége. Lazaridis az, akinek többek között tevékeny része volt az okostelefonok forradalmában. Cége, a Research In Motion (RIM) évekig uralta a piacot BlackBerry készülékeivel, és az iPhone megjelenéséig minden ellenfelet maga mögé utasított.
Mike Lazaridis 1960-ban született Törökországban egy gyári munkás és egy varrónő gyermekeként, innen az NSZK-ba, majd onnan Kanadába költöztek. Lazaridis itt kezdte tanulmányait, különösen a reáltárgyak érdekelték. A nagy fordulatot egy ajándékba kapott villanyvonat hozta életében, amely végleg az elektrotechnika felé fordította figyelmét. Otthonában házilag gyártott rakétákkal és rádiókkal kísérletezett, a középiskolában pedig díjat nyert egy barátjával közösen fejlesztett, napelemes vízmelegítővel.
A (kanadai) waterloo-i Egyetem elektromérnöki szakán tanult tovább, ahol az első éves tandíjat abból a pénzből fizette ki, amit egykori középiskolája rádiórendszerének fejlesztéséért kapott. A hátralévő évek tandíját szülei támogatásával fizette, mint kiderült hiába, hisz mint sokan mások az it-iparban, ő sem fejezte be az egyetemet. Egy hónappal diplomázás előtt elhagyta az iskolát, hogy elvállaljon egy 600 ezer dolláros megbízást a General Motorstól. Egykori barátjával, Doug Freginnel, akivel vízmelegítőjét is készítette, 1984-ben megalapítja a Research In Motiont, és sikeresen teljesíti első megbízását.
Az irányváltást egy 1987-es megbízás hozza, a Rogers Cantel Mobile Communications felkéri a céget, hogy fejlesszen nekik vezeték nélküli, digitális hálózatokat. A RIM ekkor kezd rádiós lan fejlesztésébe, és olyan sikeressé válik, hogy Lazaridis kénytelen valakit leszerződtetni, hogy az üzlet adminisztratív részével foglalkozzon. A kutatás tapasztalatait felhasználva a cég a személyhívók és a számítógépek kombinálása felé mozdult. A kilencvenes évek elejétől a cél egy emailezésre alkalmas mobil eszköz kifejlesztése volt.
A készülékek működése internetes szabványokon alapult, ez később hatékonyan segítette a cég termékeinek elterjedését. Az interaktív csipogó ötletétől hamarosan eljutott a kicsi, hüvelykujjal használható billentyűzetig. Az első BlackBerryre keresztelt készülék 1999-ben került a piacra, és elsöprő sikert aratott az üzleti világban. 2001-től volt kapható a mobiltelefonként is funkcionáló változat, amelynek diadalmenete hosszú évekig tartott. A cég egyetlen hibája, hogy kizárólag egy termékre koncentrált, nem véve tudomást a felhasználói igények változásáról.
Annak ellenére, hogy a RIM sikerét a BlackBerry jelentette, Lazaridis számos innovatív termékkel állt elő, munkáját vezetéknélküli modemek és bankkártyaleolvasók is dicsérik. A RIM sosem kamatoztatta igazán Lazaridis tehetségét, aki máshonnan is kapott rangos elismeréseket. 1994-ben egy filmvágást és szinkronizálást segítő gépéért Oscar- és Emmy-díjakat is kapott mint kiemelkedő technikai újító.
Cégéből szerzett vagyonát gyakran költi tehetségkutatásra, oktatásfejlesztésre és különböző kvantumfizikával foglalkozó kutatásokra. Most úgy tűnik, az általa egykor létrehozott Research In Motion a sorozatos rossz üzleti döntések miatt lassan kimúlik, ám az biztos, hogy Lazaridis tehetsége és érdeklődő nyitott természete által sikeresen továbblép – már csak egy dörzsöltebb üzleti partnerre van szüksége.
Kiss Gábor
