í“riási lehetőség van a magyar innovációs termékekben

Információval és az exportképesség fejlesztésével tudja leginkább támogatni az állam azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek külpiacra készülnek – többek között ez is elhangzott az Infotér Konferencia 0. napján tartott exportfejlesztési kerekasztal-beszélgetésen. Kiderült az is, hogy melyek most a legvonzóbb célpiacok és milyen tervei vannak az MNKH utódjának.

Ahhoz, hogy exportálni lehessen, információ kell az adott piacról – hangsúlyozta a kerekasztal-beszélgetés során Ligetfalvi Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési íœgynökség Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. A Magyar Nemzeti Kereskedőház megszüntetése után a külkereskedelem fejlesztésére létrehozott szervezet egyik fő feladata, hogy az exportáló vagy arra készülő cégek strukturáltan férhessenek hozzá az információkhoz. A vállalat célja továbbra is a hazai vállalkozások hatékonyabb külpiacra segí­tése, melyhez a jövő évben új szolgáltatás-portfólióval is szeretnének hozzájárulni. Ligetfalvi Gábor közölte azt is, hogy már körvonalazódtak azok a földrajzi irányok, amelyeket preferálnak. A legfontosabbak a külgazdasági szempontból legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező relációk és ágazatok, í­gy Japánban, Kí­nában, Oroszországban, Törökországban és a Balkán-félszigeten lesznek szerződéses partnerei a HEPA-nak. A cég vezetője elmondta azt is, hogy közvetlenül is megkereshetik majd őket a külpiacokra készülő vállalkozások, de akár szakmai szervezeteken keresztül is felvehetik velük a kapcsolatot. A közvetlenül hozzájuk forduló cégek esetében felmérik, hogy az adott pillanatban mire képes a társaság és jelzik, hogy álláspontjuk szerint alkalmas-e arra, hogy exportáljon vagy sem. A tervek szerint azoknak a vállalatoknak, amelyek már az exportképesség küszöbén vannak, segí­tenek azon állami eszközök elérésében és felhasználásában, melyekkel kiléphetnek a külpiacokra.

 

A vártnál gyorsabb fejlődés

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az államnak nem azért kell beavatkoznia az exportfejlesztésnél, hogy segí­tsen – hiszen segí­teni a bajba jutottakon kell –, inkább kölcsönös előnyökkel járó üzletként kell tekinteni erre a folyamatra. Azzal, ha egy cég sikeres a külpiacokon is, a magyar állam is nyer. A minisztérium exportfejlesztésben játszott szerepe kapcsán Szepesi Balázs jelezte, az ő feladatuk az, hogy a magyar gazdaságot képessé tegyék arra, hogy a vállalkozások exportképesek legyenek. A helyettes államtitkár fontosnak tartja azt is, hogy a magyar állam minden eszközével támogassa a már bizonyí­tott nagyvállalatokat, ahogyan azt Németország teszi az olyan cégek esetében, mint a Siemens vagy a Mercedes.

Az infokommunikációs ágazat exportképessége kapcsán Wenczel Richárd, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének digitális nagykövete elmondta, hogy a nagyjából öt éve készült felmérésük szerint akkor 200 milliárd forint körül volt a szoftver- és szolgáltatásexport, és azt prognosztizálták, hogy egy jó stratégia megvalósí­tásával 2020-ra ez az összeg a triplájára nőhet. A legújabb, 2016-os adatokat tartalmazó elemzés szerint már 640 milliárd forintos az ilyen jellegű exporttevékenység, vagyis sikerült jócskán felülmúlni az előrejelzést. Jó hí­r az is, hogy folyamatosan nő azon magyar kis- és középvállalatok száma, amelyek részesülnek a szoftver- és szolgáltatásexportból. A képet árnyalja ugyanakkor, hogy az exportteljesí­tmény több mint 50 százalékát az SSC-k adják. Ez azt jelenti, hogy a versenyképességünket, erőforrás-megtartó képességünket növelni kell, hogy egyre nagyobb szeletet kaphassunk a tortából, hangsúlyozta Wenczel Richárd.

 

Bejött a déli nyitás

A sikeres exporttevékenységet végző társaságok közé tartozik az íNY Biztonsági Nyomda, amelynek vezérigazgatója, Zsámboki Gábor beszélt többek között a cég déli nyitásáról. Beszámolója szerint nagyon nagy lehetőségek vannak Afrikában, a földrészt a 19. századi Amerikához hasonlí­totta, a lehetőségek hazája-ként utalt rá. Példaként emlí­tette, hogy Elefántcsontparton blokklánc alapú földnyilvántartó rendszert fejlesztenek, de komoly projekten dolgoznak Ghánában is.

Meghatározó szerepet játszik az export az Inventure életében, a nagyjából egymillió eurós forgalmú járműinformatikai cég árbevételének mintegy 90 százaléka idén már külföldről érkezik – mondta el a kerekasztal-beszélgetés során Nagy Zsolt, a társaság ügyvezetője. A cég stabil ügyfélkörrel rendelkezik az autóipar számára beszállí­tó telematikai vállalatok közül, és nem annyira földrajzi alapon igyekeznek kibőví­teni a lehetőségeiket, hanem a meglévő partnereikre alapozva. Nagy Zsolt ugyanakkor a kapcsolatépí­tés oldalán problémaként jelezte, hogy bár már most kellene foglalni a helyeket a jövő évi kiállí­tásokra, azok a szervezetek, amelyek az állam oldaláról ebben tudnának segí­teni, még igazából az idei évet sem zárták le, nemhogy a következőre legyen forrásuk.

A kerekasztal-beszélgetés során szó volt arról is, hogy mely földrajzi régiók az igazán vonzók napjainkban. Wenczel Richárd Németországot, az Egyesült Királyságot és azt ugródeszkának használva az Egyesült íllamokat, illetve az í–böl-országokat emelte ki, mí­g Zsámboki Gábor szerint olyan piacokon kell megjelenni, ahol a demográfia, a gazdasági fejlődés, az innováció foka és az elkövetkező 4-5 év várható fogyasztása azt indokolja.