Egységes szakmai és technológiai elvek szerint, ellenőrzött körülmények között készülnek majd az állami célú szoftverek – a cél nem a szállítók korlátozása, hanem a valódi partneri kapcsolat megteremtése.

Még egy komoly fejlesztése volt az NVI-nek az elmúlt időszakban, a Választási Kapu, amely az iroda által működtetett Nemzeti Választási Rendszer és a választói nyilvántartás elérését teszi biztonságosabbá. A választási kaput csak az arra feljogosított személyek – a választási irodák dolgozói, a rendszereket fejlesztők – érhetik el, kétfaktoros azonosítás (e-személyi és jelszó) után.
|
Digitalizált közgyűjtemények |
|---|
|
Határozott szemléletváltást jelentett a hazai kulturális kincsek megőrzésében és közzétételében a közgyűjtemény-digitalizálási stratégia. Korábban a kulturális kormányzat mondta meg az egyes szereplőknek, hogy mit és hogyan digitalizáljanak, az elektronikus anyagot pedig hova töltsék fel. Az új stratégiában minden közgyűjtemény-típushoz kijelölnek egy aggregátor intézményt, amely a digitalizáció letéteményese lesz, és irányítja a szakmai munkát, mondta a témának szentelt beszélgetésen Jobbágy László, a DJP állandó szakértője. Az eredmények pedig jönnek. A Nemzeti Filmarchívum eddig 44 magyar műalkotást restaurált 4K-ban, legutóbb éppen az Egri csillagokat, amelyet ebben a felújított formában a mozikban is újravetítenek. A következő nagy lépés a nemzeti adattár projektje lesz. Ennek keretében a ma szétszórtan elérhető gyűjteményeket egyetlen felületről, amolyan online katalógusból teszik elérhetővé. Mindezt metaadatokon alapuló keresési lehetőségekkel, valamint a tartalmak digitális és jogi védelmével egészítik ki. |
Â
Erősítve a versenyt
Alapjaiban kívánja megújítani az állami célú alkalmazások fejlesztését a Belügyminisztérium és az alárendeltségében dolgozó IdomSoft. Az állami alkalmazásfejlesztési környezet (íAFK) névre keresztelt megoldás egy technológiai platform lesz, amit megfelelő eljárásrend és intézményi környezet egészít majd ki. Legfőbb célja, hogy központi hatósági felügyelet mellett, egységes, szabályozott eljárások mentén készüljenek a szoftverek, hogy így optimálisan lehessen kihasználni az állami szoftvervagyont. Használatával szeretnék elérni, hogy már a fejlesztésnél szempont legyen a takarékos üzemeltetés, az alkalmazás elkészülte után pedig minden szükséges dokumentáció, információ és tudás legyen meg az államigazgatásban ahhoz, hogy szükség esetén képes legyen továbbfejleszteni és más alkalmazásokkal integrálni a szoftvert – mondta Papp Gergely, az IdomSoft termékmenedzsment divízióvezetője.
Az íAFK használata nem lesz opció, attól csak kivételes esetekben (például nemzetbiztonsági okokból) lehet eltekinteni. Mindenképpen a legmagasabb színvonalú, a versenypiacon is használt eszközöket, technológiákat kívánnak alkalmazni – bizonyos korlátokat megszabnak, de nem akarják megkötni a szállítók kezét, hogy ezzel is erősítsék a versenyt. Kitűzött cél a hazai mikro- és kisvállalkozások bevonása az állami fejlesztésekbe, akár közvetlenül, akár a nagyobb szállítók alvállalkozójaként, mondta Papp Gergely.

Katalógus készül
Fontos eleme lesz az íAFK-nak az állami alkalmazáskatalógus. Ebbe minden intézménynek fel kell töltenie azokat a jelenleg használt alkalmazásokat, amelyek állami feladatokat támogatnak. Ha egy alkalmazás nem szerepel a katalógusban, a központi költségvetésből nem lesz finanszírozható – hívta fel a résztvevők figyelmét Papp Gergely.
Ha új fejlesztési igény merül fel, először a katalógusban nézik meg, nincs-e már az adott feladatra megoldás. Ha nincs, akkor a minisztériumok alá tartozó ágazati integrátorok által meghatározott szakmai szempontok szerint, illetve az Elektronikus íœgyintézési Felügyelet által megfogalmazott követelményeket betartva kezdődhet meg a fejlesztés. Az elkészült alkalmazásnak még át kell esnie az utólagos jóváhagyáson, csak akkor lesz üzembe állítható. Új szervezeteket nem kell felállítani, az íAFK két legfontosabb működtetője az IdomSoft és a NISZ lesz.
Papp Gergely fontosnak tartotta még megjegyezni, hogy a konkrét kódolás nem ebben a platformban zajlik majd, minden szállító továbbra is használhatja saját fejlesztőkörnyezetét. Az íAFK technológiai platformként is inkább csak a kódok ellenőrzését, a megfelelőség vizsgálatát végzi. Reményeink szerint valódi partneri viszony alakul ki az állam és a szállítók között, ahol egyik sem tudja túszul ejteni a másikat – tette hozzá a divízióvezető.






