Az adózás és az adóhatóság további digitalizációja nemcsak az állampolgárok és a vállalkozások életét könnyíti meg, de a gazdaság kifehérítésével a gazdaság egészének hasznára válik. A digitalizációs újításokat pedig az adatvagyon kiaknázása vezérli majd, mondja Vágujhelyi Ferenc, a NAV nemrégiben kinevezett vezetője.
– A hazai államigazgatásban a NAV eddig is éllovasnak számított a digitalizációban. Mivel í–n informatikai területről érkezett, ez az irány valószínűleg még markánsabban megjelenik a jövőben. Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Az adatokban rejlő értéket kell kiaknáznia a hivatalnak, mert az adatokból és az azok elemzéséből nyerhető tudás alapozza meg a szabályok betartatását, és a közteherviselés elvének érvényre juttatását. A digitalizáció az adóhivatalnál két területen koncentrálódik. Az egyik terület a gazdasági eseményeket érinti, hiszen bármi történik a cégvilágban, annak nyoma van, arról adat keletkezik. A másik csomópont a NAV és az ügyfelek közötti kapcsolat újragondolása. A NAV az online megoldásokkal eddig is az élen járt, ám a pandémia kikényszerítette az egyéb ágazatok gyors felzárkózását is. Nem lehet érv a hivatal további digitalizációjával szemben, hogy a gazdálkodók nem tudnak lépést tartani a fejlesztéseinkkel, amikor a cégek nagy része értékesítési folyamatait és marketingtevékenységét adatalapú konstrukciókkal alakítja.
– Hogyan segítheti a további digitalizáció a NAV belső működését?
– Több olyan fejlesztésen is dolgozunk, amely konkrét munkafolyamatok támogatását célozza. Ilyen például a helyszíni ellenőrzések digitalizálása. Terveink szerint 2022-ben a helyszíni ellenőrzések iratai elektronikus eszközökön, online adatkapcsolattal ellátott alkalmazásban lesznek előállíthatók. Ehhez szükség lesz egységes iratsablonokra és speciális nyomtatványokra, széles körű automatikus adatbetöltésre, az elkészült iratok iktatására, hitelesítésére és elektronikus kézbesítésére, valamint a szakrendszeri adminisztráció automatizálására.
Pilot jelleggel tavaly indult el a Tartozás-megállapító Modul, ami a NAV munkatársainak 80-90 százalékos időmegtakarítást jelent majd az egyes adóalanyok tartozásainak automatikus összegyűjtésével. Jelentős fejlesztésünk az adózói életútkövető alkalmazás, amely komplex ügyfélminősítést, illetve ennek révén célzott, ügyfélorientált szolgáltatásokat alapoz meg. Ez lényegében az élethelyzet-alapú ügyintézési felületek kialakításának előszobája.
– A NAV-nál óriási mennyiségű adat keletkezik. Hogyan lehet ezeket az adatokat felhasználni a gazdaság kifehérítésére?
– Az adatvagyon kiaknázása kulcsmomentum, ez az a fejlesztési irány, amely minden jelenlegi és jövőbeni digitalizációs újítást vezérel. A különböző csatornákon beáramló adatok rendszerezése és elemzése teszi lehetővé a gazdasági események valós idejű nyomon követését, a kárt okozó ügyletek megelőzését, a visszaélések számonkérését. Ugyancsak az adatok alapozzák meg, hogy a tisztességes útra terelhető gazdálkodóknál időben beavatkozzunk, és a tudatos szabálykövetők számára kényelmesen alkalmazható és saját üzletvitelükben is hasznosítható funkciókat kínáljunk.
Ezzel kapcsolatban fókuszban van a NAV szemantikusan besorolt adatvagyon-kataszterének összeállítása, a deviancia-indikátorok meghatározása, valamint a kockázatkezelés pontosítása. Egyre fontosabb a NAV számára a Hadoop technológia meghonosítása, amely a nagy tömegű és rendezetlen adatok hatékony kiaknázását is lehetővé teszi. Idén fejeződött be egy, a gépi tanulásra, a hálózatelemzésre, a modellfejlesztésre és szövegfeldolgozásra, valamint a hatékony adattisztításra fókuszáló projektünk, így új elemzési irányok nyíltak meg. Az adatok üzleti értelemben vett kiaknázásához is kapukat nyitunk ezekkel az eszközökkel.
– A NAV az eSZJA bevezetésével nagyot lépett előre ügyfélélmény tekintetében. Vannak ezen a területen még további lehetőségek, akár a lakosság, akár a vállalkozások felé?
– Ennek az évnek az egyik legfontosabb projektje az eíFA rendszer bevezetése. A NAV az online pénztárgépek rendszeréből, az online számlaadat-szolgáltatásból, valamint a vám-árunyilatkozatokat feldolgozó rendszerből származó adatok alapján kiajánl egy tervezetet az ügyfeleknek, és ezt az adózó módosíthatja, jóváhagyhatja és beküldheti. Az adatkörök több lépcsőben bővülnek: a rendszer kiterjesztése a nem havi bevallókra, illetve a kiajánlott adatok bővebb tartalmára 2023 februárjáig fokozatosan megy végbe.
A lakossági szolgáltatások körében ősz végén, az eBEV megújítása nyomán létrejön az íœgyfélportál. Ez magában foglalja a törzsadatok és az adószámla-adatok megjelenítését, az e-dokumentumtár funkció és a személyes adónaptár kialakítását, az időpontfoglalási rendszer megújítását, és az egyszeri bejelentkezés (SSO) lehetőségét.
A közeljövőben megújul a NAV-portál (nav.gov.hu) is. A fejlesztés kiindulópontja az volt, hogy a különböző felkészültségű adózók számára értelemszerűen a keresési szokásaikhoz alkalmazkodva kínáljunk információkat és a portál könnyű kezelhetősége révén mindenki számára elérhetővé tegye a digitalizáció előnyeit. Újjászületik a NAV-Mobil is, modern arculattal és személyre szabott szolgáltatásokkal. A korszerűsítés olyan funkciók fejlesztésére koncentrált, amelyek a felhasználótól minimális inputot várnak el, ugyanakkor gyors válaszra képesek, és egyénhez kötött információkat jelenítenek meg.
